Háztartunk

Amikor kézzelfogható közelségbe került a nyári szünet, hol féltem, hol örültem neki. Örültem, mert a reggeli verkliből kikerülünk, féltem, mert egyszerűen még úgy sem bírtam a dolgaimmal, hogy nem voltak itthon. Úgyhogy szépen tervet készítettem, ahogy ez már nálam lenni szokott, csak hogy legyen mitől eltérni.

Tegnap családi kupaktanácsot tartottunk, aminek köszönhetően megtudtuk azt is, hogy miért is kupaktanácsnak hívják - mert pipázás mellett hoztak nem igazán fontos döntéseket, és a pipának van kupakja :) -, és ami keretein belül megbeszéltük, hogy segítségre van szükségem, és vannak feladatok, amiket a nyár miatt sem hagyhatunk el. Szóval nagy lelkesen összeállítottunk egy napirendet, amit mindenki aláírt, hogy elfogadja, és kiraktuk a falra. És ebben a napirendben benne van a házimunka is és egy kis tanulás is, illetve este tartjuk továbbra is a fél óra olvasást, könyvnézegetést. Megbeszéltük, hogy hova kerüljenek ezek, így reggel van a házimunka, és a déli villanypásztor után a tanulás. Az olvasás maradt este, aminek én nem örülök, jobb lett volna ez is a déli időszakban, amíg meleg van. Rékának matek és írás feladatokat adok, Nándinak logopédiázni kell, kb. 30 perc ez is naponta.

Összegyűjtöttük a gyerekek által elvégezhető feladatokat, és minden napra választhattak 1-2-3-at, és reggel, délben, este is mindig másik gyerek a "napos".  Csináltunk egy óriási táblázatot, amibe beírtuk ezeket, ez is kint van a falon, elég magasan, hogy Misi mérgében ne tudja letépni :) Megterveztük és beírtuk, mit főzök a héten, így elfogadták a kaporfőzeléket is, a leveseket is, ami ellen ment a lázadás eddig. Mert ott a szilvásgombóc és a palacsinta is. Máskor is van, de nincs rá bizonyíték :)
Az esti szobaelpakolás is bent van a napirendben, a házimunkán túl, és újraindítjuk a versenyt: a felnőttszoba vagy a gyerekszoba-e a rendesebb. Akinek vasárnap délutánig többször nyer, az kívánhat valamit a másik csapattól. Majd úgy intézzük, hogy ne dőljön el a dolog már csütörtökön, legyen kedvük pénteken és szombaton is pakolni. Terv szerint jövő vasárnap újra kupaktanács, és megbeszéljük, hogy ment, jó-e így, mit változtassunk, de addig akkor is így csináljuk, ha nem jó.

Egy nap telt el. Klasszisokkal jobb így a házimunkát csinálni, még ha 2 óra alatt száradt is fel a fürdőszoba, egy óra alatt a lépcső - amit pluszfeladatként vállalt Nándi, nem is kellett volna neki - és újra fel kellett seperni az asztal alatt. De még így is lett időm meggyet magozni, rétest tekerni, meggyes piskótát sütni. Igaz, a nekem beírt ruhahajtogatás még nincs meg, mert az emeleti feladat, és ott még nem tudtam időt tölteni. Az is jó, hogy nekem is fel vannak írva feladatok, amiket ha megcsinálok, elégedett lehetek magammal, illetve nem felejtem el...

Szóval ezt terveltem ki, és jó volt ma, hogy működött. Remélem, fog is. Misi a gyenge láncszem, amilyen segítőkész volt Ábel születése előtt, olyan partizán lett belőle azóta, igazi kis ellenálló, ráadásul aknamunkát folytat, de ma némi gondolkozás után összehordta kupacba a szétdobált ruhákat.
Legjobban annak örülök, hogy nem jutalomért csinálják, hogy én kibírom fenyegetőzés és manipuláció nélkül, puszta szeretetből teszik meg a feladatot. Kíváncsi vagyok, meddig tart...


  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2 megjegyzés:

fenci írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
fenci írta...

Nagyon jó ötlet, igazán szivesen alkalmaznám is, ha picit nagyobbak lennénk :-) mindenképp jó motiváció az irott szó kicsinek és nagynak is egyaránt!

Megjegyzés küldése