Láthatatlanul

Én nem értem. Vannak időszakok, amikor úgy érzem, láthatatlan vagyok. Mintha nem is léteznék. Most is, az elmúlt héten írtam kb 10-15 e-mailt, ami elég fontos, mindenféle ügyekben, fontos és sürgős kérdésekkel, elég sok szervezésben benne vagyok mostanában. És nem válaszolnak.  Egyik sem. Mintha nem is történt volna semmi. Emberek nem hívnak vissza, nem válaszolnak sms-ekre, nem hallják meg amit mondok, stb. (A gyerekeim különösképpen ebbe a nem meghallós kategóriába tartoznak a napokban)

Bizonyára van ennek normális magyarázata, de egy-egy ilyen hét után szerintem elég jogosan jön rám, hogy engem aztán mindenki utál. Vagy hogy láthatatlan vagyok.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2 megjegyzés:

Juli írta...

Szia!
Időnként minden embert elfogja ez az érzés... De hidd el, ha valóban láthatatlan lennél, és nem volnál (úgymond) jelen... Mindenkinek nagyon-nagyon hiányoznál, és észre vennék, hogy nem vagy ott.

ilgya írta...

Vígasztaljon,hogy nem vagy egyedül...:))))))))))(kacsintás!!!!!)

Megjegyzés küldése