Játszani sokan, együtt

Sokszor írtam az elmúlt csaknem öt évben, hogy mennyire nagyon utálok szerepjátékokat játszani a gyerekekkel, pónizni például, meg barbizni, de az autózással is ugyanígy vagyok. Pedig tudom, hogy ez milyen fontos, meg szégyellem is, de egyszerűen nem tudom élvezni. Úgyse tudok semmit jól csinálni, ráadásul mindenki mindenkivel összeveszik, ha én is ott vagyok. Sokkal szívesebben hallgatom, hogy ők játszanak hármasban,  nagyon jó volt, hogy belenőttek, és azt sem bánom, hogy fenekestül felforgatják a szobát egy-egy kiadós szerepjáték-party alkalmával.

Most pedig annak örülök, hogy belenőttek a társasjáték korba. A fő előnye, hogy le vannak írva a szabályok. Amikor le van írva, hogy a legfiatalabb játékos kezd, vagy a leghosszabb hajú, na ott egészen biztos vagyok benne, hogy az alkotóknak több gyerekük van. És hihetetlen, hogy mekkora békességben tud indulni egy játék, ahol meg van határozva, ki kezd. És olyan jó, hogy szabálytisztelő gyerekeim vannak, és még jobb, hogy ha Misinek mégis elfogy a türelme, és elkezdi nem betartani a szabályokat, akkor a két nagy elnézően kezeli, és ők rendesen (vérre) játszanak tovább. És elképesztő, hogy eljutottunk oda, hogy szeretnek nyerni, de tudnak csak a játékért játszani, és nincs sértődés, ha valaki veszít, csak kér visszavágót. Jó, az azért egész szélsőségesen megvan, mikor mondjuk a játék felénél látszik, hogy valakinek esélye sincs, pl. a létrás játékban valaki lecsúszik a létrán, a másik meg már túl van ezen, vagy amikor a Szuperfarmerben mindig elviszi a róka az összes nyulat, és nem tud bárányt szerezni, a többiek meg már tehénre számolgatják az állatokat... De valljuk be, ez felnőttként is elveszi a játék örömét. Mondjuk volt már olyan, nem is egyszer, hogy aztán nyert valaki, aki fel akarta adni, na, ott aztán volt boldogság! Azt hiszem, ez arra is tanulság, hogy érdemes küzdeni néha lehetetlen helyzetekben is.
És persze az egész társasozás tanulságos abban, hogy nem minden az, hogy én legyek a jobb. Hogy abban is van öröm, ha csak játszunk. Réka volt a legnehezebb eset ebben, szerintem több ezerszer mondtam már el neki, hogy akkor is nyerünk, ha jól érezzük magunkat együtt. Néha volt, hogy láttam, ahogy nyeli vissza a könnyeit, és úgy mondta.  Nagyon sokszor előfordult az is, hogy megsajnált, mert vesztésre álltam, és próbált a javamra csalni. Egyrészt ilyenkor mondtam legtöbbször, hogy nekem a játék a lényeg, hogy vele lehetek, nem a nyerés, másrészt meg annyira meghatódok minden ilyen alkalommal, hiszen tudom, hogy mennyire szeret nyerni, de még a nyerésnél is jobban akarja, hogy nekem jó legyen.
Vele már nagyon jól lehet társasozni, egy csomómindenben nem is hagyom magam - többnyire azért hagyom őket nyerni, de főleg segítek nekik -, és mostanában néha már azt is mondom, hogy a magam erejéből akarok győzni, nem azért, mert valaki segít. Römiben pl. ma már többször megvert, pedig se nem segítettem, se nem hagytam magam. Azt hiszem, legjobban kártyázi szeret, mindegy, milyen kártyáról van szó. Jó kis anyanapunk volt ma, reggel hőemelkedése volt meg nagyon náthás, hát itthon tartottam. Egész nap társasoztunk.

Társasjáték nagyhatalom vagyunk egyébként, nagyon sok játékunk van. Azért is, mert ha meg akar minket ajándékozni valaki karácsonyra, azt szoktam mondani, valamilyen társasjátékot adjon, vagy könyvet. Az ajándék mindannyiunknak, és már a gyerekek is sokan vannak ahhoz, hogy egyesével megajándékozgassák őket. Kész anyagi csőd, én már csak tudom... Van vagy 20-25 féle játékunk, a 300 játék egy dobozban címűt mondjuk nem tudom, mennyinek számoljam :) Minddel játszunk.
A 3-4 éveseknek való játékokat már továbbadtuk az unokaöcsinek - volt belőle vagy 4-5 féle -, majd visszajönnek, ha Ábi belenő, most nagyosban nyomjuk. Misi is simán játszik nem egy és nem kettő olyannal, amit 7-8 éves kortól ajánlanak. Például a Szuperfarmer most az abszolút kedvence mindenkinek. A szabályokat úgy egész nagy vonalakban írja csak le, ami ugyan nehézségeket okozott az elején, de mostanra már olyan rutinosak vagyunk, hogy kitalálunk magunknak újakat. Az egy hátránya, hogy maximum négyen lehet játszani. Lehet, kéne vennünk mégegyet :) Szinte minden nap játszunk vele. De játszik Misi a Mamutvadásszal is, meg az Aranyásókkal is. Eleinte mondjuk röhögtünk sokat, mert mindig elárulta, hogy szabotőr vagy nem, és húzhattunk újra. A legnagyobb kedvencei mondjuk a Yuriger autós társasjáték, meg a KikiRiki, és nagyon szeretünk dominózni is. Meg persze Solózni. Ugye ő az, aki legkevésbé tartja a szabályokat, de pontosan tudja, hogy most átlépi a határokat, egyezkedik, meg vigyorogva csal, a kedvencem, mikor a Yurigerben kisodródásnál, ha én lépek bele, akkor 5-6 dobásból is kimaradok, ha ő, akkor csak egy :)
Nándi kedvence a sakk, suliban is jár szakkörre, a vágya, hogy kupát nyerjen, de vele már tök jól lehet játszani Scrabble juniort is, valószínűleg jövőre beszerzek felnőtteknek valót is, meg a Gazdálkodj felelősent, pedig az egy órás legalább. Ja, és nagy kedvenc a Tick-tack bumm junior is. A vége mindig az, hogy kakipisi, és röhögésbe fullad, de addig is jó. Ők meg valószínűleg pont ezért élvezik :) Szerintem már a nagyossal is tudnának játszani, tervezem, hogy megcsinálom hozzá a szótagkártyákat, úgyis a bomba a lényeg...

Biztos benne van az is, hogy társasozásra szinte bármikor kapható vagyok, és ha velem akarnak játszani, akkor már tudják, hogy így szólítsanak meg. De akkor is örülök neki, hogy van ilyen altertnatíva. Nekem a társasozás mindig ünnep volt, évközben nem játszottunk, de most is, ha hazamegyünk, minden este tábla felett üldögélünk, beszélgetünk meg jól érezzük magunkat. Örülök, hogy ez valahogy továbbment.

És ha valaki társasjátékot szeretne venni, és jó használtan is, van egy tutijó eladó a béta vaterán (lehetne a neve béna vatera is, elég béna) tarkakocka, de ez csak a töredéke, nekem küldött e-mailben listát még... Az e-mail címet is megtudom adni, ha kéri valaki.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2 megjegyzés:

Unknown írta...

Szia! Szeretném elkérni tarkakocka e-mail címét?

kikocs írta...

Sziransziki, szívesen! :) 8 évesen egyébként van még néhány, ami menőnek látszik, de még nem próbáltuk...

Mária, írj egy e-mailt nekem a kikocska kukac freemail címre. Köszönöm!

Megjegyzés küldése