Téli tavasz

Tudom, hogy a net tele a hasonló képekkel és szánkóval érkező nyulakkal, de én csináltam ezt a képet, és itt van a kertünkben :)

Áldott húsvétot mindenkinek!


  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Misi 4

A nagyoknak is járt hó a szülinapjukra, hát akkor az - egyenlőre - legkisebbünknek is. Misi ma lett négy éves, és boldogan tombolnak kint Nándival a 15 centis hóban. Játszanak a homokozójátékokkal, amik előkerültek az elmúlt hetekben a jó időre való tekintettel, csak homok helyett havat lapátolnak a dömperekbe. Ők még tudják élvezni, amitől mi kiakadunk. Sebaj, elolvad két nap alatt, és jön a nyár azonnal.

És járt neki a lufikkal és szerpentinnel feldíszített nappali is, meg a sok lufi közé rejtett ajándékok is. Nagyon nehéz volt neki meglepit venni. Nem vágyott semmire, pedig sokszor kérdeztük, mit szeretne. Egyszer fociskártyát mondott, aztán csokit... Ő aztán mindennek tud örülni. Azt hiszem, az ideiek közül az 500 forintos világítós óriás buborékfújókard viszi a pálmát. Csoda, hogy nem vitte ki magával havazni.
Éjjel 3-kor rohant át, hogy "Anya! Tele van lufival a szoba! Azért, mert ma van a szülinapom???" És hősiesen azonnal visszafeküdt és becsukta a szemét, mikor kértem, hogy kibírja még azt a két és fél órát, ami a reggelig hátravan. Amikor is meghallgattuk vigyorogva sokszor az Alma együttes vonatkozó dalát, és kevésbé jókedvűen a nagyok elkeseredését, mivel ők csak egy apróságot kaptak. Misi pedig nagylelkűen osztogatta javait és örömét mindenkinek.

Kis-nagy négyévesünk. Mikor az oviban kaptuk az óvodai papírt, hogy mehet Nándi iskolába, Melinda néni odaszólt Eszter néninek, hogy töltsön már egyet Misinek is, mehet ő is nyugodtan. A középsősök asztálánál ül, babának hívja a kiscsoportosokat, akik néha idősebbek nála, járhat focira, amire csak középsőtől lehet, sőt, külön meg is dicsérték, hogy igazi csapatjátékos, lelkesíti a többieket. Egyedül keni a kenyerét, kakaót csinál magának, egyedül megy ki az udvarra játszani, ha kedve tartja, öltözve, vetkőzve. A legönállóbb gyerekünk. Isten éltesse, és adja, hogy sose feledkezzünk meg róla attól, hogy nem követel.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Egy másik vélemény a hóról

Az elmúlt egy-két napban mindenhol csak a hóról, a hóban rekedtekről és a felelősökről volt szó. Nálunk nincs helyzet, nem vagyok érintett, de véleményem azért van. És kicsit más, mint amit olvasok a legtöbb helyen.

Azt gondolom, a honfitársaknak annyira elege van az ország jelenlegi vezetéséből, hogy könnyen odaírják ezt is, mint hibát. Biztos, hogy hibáztak is, de egyszerűen nem értek egyet azzal, hogy felelősek. Gergő is azt mondta, hogy milyen dolog már, hogy lassan a levegőt is megadóztatják, van útadó, súlyadó, autópálya díj, a benzin adótartalma az egeket veri, még balesetadó is van - kiborító -, és ha van egy probléma az utakon, cserébe nincs "szolgáltatás". Igaza van.

DE...

Ha egyszer tudjuk, hogy rosszul működik az ország - mert ugye mindenhonnan ez folyik -, nem kell elindulni, pl. múlt héten kicserélt nyári gumikkal, gyerekkel teli autóval olyan időben, amiről mennek a hírek, hogy járhatatlanok az utak, hófúvás, 30 cm-es hó, riasztás van kiadva. Merthogy a riasztást kiadták. Csak 10 km-re megyek felkiáltással is indultak útnak olyan helyekre, amikről már lehetett tudni, hogy el vannak zárva. Majd ő átjut. Vannak muszáj szituk, értem én, kórház, munka, akármi, de a nagy többség hosszúhétvégzni ment, és tudta milyen időjárás várható, a csapból is ez folyt. Nekem ez ugyanaz a kategória, mint itt nálunk a vasúti átjáró. Az elmúlt években 14-en haltak meg, mert nem használják az aluljárót, hanem a síneken mennek át. Most egy év alatt ketten is, félre ne értse senki, borzasztóan sajnálom őket, megrázott a dolog. A lakosok követelik, hogy húzzon kerítést a MÁV, hogy ne lehessen átmenni. Kérem, ott az aluljáró, ami használható. Nagy vörös táblán ott van, hogy ne menjen át, életveszélyes, ennyien haltak meg már itt. A másik oldalon van kerítés, betonból. Kibontották. Mindig vannak, akikre nem vonatkoznak a szabályok, akik jobban tudják.
Csütörtökön délelőtt a havazás kezdetekor már híradások voltak a rossz helyzetről, balesetekről, árokba csúszott, keresztbefordult autókról, kamionokról, és lehetett tudni, hogy ez csak a kezdet. És még este is sokan indultak útnak.
És mi is mentünk már úgy autópályán, hogy irgalmatlanul eleredt a hó az utolsó 30 km-en. Szinte azonnal jött a hókotró, egyik benzinkútról hajtott fel, és beálltunk mögé. Mentünk 30-cal. Mi, és még mögöttünk sokan. És mások pedig jobban tudták, hogy gyorsabban lehet a nem letisztított úton menni, és előzték a hókotrót. Mi meg drukkoltunk, hogy amíg elérjük a mi lehajtónkat, ne állítsa meg a hókotrót egy baleset, mert akkor ottragadtunk volna órákra. Megúsztuk, utána álltak keresztbe a sietők, később olvastuk a híradást.

Mégis azt mondom, azok sem felelősek, akik útnak indultak, még ha én nem is indultam volna el. (Mi nem megyünk - főleg gyerekkel - nagyobb útra, sem ha havat, ónos esőt, vihart jeleznek előre, illetve nagy hidegben és nagy melegben sem. Nyáron pl. nappal szinte sosem utazunk. Mert kiszámíthatatlan, mi lesz, ha megrekedünk valahol.)
Kíváncsi vagyok, ki mit mondott, amikor az utat tervezve azokat a főcímeket olvasta a hét elején, hogy "Brutális erővel csap le újra a tél!" "Akár mínusz 16 fok is lehet!" "Orkán erejű szél és hóvihar várható!" és hasonlókat. Merthogy én olvastam ilyen címeket, úgy, hogy nem is olvasok semmilyen hírportált. El tudom képzelni, ahogy apa és anya beszélget este fogmosás közben, hogy te, láttad, hogy milyen szar idő lesz a hétvégén? Havat mondanak meg minden, nem kéne előbb/később indulni? És akkor - szerintem - jöttek a válaszok, hogy "Március van, te!" Meg "Ehh, emlékszel, mekkora feneket kerítettek ekkor, meg akkor, és nem esett, csak 3 centi, annyit meg az autópályán azonnal takarítanak." "Orkán erejű, persze, múltkor is azt mondták, aztán alig fújt." "Mínusz 16? Persze, a Kékesen." És igaza volt annak, aki ezt mondta. És remélem, nem sok házasság látta kárát a közös autópályán rekedésnek és "megmondtamhogyneinduljunknak"...
Szóval lehet legyinteni azokra, akik útnak indultak, lehet szidni pártunkat és kormányunkat sokmindenért, de ezért nem gondolom, hogy teljes mértékben felelősek, ráadásul ők is emberek ebben a mai világban. Én felelősnek a sajtót szeretném kikiáltani, aki bulvárrá tette még az időjárásjelentést is az elmúlt években, és olyan szuperlatívuszokat használnak az évszaknak megfelelő időjárási helyzetekre, amivel elbagatellizálják azokat az eseményeket, amik valóban figyelmet, odafigyelést érdemelnének. És mivel emberek dolgoznak a hókotrókon és a hókotrók főnökeinek székeiben, én azt a felelősséget is a sajtó nyakába varrnám, hogy ők miért is nem szerelték fel időben újra a gépeket és helyezték készenlétbe az embereiket, miért nem tették ki újra a hófogókat az utak szélére. Március közepén. Sőt, még azt is, hogy a katasztrófahelyzetet nem akarták elhinni az illetékesek.

Ahogy most ezt megírtam, G. küldött nekem egy írást, amit most idelinkelek. Kicsit tovább van gondolva az én gondolatmenetem, pontosabban, jobban fogalmaz, és teljesen igazat adok. Érdemes elolvasni.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Réka-iskola-kistesó háromszög

Réka nem kitűnő tanuló, nem kifejezetten önálló, és főleg, sokmindent máshogy gondol, a gondolataihoz pedig a végsőkig ragaszkodik. Nagyon jó kis tulajdonság lesz ez felnőttkorában, igazi menedzsertípus, de az iskolában, a tanulási folyamatokban ez nem biztos, hogy a legegyszerűbb választható viselkedési forma, hogy finoman fogalmazzak.
Alapvetően négyesei, ötösei vannak, bár nem túl szorgalmas, keveset jelentkezik, meg a végén kullog mindig a pirospont listán, de határozottan nem rossz tanuló. A helyesírással vannak komoly problémái, abból a kettes is előfordult, és matekból is kell plusz feladatokat csinálni a négyesért, de alapvetően rendben van.

Vagy volt. Félévig.

Január közepe óta hatalmasat zuhant. Egyik napról a másikra. Az első félévben színötös volt pl. környezetből, félévzárás óta három hármast kapott. Hittanból ugyanez volt, a tegnapi témazárója kettes. Pedig készültünk, együtt mindkét tárgyból. Tollbamondásból a félévre stabilan beállított hármasok helyett zsinórban hozott két egyest, amire eddig nem volt példa. A matek felmérője kettes lett, és még feketepontot is hozott órai munkára, ez neki az első a két év alatt. Még technikából és tesiből is négyesei lettek.
Mindemellett nem vettem észre, hogy kevesebbet tudna. Figyelem, ahogy tanul, gyorsan, kevés hibával írta a leckéit, az elmúlt két hétben már ezt sem mondjuk. A sok kudarctól húzza az időt, és ilyeneket mond, hogy ő úgyis buta, rossz tanuló, neki úgysem fog menni. És újra hasfájással indul iskolába reggelente... Most, hogy belegondolok, két hete fekszem...

Amikor feltűnt a sorozat úgy február első felében, hogy nincs még hármasnál jobb jegye, azonnal megkerestem a tanítónénit, beszéltünk, de csak minimális változás lett. Írtunk egy listát, hogy mi kell neki ahhoz, hogy újra jó jegyeket szerezzen, és odaírtuk mellé, hogy miért ki a felelős.
Ilyenek vannak a listán, hogy a fiúk ne piszkálják tanulás közben - anya feladata, reggeli vitaminért, meg hogy időben lefeküdjön, szintén én. A táskabepakolásért, hogy ne legyen hiány, meg órai jelentkezésért ő, a gyakorlásért közösen. Időnként az orra alá dugom, és újra átbeszéljük. Kicsit többet jelentkezik, és a tanító néni is odafigyel rá, hogy gyakran felszólítsa, meg jól szem elé ültette.

Kiderítettem, hogy valószínűleg a kistesó-várás stresszeli ennyire, hogy annak ellenére, hogy a tudása megvan - mert az szerintem megvan - nem tud teljesíteni, nem tud gondolkozni. Nem volt nehéz kideríteni. Egyik reggel kérte, hogy öltöztessem fel, ahogy Nándit, és nemet mondtam neki, erre elsírta magát, hogy ha majd megszületik a kistesó, még ennyi időm sem lesz majd rá. Hát, szívenütött. Főleg, mert ha számoljuk, kivel mennyi időt töltök, még mindig Réka vezeti a listát. Próbálok vele beszélgetni, hogy mondja el a félelmeit, sírja ki magából, ami bántja. Nagyon érzékeny mostanában. Ápolgatjuk a lelkét, talán idővel segít az is, hogy mióta fekszem, van egy-két óránk kettesben, mielőtt a fiúk hazajönnek, mert egy osztálytárs anyukája hozza őt haza, a fiúkat meg Gergő később.

Két napja írom ezt a posztot, azóta lett egy környezet 5 alá, ami vérmes reményeknek ad nálam táptalajt, remélem ez már a kezdet a gödörből kifelé. Hálás lennék érte, nagyon sajnálom Rékát.

Misi is padlón van egyébként, csak ő máshogy kompenzál, pont ellenkezőleg: nagyon durván önálló és nagyfiú. Egyedül öltözik, megkeni a kenyerét, kiszolgálja magát, segít, szótfogad. Amikor nem, akkor pedig hosszas értelmetlen sírásokba, sértődésekbe menekül. Szeretgetem, dicsérem, csikizem sokat, nehogy a nagy dejóhogylegalábbvelenincsenbaj közepette elfeledkezzünk róla. És sulykolom, hogy figyeljek, mert ő lesz az igazi középső rövidesen...

Nándi úgy tűnik, helyén van, csinálja bőszen a tornát, nagyon sokat fejlődött, sokat változott, és hát úgy látszik, ő a legempatikusabb gyerekünk, megtanult a felnőttek nyelvén valamilyen szinten, és mondja, hogy mi a baja. Így legalább őt könnyen kezeljük, és nem tekeredünk bele ennyire. Ordít meg verekszik időnként, de ki lehet belőle szedni a gyökereket, hogy miért is. Pl. zsúron voltak hétvégén, hazajöttek, igazi kis tornádó lett belőle, ordított, tört-zúzott a legapróbb sérelemre is. Pár perc alatt kiderült, hogy azért, mert többet nem akar menni szülinapokra, mert ő nem kapott sok kisautót :)   Nála ugye az iskola-probléma volt a legfrusztrálóbb, ez megoldódott, múlt héten döntöttünk, megy. Olyan szinten akart, hogy sírva is, de csinálta a tornát, egyetlen egy gyakorlat egy ismétlését sem kihagyva, mert ez kell ahhoz, hogy iskolás legyen. Ezt az akarást látva nem tudtam azt mondani tovább, hogy ne menjen. Felszabadult. Azt hiszem, bármi gond lesz Nándival a suliban, erre a döntésre fogom fogni. Ahogy ha visszatartottuk volna, akkor is :) De majd igyekszem leépíteni. A szép a dologban, hogy ugyanolyan becsülettel csinálja a tornát most is, hogy nincs tétje.

Szóval a nagy pocakfogdosás, meg dejókistesófogszületni mellett azért látjuk, hogy dolgozik az öröm mellett más is a gyerekekben, de hát így van ez rendjén. Túl lesznek rajta.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Pápaválasztás gyerekszemmel(szájjal)

Réka lelkendezve:
- Anya! Anya! Lehet örökbefogadni pápát! - aztán elbizonytalanodva körülnéz a gyerekszobában. - De szerintem itt nem férne el...

(A háttér, hogy "adoptálni" lehet a pápaválasztó konklávé tagjait, és imádkozni érte, egyesével, külön, hogy bölcs döntést hozzon a Szentlélek vezetésével. Részletek itt.)

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS