Nagycsaládban élni jó :)

Írtam már arról, hogy beneveztem egy energiatakarékossági versenyre. Azért is jó kis verseny, mert a legtöbb dologgal nem csupán a környezetet védjük, hanem spórolni is lehet, ami azért nekem kihívás és feladat is mostanában. Megmondom őszintén, ad rendesen munkát, de bizony mégis élvezem.

Az első feladat egy háztartási klíma audit elkészítése volt, amiből nekem nagyjából az jött le, hogy elég ügyesek vagyunk. Jó, mondjuk ezt sejtettem. Amikor lakásban laktunk, 50nm-en ketten illetve hárman, 6-8 évvel ezelőtt, jóval 13 ezer forint felett volt a havi villanyszámlánk. Azóta minden évben sikerült visszatérítést kapnunk, pedig a létszám is, és a lakás mérete is csak nőtt. Amikor lecseréltük a hűtőnket, kiszámoltuk, hogy az áram különbözete nagyjából fedezi is a havi törlesztőrészletet, így 3-4 év alatt ingyen lesz egy új hűtőnk. Gergő átszerelte a számítógépeket, hogy kevesebbet fogyasszanak, többet használjuk a laptopot, nincs tévénk, teljesen kikapcsoljuk amit nem használunk. Folyamatosan cseréljük az izzókat energiatakarékosra, most már több, mint a fele az, amelyikeket legtöbbet égetjük. Csak a szőnyegeket és a gyerekek orrát porszívózzuk, ahol lehet, partvist használunk. Most 9300 forintos villanyszámlánál tartunk, pedig van mosogatógép, mobil klíma, több, mint kétszer akkora házban lakunk, hét év alatt megnőtt az áramdíj, két és félszer annyian vagyunk, Gergő itthon is jócskán használja a számítógépeket, sőt, szervert állított be, és hát a gyerekekre is kell mosni, mert kert is lett. Nem keveset. De az ötletek, amiket az évek során megvalósítottunk, szinte mind ott voltak a kiadványokban, mint energiatakarékos tippek. Azt meg sem találtam, hogy az előtetőre mi fehér anyagból a nagy melegek idején fel szoktunk egy réteget rögzíteni, így az átlátszó tetőn nem tűz be a nap, és sokkal hűvösebb lesz a nappaliban, a fény viszont nem csökken. Vagy hogy ilyenkor éjszaka főzök, és nem kell klímát bekapcsolni, vagy kiviszem a fritut a teraszra. Bár az nem környezetbarát az olajhasználat miatt, de nekem szupi fritum van, egy kanál olajjal is működik.
Kiderült az is, hogy nem is tudom, hány lámpa van a lakásban, jóval alábecsültem.
Nagyon rávilágított arra is, ami már amúgy is mindennapos felvetés nálunk, hogy bizony a szigeteléssel komoly problémáink vannak, és ezen mindenképpen el kell gondolkoznunk. Annál is inkább, mert most, hogy ezek a nagy hidegek voltak, a pléd mögött, amit a gyerekszobában az ablakpárkányra tettem összecsavarva, vastagon jeges lett a fa ablakkeret, másik ablakokra pedig belülről fagyott rá a pára. Ezek elvileg hőszigetelt ablakok, az egyik kevesebb, mint 10 éves, a másik közel 15. A lentiek, amiket négy és fél éve mi tetettünk be, még bírják.

A második feladat egy teszt kitöltése volt. Hát, nem kevés órát töltöttem vele, de sokat tanultam. Sejtettem, hogy nem véletlen érdemes megvenni az energiatakarékosabb készülékeket, de az azért fejbevágott, hogy ha B kategóriásunkat cseréljük A kategóriásra, átlagosan 25-40%-ot takaríthatunk meg. És a lakosság nagy részének C és D kategóriás nagygépei vannak...
Aztán találkoztam egy Zeer edény nevű dologgal is, és már rá is uszítottam a tesómat, hogy csináljon ilyeneket, bár nem tudom, fog-e. Megtudtam, hogy a heti egy nap hústalan böjtnek nem csak testi-lelki, hanem környezetvédelmi jelentősége is van. Közelebbről találkoztam a csendes-óceáni szemétszigettel, amiről már hallottam, de nem tudtam, hogy ennyire szörnyű, és ilyen ütemben nő.
Kiderült, hogy nem csak mi vettünk fel hitelt, hanem az egész emberiség - tavaly szeptember 27-re feléltük az éves energiakészletünket, és a jövőtől vettük el amire szükségünk volt. Ami baj, hogy nem létfentartásra, hanem luxusra. Ahogy olvastam, (és ha jól számoltam a lábnyomunkat) egyes kutatások szerint, ha mindenki úgy odafigyelne, mint mi, csak alig kellene elvennünk a jövő nemzedékek tartalékaiból. Pedig még mi is sok luxusra pazarlunk, ahol lehetne megfogni. Még nem minden égőnk energiatakarékos, nem komposztálunk, sokat fürdünk kádban, rendkívül rossz a ház tető és nyílászáró szigetelése, csomó háztartási eszközünk van, és hát rengeteget autózunk, utazunk.

Apropó, utazás, a mostani szorgalmi feladat pont az autózási szokások felülvizsgálata. Megírtam, még csinosítom, de minden ajánlott tippjüket használjuk. Sőt, még többet is. Ha tömegközlekednénk, és az ahhoz kapcsolódó karbon lábnyomainkat számolnánk, és szorozgatnánk, könnyen lehet, hogy nem lenne különbség környezetszennyezés szempontjából. Ez persze hipotetikus, hiszen a busz akkor is megy, ha én nem ülök rajta, és miattam nem indítanak újat...

Szóval nagyon szeretem ezt a versenyt, és nagyon örülök, hogy beneveztünk. Nem gondolom, hogy fogunk nyerni (pedig tuti nyeremények vannak), csak az első hat családot díjazzák. Sokat pazarlunk, lassan megy az áldozatok meghozása, feladni az energiapazarló szokásainkat, kényelmességeinket. Nekem a konyhagépeket, Gergőnek a szervert,  leküzdeni a lustaságunkat és megcsinálni a komposztálót, lemondani a rendszeres forró fürdőkről, és költeni az energiatakarékos izzókra, víztakarékos zuhanyra, wc-tartályokra. De már sok szokásunkon változtattunk, lehet, hogy 4-5 év múlva már az élmezőnyben leszünk. Addig csatlakoztam egy energiaközösséghez is, elvileg a tavaly télihez képest 9% energiát kellene megtakarítani, talán összejön. Szóval jót versenyzek, ha van versenytárs olvasóm, örülnék, ha hagyna egy kommentet! :)

Nem vagyok egy babaszépségversenyre nevezős anyuka. Gyönyörűek, tudom, akkor lepődök meg, ha valaki nem dicséri őket, bár nem kell a megerősítés, csak néha jó hizlalni az ember máját.

Tökéletesek, okosak és szépek. (és hangosak és elevenek)

De most egyet neveztem. Vagyis rögtön kettőt. Mert mind a két fiút neveztem a liberó arca versenyre. Ha valakinek van kedve, szavazhat rájuk, tudom, hogy ez kinek van több ismerőse verseny, viszont kaptam két pelenka-kedvezmény kupont, ami jól jön. És most néztem, Nándi képét már régebben töltöttem fel, rá érkezett 10 olyan szavazat, ami biztos nem ismerősé. Ez azért hízlalja a májam :) 600 gyerek közül.

Szavazhattok, nincs jelentősége, mert nem fogunk közönség díjat nyerni. Azért itt a link, ezeket a képeket töltöttem fel. Mert muszáj volt labdásat. Misi azonnal eldobja a labdát röhögve, ahogy a kezébe adom, így elég nehéz volt. Viszont boldogan kergette körbe a kis ásójával a kertben. Már csak egy ló kell hozzá, és kész is a lovaspóló.

http://liberoarcai.liberoklub.hu/kepek/?pid=2009032751