Fiúk egymás közt

Réka híján három gatyásom van csak itthon, és megint és újra rá kell csodálkoznom, hogy ezek milyen máshogy működnek így egymás között, ha senki nem szól bele az életükbe.
Volt némi konfliktus az elején, mert...

Szóval pszichológusi javaslatra engedélyeztem a napi egy óra gépezést a nyárra. Ami többnyire túlcsúszott, hogy Ábel tudjon aludni. Szóval amíg Ábi aludt, addig lehetett katonázni (Age of Empires), telefonon játszani, mesét nézni. És valami félrecsúszott az életben, mert nagy lelkesedéssel újságoltam a gyerekeknek, hogy elmegyünk a Balatonra két napra, erre rezignáltan közölték, hogy nem akarnak. Mert ott nem lehet katonázni.
Pszichológusi vélemény ide vagy oda, azonnal letiltottam minden számítógépezést. Mondtam nekik, hogy ez nem büntetés, hanem nevelés, nagyon sajnálom, hogy így kellett tennem, de egészséges kisfiúk szeretnek mást is csinálni, és nem a számítógépezés határoz meg mindent. És majd iskolaidőben hétvégén lehet majd egyszer játszani. Balatonhoz pedig nem mentünk, elmentünk helyette a gödi strandra. És jó döntés volt, mert bár többnyire jól érezték magukat, csak előjött az, hogy de a számítógép, és ezért kár lett volna öt órát autózni, a kétszer fél is bőven elég volt.

Nos, némi elvonásitünetes piszkálódás után sikerült rendezni a soraikat, és visszatalálni a való világba. Szoktak ők játszani együtt, de valahogy Réka is mindig ott van, és csak beleszól, de most, hogy nem volt itt, meg még ugye Ábelt is be lehetett vonni, egészen másmilyenek. Órákon keresztül játszanak ugyanazzal, teljes egyetértésben, azokon a dolgokon, amikből Réka jelenlétében konfliktus lenne, nagyokat röhögnek, birkóznak, versengenek, de az sem sír, aki nem győz. És persze, ha Ábelt is be tudják vonni, akkor ő a hímestojás, tanítják erre a férfitempóra, ami olyan jól megy kettejüknek. Bunyózás közben odatartja mondjuk a fenekét Nándi, hogy "csapjál rá Ábel!", és ő persze hatalmas lelkesedéssel és széles vigyorral paskolja meg az ellenséget, hogy az színpadiasan elterüljön, és nagy kacagás legyen belőle.

Most elmentek a mamáékhoz, ahol majd biztos lehet nekik gépezni, az nem az én dolgom, mi pedig pakoljuk le a bútorokat, hogy pénteken kezdődhessen a munka. Azt már csak félve merem elmesélni, hogy kiderült, hogy a gipszkarton fal beállítását nem csinálhatjuk meg mi saját magunk, hiába csinált már apósom csomót, mert nincs okj-s gipszkartonépítő végzettségünk. Fizetnünk kell valakinek a e-napló miatt...

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Aranyosak lehetnek a srácok (is)

Majd írj valamit róla, hogy sikerült a megállapodás, másik emberrel dolgoztattok?
Ha lehet ilyet egyáltalán mondani, jó munkát!!

szia, Ági

Megjegyzés küldése