Nagycsaládban élni jó :)

Biztos túl sok is bennem a feszültség, de most már nem bírom ki, hogy csak a Gergőnek puffogjak. A blogból már többször kiderült, hogy különösen érzékeny vagyok a szemetelésre. Arra, amikor valaki úgy tart tisztaságot otthon, hogy jártában-keltében elszórja a szemetét. Kicsit sok ilyen élményem gyűlt fel mostanában. Múltkor pl. azért álltunk egy ideig a már zöld lámpánál, mert valaki előttünk kibontotta a cigarettáját, és a résnyire nyitott ablakon a celofánt próbálta kituszkolni, így nem tudott elindulni. A mögötte felgyűlt 50 autónyi sor sem zavarta. Gondolom sem hamutartó nem volt az autóban, sem egy 3 négyzetcentinyi hely, ahol ellett volna az a darab celofán, amíg hazaér, vagy a munkahelyére, ahol lett volna egy szemetes. De a lámpánál amúgy is rengeteg az eldobált üres flakon, zsebkendő, cigisdoboz. Mert amíg piros a lámpa, gyorsan kitakarít az ember, hiszen ráér, és olyan ronda a szemetes autó... Ezek az emberek minden nap arra járnak, nem tűnik fel nekik, hogy jé, azt a flakont én dobtam oda három hete, még mindig ott van!?

Vagy a másik. Itt felénk - de talán máshol is - a szelektív szigeteket szemétlerakónak szokták használni. Ha valami nem kell, odarakják, majd elviszik valamikor, ha nem, az sem baj. Mondjuk innen elviszik rendszeresen. DE! Hogy lehet valaki annyira sötét, hogy két lomtalanítós szerda között, amikor a ház elől vinnék el legálisan a szemetet, sok doboz lomot pakol le a szelektív gyűjtőnél? Pár óra alatt minden tele volt nejlonzacskóval és papírdarabokkal, vitt a szél mindent, mert persze viharos szél volt, és az arrajáró vasgyűjtők gondosan átvizsgálták a dobozokat, zsákokat, persze vissza nem pakoltak...

Meg van egy bizonyos hely, ami mostanra a mániámmá vált. Egy kocsibeálló, amit ritkán használnak, kétoldalt nagy, magas bokrok, naponta általában négyszer megyek el előtte. Először a tavalyi TeSzedd alkalmával szedtük össze onnan a szemetet, akkor még csak ilyen kocsikitakarítás jellegű flakon és cigisdoboz gyűjtemény volt. Ősszel viszont konkrétan beborított valaki egy kocsirakomány szemetet a bokorra, hogy egy része ki is dőlt, és elpusztult a sövény közepénél. Télen időnként raktak oda kibelezett hűtőt, ezt-azt, telefonálgattam, elvitték. Most márciusban kipucolták a fiúk a szemétszedés alkalmából, durva mennyiség volt. Pár hét elteltével újabb halmot raktak le. Telefonálgattam, elvitték. Aztán vagy 3 héttel ezelőtt viszem a gyerekeket iskolába, egy óriási nagy ponyvával összefogott zsák volt kirakva ugyanott, teherautóval kellett odavigyék. Másnapra már szétbontotta valaki, elvitte a ponyvát: vagy 10 garnitúra ágynemű volt, párna, paplan. Komolyan, ordítani tudtam volna, ott vannak a hajléktalanszállók, a sokszáz segélyszervezet, akik MINDIG takarókat kérnek az első helyen.  Ha elviszi egy ilyen szervezethez, még körbe is csókolják. Itt megázott, ronda, és rendetlen. Jött a TeSzedd, most szombaton, megint kipakolták, bezsákolták a cuccot, vasárnap szép rendben várta a hétfői szállítást. Aztán vasárnapról hétfőre virradóra valaki vagy 8-10 fekete zsákot pakolt UGYANODA A BEUGRÓBA!!! Még annyi sem volt benne, hogy a kikészített, összegyűjtött szemét mellé tegye ki az útra, hogy elvigyék. Máshova nem tud szemetelni, csak oda be a bokrok közé, hát odavitte most is. Ha kiteszi a többi mellé, most nem lenne ott semmi. Mert az út mellől elvitt a TeSzeddes autó mindent, de honnan tudta volna, hogy 10 méterrel arrébb a bokor aljában is van egy jó adag.

Dunakeszi 100ezer forintot fizet annak, aki olyan bizonyítékot szolgáltat, ami alapján eljárást lehet indítani a közterületi szemetelők ellen. Elfogtak már hármat. Remélem nemsokára ez a mérhetetlenül ostoba is közöttük lesz.

Rettentően vágyok egy turkálóba. Átválogattam a ruháimat tavasz/nyár alkalmából, és két dolgot állapítottam meg. Az egyik, hogy bizony kellene még fogynom.

A másik dolog némileg következik ebből, mégpedig, hogyha kimegyek az utcára, nem szabad megsértődnöm, ha medvének néznek. Szinte kizárólag barna cuccaim vannak. Zoknival szoktam lázadni. mondjuk felveszek egy piros vagy ciklámen zoknit, esetleg egy szupertarka szupercsíkosat, ami legalább 6 színben pompázik. Ami persze jól elüt mindentől. Mert én nagyon, nagyon szeretnék színes ruhákat felvenni. De színes ruhákat kizárólag
a. kis méretben
b. valami modern fazonban árusítanak.
Ha egyik pont sem teljesül, akkor az barna.
A kis mérettel egyértelmű, hogy mi a problémám. A b. ponttal pedig az, hogy valami olyan hülye divat van, ami teljes mértékben figyelmen kívül hagyja, hogy az emberek különbözőek. Egyszerűen nem értem, miért kell olyan nadrágot felvenni a 90 kilósnak is, ami felett kibuggyan a csípőjén a hája. Pláne passzentost. Mindez megbolondítva egy elvileg csípőig érő felsővel, ami persze felpöndörödik. Kész is a vesemedencegyulladás. Van nekem is csípőnadrágom - barna -, aminek normális szabása van, ápol és eltakar ott, ahol kell. Az elöl előre kikoptatott, comb vonalát követő csíkok csak a csípőt szélesítik, ami nem feltétlen előnyös feszülős nadrág esetén. Legalábbis keveseknek az, sokkal kevesebbnek, mint ahányan hordják. Azt a térdig lógó ülepű nadrágot meg azt hiszem még nem láttam a legjobb alakú fiatal lányon sem, hogy jól állt volna, egyszerűen mindenkinek előnytelen. Bár lehet - és remélem is -, hogy már lecsengett.
Aztán ott vannak a felsők, amik vagy valahol deréktájon végződnek, vagy barnák, vagy korhatárosak. (60 éves kor alatt nem ajánlott.) Az XXXL-es méret is rövid. Aztán van az, amikor egy kb. 100 kilós nőre való ruhának nagyjából a köldöknél van a dekoltázsa. Nem. Más az, hogy attól, hogy nagydarab valaki, öltözzön csinosan, és más az, mikor nincs jó ízlése.
Én valóban nagyon szeretnék színes ruhákat felvenni, de nem vagyok képes felvenni narancssárga-zöld-lila mintásat, zöld-piros-kéket, lila-pirosat, és még egy csomó hasonlót. A mintákról meg nem is beszélnék... Úgyhogy szinte kizárólag egyszínű ruháim vannak. (Barnák) Van bennem valami kényszer, hogy valahogy úgy legyenek rajtam a ruhák, hogy a régi konzervatív elvárások szerint passzoljanak egymáshoz. Például a barnás-zöldes árnyalatok együtt, vagy a piros-barna-narancsos sem rémít el. A kék árnyalataihoz csak a feketéket és fehéreket tudom passzolni, esetleg a rózsaszínt, de ott is vannak határok. Határok folyamatosan vannak.
Ebből kifolyólag mostanában kizárólag medvének tudok öltözni. Medvének színes zokniban.