Neveztem

Nem vagyok egy babaszépségversenyre nevezős anyuka. Gyönyörűek, tudom, akkor lepődök meg, ha valaki nem dicséri őket, bár nem kell a megerősítés, csak néha jó hizlalni az ember máját.

Tökéletesek, okosak és szépek. (és hangosak és elevenek)

De most egyet neveztem. Vagyis rögtön kettőt. Mert mind a két fiút neveztem a liberó arca versenyre. Ha valakinek van kedve, szavazhat rájuk, tudom, hogy ez kinek van több ismerőse verseny, viszont kaptam két pelenka-kedvezmény kupont, ami jól jön. És most néztem, Nándi képét már régebben töltöttem fel, rá érkezett 10 olyan szavazat, ami biztos nem ismerősé. Ez azért hízlalja a májam :) 600 gyerek közül.

Szavazhattok, nincs jelentősége, mert nem fogunk közönség díjat nyerni. Azért itt a link, ezeket a képeket töltöttem fel. Mert muszáj volt labdásat. Misi azonnal eldobja a labdát röhögve, ahogy a kezébe adom, így elég nehéz volt. Viszont boldogan kergette körbe a kis ásójával a kertben. Már csak egy ló kell hozzá, és kész is a lovaspóló.

http://liberoarcai.liberoklub.hu/kepek/?pid=2009032751

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Palacsinta

Nem tudom, más anyukák hogy vannak vele, de nekem mindig nagy öröm átadni a tudást. Boldoggá, büszkévé tesz, mikor valamit, amit én is tanultam, tovább tudok adni. Nem a járás, ülés, ugrálás, ezeket mindenki tudja, akkor is, ha nem tanítja neki senki. Nade palacsintát a levegőben megfordítani? Réka már tud! Persze nem sikerül mindig, mondjuk a fele, kétharmada a padlón köt ki, de hát még csak most kezdte! Szerintem igazán szép teljesítmény egy öt évestől!
(Nem pazaroltunk, egy palacsintával gyakorolt)
Posted by Picasa

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Réka 5 éve


És egy Rékás. Sokkal nehezebb volt. Sokkal sokkal. És nem csak azért, mert csaknem 3000 volt a kép, amiből válogatni kellet. Talán sikerült mindenfélét beletenni, de kétszerennyiből szívesebben csináltam volna. De így is sok a kép, túl kicsik. Nem baj, nézegetem itthon, nektek ennyi jutott :)
Posted by Picasa

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Három év

Ötletszerűen választottam Nándiról néhány jellemző arcképet. És én még mindig azt gondoltam, hogy Nándi alig változott. Hát, elég sok arca van neki is! :) Kicsi kicsi Nándi! (ha minden igaz, a képre kattintva nagyobban is meg lehet nézni a fotókat! )
Posted by Picasa

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Szőke vagy?

Misi valami Rékának nem megfelelőt csinált, mire Réka leüvöltötte a haját:
- Buta baba! Szőke vagy?

Ehhez nem tudok mit hozzáfűzni. Éljen az ovi!

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Béke 2

Hát, nem bírtam ki, ezt is muszáj feltennem :) szóval az előző kép után beadtam Misinek a gyógyszert álmában, és utána így helyezkedett el.
Posted by Picasa

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Béke


Azt hiszem,a képen is látszik, hogy kezdenek jóban lenni a fiúk :D
Posted by Picasa

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Képek, képek, képek...

Nagyon régóta tervezem, hogy teszek fel képeket. De elakadtam. Leszűkítettem, csak április-májusra. Szomorú szívvel szórtam ki a képeket, hogy ezt sem, azt sem. És még így is 42 maradt.
Mindeközben megint nekiláttam a picasa3 arcfelismerő programjának, amitől megint teljesen kiakadtam, mármint pozitív értelemben. A sok száz, sőt, több ezer arcocska, mind más és más, más emléket hoz elő, és mind a mi gyerekünké. Elképesztő egy program. Aki nem ismeri, annak elmondom, hogy az összes képről, csoportképekről is kiszedi és kivágja az arcokat, és névhez rendeli őket. Természetesen nekem kell megadni a nevet, és ő felajánlja, hogy szerinte ezek még a Nándi képek, ezek a Rékásak, Misisek, apásak. Lehet keresni, hogy pl. közös képek Rékával meg Nándival, és kiadja őket. Lehet montázst készíteni, és lehet könnyes szemmel, meghatódva nézegetni egymás mellett Réka újszülött, 2 éves és 5 éves arcocskáit. Meglehetősen hasonlítanak a kölykeink, meg kell állapítanom. A picasát is jól megtévesztik, nagy arányban osztja a három gyerek arcait egymás közé :) Azért most már egyre kevesebbet, ahogy pakolgatom a megfelelő helyre őket.
Nem is gondoltam volna, hogy Nándira ennyire hasonlít Misi. Nem egyszer csak a háttérből, a teljes képből jövök rá, hogy melyik fiam is van a képen. Bár Rékával is vannak nagyon hasonlók, de az ő finom vonásai azért elég lányosak a fiúkéhoz képest.
Újabb tervem született egy képes poszt-sorozathoz az eddigiek mellé, ki tudja, mikor valósítom meg, de előbb utóbb megcsinálom!
Most pedig felpakolok ebből a 42-ből annyit, amit nem szégyellek, a többit meg nézzétek meg a szokásos helyen.

TAVASZ:

 Meg is állapítottam, hogy hogy sajnálom, hogy Réka meg Nándi már egyre kevésbé szeretik a fotózást :( Itt sem... És ez MIND PITYPANG volt!!!

 Csináltunk is belőle koszorúkat.

 Tavaszhoz tavasz tündér is dukál :D

 És ha már tavasz, akkor csigák, és a csigapásztor. Látjuk a botot a kezében? Egyébként olyan 10-12 fok volt még, de kellett a kesztyű meg a bundasapka :D Nándi egyébként imádja a csigákat, talán mert nem tudnak elmenni előle. Gyűjti őket, és most már nem is tapossa el - remélem - és fuvarozza a talicskában, cipelgeti üvegben, ilyesmi. A giliszták és hernyók hasonló sorsra jutnak. A katicák is. Kacikák :) Van egy bokor Mari néni mögött, azon iszonyú sok a katica. Volt, hogy pár perc alatt 15-öt is összegyűjtöttünk. Szerencsére a kacikákat könnyen elengedik emiatt. Akármikor találhatnak újat.

 És a tavaszi szél pedig vizet áraszt. Volt benne részünk, jó sok pocsolyás kép van, többnyire hátak, rohanó lábak és fröccsenő víz látható rajtuk. A sok jó közül ezt választottam. Misi is nagyon belejött. Eleinte csak dobálta a kavicsokat a partról, de most már nagyon kis merész ő is! :)

 És mielőtt felfedeztem volna, hogy bár nagy Misire Nándi esőnadrágja, azért hordható.
 Ez pedig hátulról. Nándi RÉkáét kapta meg, Réka pedig majd kap egyet. De ő már viszonylag ésszel pocsolyázik. Najó, ez nem igaz, de ha fázik legalább szól, és cserélünk nadrágot.

 Voltunk május elsejézni is, írtam is róla. Itt vattacukroznak.
 Misi egy nagylánytól bukfencezni tanul a focipályán

 Ez az egyik kedvenc képem most Nándiról, szintén a focipályán :)

 Misi szemlélődéséről egy hasonló csak szemből. A kis pocakos...

 És ömlesztve még néhány:
 Megfáradtan játszó koszos talpú kis Nándi






 (Ezt a képet valszeg nevezem majd a libero pályázatra. Gyerek labdával :) )

 Ezt is muszáj még, Réka éppen hercegnő a toronyban, és Marci, a lovag megmenti... Igazi páncélos nehézfiú, mi? :)

 Jó, nem a saját gyerekem, de eszméletlen jó a kép :D Szalonnát sütünk egyébként.

 Nándi kreatív megoldása a nap ellen. Ugyanis nem tudott iPhone-ozni, mivel tükröződött  a nap.... Szerintem szenzációs! :)

 Réka felöltözött csinibe. A derekán egy fejkendő van, ami szerinte szoknya. A kistatyóban telefon van, amivel eszméletlenül telefonál. Tényleg olyan, mintha beszélne valakivel. Közben gesztikulál, csípőre teszi a kezét, olyan, mintha tényleg elmerülten csevegne. Nem mond el minden részletet, és tökéletesen használja az én kifejezéseimet :D Nagyon szeretném levideózni egyszer, remélem sikerül, mielőtt abbahagyja a telefonálgatást. Igazi színésznő!!!!

Leállok. Mindet fel akarom tenni. De nem. Így is túl hosszú...

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Vágyak

Régóta tervezem egy olyan poszt megírását, amiben azt ecsetelem, mennyi dologra vágyok, ami jelenleg megvalósíthatatlannak tűnik, vagy olyan szintű szervezést igényel, ami túlzássá teszi magát a vágy kielégítését is. Ezek nem konkrétumok, általánosságok. Azért sem írtam meg eddig, mert azon kívül, hogy mennyire szeretnék aludni, gyakran nem is jut eszembe más. Gondoltam, 10 ilyent összeszedek, de mind a 10 annak ecsetelése többnyire, hogy hogy aludnék, mennyit és mikor. Szóval várat még magára ez az írás is.

De most éppen véletlen rákattintottam egy bannerre, ami ide vitt. És ezt az előadást is szeretném megnézni, de úgysem fogom. Úgy gondolom, a gyerekek kicsik még hozzá, nekik még nem való, egyedül nem mennék el, Gergőt úgysem érdekli, én meg vele szeretem megosztani az élményeimet, és úgysem tudjuk megszervezni, mert valami közbejön. Mindegy, nézze meg más, és mesélje el, milyen volt! :)

De a videót nézzétek meg!

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Háziállat

Misi jobban, már eszik és iszik. És láztalan

A szemem még mindig ugyanolyan. Én nem látom a javulást. A szó szoros értelmében.

Réka viszont azt mondta, hogy nem akarja már a tengerimalacot, úgyhogy van egy tengerimalacunk elvihető. A felszerelése 4500 ft. Ha esetleg kell valakinek :) (ketrec, itató, ház, kaja, soksok forgács)
Ma este sorolta, hogy kiket mennyire szeret, és mondta, hogy a tengerimalac az utolsó. Ettől persze elkeseredett, és mondta, hogy azért, mert a tengerimalac jött utoljára. Aztán eszébe jutott, hogy nem, mert a kiscica, aki tegnap született, későbbi (Cimbi jó fej, csak egy lett neki, az is kandúr így elsőre, de majd meglátjuk, pedig háromnak lett volna gazdája). Szóval nagyon rosszul érezte magát, hogy nem szereti eléggé a tengerimalacot, és attól is, hogy mindig elfelejti az etetést, mikor szólok neki, más dolga van. Szerintem is jobb lesz, ha másik gazdája lesz. Persze lehet, hogy holnap minden változik, és nem felejti majd el, mert eszébe jut, milyen rossz érzés volt... Meglátjuk.

Azért jelentkezzen, aki szerető gazdi tudna lenni!

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

semmise

nem vagyok túl jó fej mostanában. Nem is írok, blogot sem, e-mailt is csak nagyon módjával... Tolom magam előtt a dolgokat. Pedig sokmindent sikerült elintézni.

Most, ez a ritka rossz idő megint beledöntött minket az egészségügybe. A hematológiát sosem sikerült olyankor hívni, amikor fel is vették volna, így még nincs eredményem. De nem aggódok, baj nem lesz úgysem, mondjuk nem lenne baj, ha jövő szerdán nem kellene feleslegesen menni...

Én is megint belecsaptam, egy hónapja kb szúr a szemem időről időre, mintha szempilla ment volna a szemhéjam alá, 1-2 nap alatt általában elmúlt, de most 3 nap után elmentem szemészetre, és kiderült, hogy szaruhártya gyulladásom van. Ez nem egy kedves betegség. Szerencsére annyira nem későn lett elkapva, kaptam szemcseppet, ami hat is, ma voltam, hogy megnézzék, csökken-e a gyulladás, és csökken. A bal szememre most rosszabbul látok, mert olyan pechem van, hogy pont a pupilla alatt van, és sajnos az is lehet, hogy ez maradandó. És szemüveggel nem korrigálható. Annyira nem vészes, a másik szememmel együtt jól látok, csak a bal egyedül elég béna most. De remélem, hogy elmúlik majd.

Tegnap pedig Misi lázasodott be, szokásos, 39.5 körül, tök jó, dokinéni, szerinte fülgyulladás, antibio. Mondjuk mikor mentem, még mentegetőztem is, hogy tudom, hogy korán hoztam, hiszen csak 6 órája volt lázas, de nagyon nagyon szarul volt. Sőt, van most is. Kapott lázcsillapító szurit is. De közben már jártunk fülészeten, az nem indokolja a mostani állapotát, menjünk be a kórházba, ha ilyen rosszul lesz délután is, Bethesda az ügyeletes. Oda soha többé nem akarok menni azzal az eséllyel, hogy befektessenek. Beparáztam, rongyoltunk dokinénihez, épp elcsíptem a rendelés végét, megnézte a torkát, mondta, hogy ez aftás vírusfertőzés, mutatta a pöttyöket, amiket sajnos nagyon jól ismerünk, Réka ennyi idősen szintén elkapta, és két éve is pingpongoztak vele Réka meg Nándi egy darabig különböző intenzitással.  Tegnap még ezek nem látszottak, ezek a pöttyök, most már az egész szája belseje tele van, cumizni sem tud. Kapott fájdalomcsillapítót, meg érzéstelenítő ecsetelőt, meg kapja az antibigyót szegény, lehet, feleslegesen, bár a dokinéni szerint a füle miatt nem árt. És lehet, hogy más miatt, de tényleg érzékeny a füle, nem engedi benne a lázmérést sem, meg egyátalán ne nyúljunk hozzá. Mindenesetre fül-orr-gégészetre gyerek fülészetre megyünk legközelebb, nem ide Dunakeszire...

Borzasztóan sajnálom szegényt. És magunkat is, mert felcsődítettem anyukámat még szerdán, hogy ma este elmehessünk Gergővel kettesben a legeslegeslegbarátnőm 30. születésnapjára. A terv az volt, hogy ha bármi baj van, akkor egyedül megyek legfejlebb, de Gergőt sem bírja elviselni Misi az alváshoz. Szóval nagyon úgy néz ki, hogy ezt most megint elbuktam. Vicces, hogy... Nem, egyátalán nem vicces. Szóval mikor hosszú idő óta legutóbb kettesben akartunk elmenni Gergővel, megnézni az Avatart, akkor Nándi lett nagyon beteg, és nem mertünk olyan sokat távol lenni. Átok ül a közös programjainkon :)

Aztán, ha már egészségügy, akkor még az is van, hogy mi is belevágtunk Gergővel egy teljes kivizsgálásba még a medicovernél, mert lehet, hogy vált munkahelyet, és akkor már nem lesz ingyen luxus orvosi ellátás sorbanállás nélkül. Kértem egyébként tőlük árajánlatot, hogy mennyi lenne, ha ezt privát mi fizetnénk magunknak... Megszoktuk a jót :)

A lehetséges munkahelyváltásról majd ha biztos lesz, vagy lesz egyátalán valami. Jövő héten kiderül majd.

És Nándit elutasították sajnos az oviból, és most meginogtam. Mármint hogy minden áron oda kell járnia Nándinak. Most várólistára kértem magunkat a Kármel Kiskertje Katolikus Óvodában, ahol ha elköltöznek valakik, akik tervezik a költözést, akkor mehetünk. Réka és Nándi is. Két hete azt mondta Réka, hogy az óvónéni azt mondta, hogy adja vissza a verést annak, akitől kapta, és ezt én úgy gondolom, hogy nem mondhatja neki rajtam kívül senki. Vagyis még Gergő. Ha úgy látja jónak. Főleg, mivel Réka minden sérelmét felrója, és azóta többször hallottam tőle, hogy alig várja, hogy visszaadhassa. És hogy azért, mert valaki ránéz, és őt az éppen zavarja, azért is veréssel fizet. Mert erre felhatalmazást kapott.
Nem tudom, pontosan így volt-e, nem tudom, hogy mennyi ebből Réka fantáziája, de tény, hogy így értelmezte, és nem helyesbített azóta sem. És mondta azt is, hogy kezd merész lenni rosszaságban, mert nem is vészesek a büntetések. Szereném, ha a jóság lenne motiválva, és nem a rosszaság büntetve. Ha én már nem tudok így motiválni, szeretném, ha a pedagógus tanítaná meg.
Biztos van benne egy adag cseszd meg a fűnyíródat, mert nem veszik fel Nándit, de most úgy gondolom, jobb lenne a katolikusban. Megkapnák azt, amit Gergő nélkül én nem tudok adni. Úgyhogy most várok. Ha mehetünk, megy oda mind a  kettő.

Voltak nagyon jó bulik is a hétvégén, babás-mamások, jól sikerültek, sokmindenkivel találkoztunk, akivel régen, vagy soha, ez azért jót tett, bár elfáradtam bele eléggé. A gyerekek is :)

Persze van még csomó dolog, ami foglalkoztat, és nem tudok aludni tőle, de a legaktuálisabbak ezek asszem.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Nándi álma

Nándi rosszat álmodott. Sírt reggel, és valamit mondogatott, de nem értettem igazán, a hidegfront nekem elég rosszat tesz, mindent ráhagytam és vigasztaltam. Aztán délelőtt meg kérdezte, hogy mik voltak azok a felbukó lebukók. Hát, nem tudtam. Amik az álmában voltak. Ölbevettem, kérdezgettem, hogy vízben, földön, levegőben, növény, állat, tárgy, de csak nem haladtunk. Végül azt találtam mondani, hogy sajnálom, de nem voltam ott, nem tudom. Erre Nándi felháborodva:
- De! Ott voltál! Te védtél meg, hogy ne kapjon el!

Ez azért jól esett. Mondtam, hogy már nem emlékszem, de akkor lerajzoljuk. Lerajzoltuk elmondása alapján, ha képes lennék rá, akkor most itt lenne egy fénykép a szörnyetegről, ami pont úgy néz ki, mint a felbukó-lebukó, mellesleg magas fűből, növényekből bukik fel meg le. Nagyon kinevette, és most már nem fél tőle, sőt, le is győzte, ráugrott. Remélem letudtuk :)
------------------------------------------------------------------

Képes voltam, itt a rajz :) Egyébként fél nap cipelgette magával, nem lennék meglepve, ha az ágyában lenne most is...

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Nándi kincsei

Amikor ezt a bejegyzést olvastam Daniellánál (bakkaéspepe) igen jót röhögtem. Nem tudtam akkor még, hogy minket is utolér ez a szenvedély. A különbség az, hogy én lefekvés előtt vagy felkelés után nagyjából ki szoktam pucolni az ágyat, és Nándi az alvás előtti kirohangálás alatt gyűjti be a kincseit. Gondoltam, egyik reggel csinálok én is egy leltárt. Most pont főleg kisebb dolgok voltak jelen Nándi hálótársaiként, így elfért. De volt olyan is az elmúlt hetekben, hogy az ágy szélén feküdt, és mikor megpróbáltam beljebb tolni, mindenféle zörgés, csörgés és teljes ellenállás volt a reakció, és egy játékosdoboznyi cuccot pakoltam ki, hogy elférjen a gyerek. Nem arról van szó, hogy szeret valamivel aludni.  Minden este mást és mást gyűjt be az ágyába. Bizonyos mennyiségű autó mindig van, cumi is képviselteti magát különböző számban (csak egyet használ, a többi csak kell, de rágottak, így nem veszi a szájába)  és a közlekedési lámpa is állandó vagy két hete.

Szóval a leltár
Takaró, párna, gyűrögető az alap. Ezek mind felnőtt méretűek, már ez is túlzás egyébként egy gyerekágyba, mindegy.
4 db mesekönyv
1 db Biblia
3 db cumi
1 db antik miniszámítógép
1 db székpárna
3 db gyűrögető (kicsi, kettő Misié)
1 db cumitartó
1 db labda
1 db játék közlekedési lámpa
1 db nyél ami letört a hámozóról
1 db pikachu
1 db csörgő
1 db mekis pingvin
1 nagy doboz gyurma
3 db kisautó (meg is lepődtem, hogy csak ennyi)
1 db játék babaitató
1 db plusz pizsamanadrág - ami nem rajta volt
1 db Réka gyöngyös szoknyája
1 db nagy kő
1 db playmobil káposzta
1 db szabászati hulladékrongy, szép színes

Az ágy mellett a földön voltak, így valószínűsíthetően korábban szintén az ágyban voltak:
1 db húzogatós játék
1 db babagyógyszeres flakon
1 db - azaz fél pár - kutyás bundapapucs
1 db konyharuha
1 nagy szivacsdarab
1 db vállfa
1 db gumicső darab

Ciki egyébként akkor van, mikor megengedem, hogy nálunk aludjon. Akkor nagyon gyakran kelek éjjel, és húzogatok ki mindenféléket a derekam alól...

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Ezek vannak nagyjából

Nem nagyon szaporodnak a bejegyzések mostanában. Van is lelkiismeretfurdalásom a rokonsággal szemben, illetve azokkal szemben, akik innen tájékozódnak a mindennapjainkról... Ne haragudjatok.

Eléggé rossz passzban vagyok mostanában, néhány hete nem akar múlni a rosszkedvem meg az elégedetlenségem. Van néhány dolog, amit gyökérként azonosítottam, igyekszem egyik-másikat felszámolni, hátha sikerül.
Hívtam takarítónénit - ha valakinek kell, csak szóljon, szívből ajánlom, küldöm az elérhetőségeit - hátha azzal, hogy felszámolom a káoszt magam körül kicsit kevesebb dolog fog nyomasztani. Meg a halogatott dolgokból is elintéztem jópárat, az egészségügy is fogy lassan, de biztosan... Egyenlőre nem segített, de hátha...

A gyerekek egymással való viszonya relatív rendben van most, bár mindegyikük nagyon bújós lett, ami Rékánál különösen meglepő. Pont megállapítottam, hogy mindegyik lelke jól lehet, mert már egy ideje csak hárman ébredtünk a felnőtt ágyban, és Misi is volt, hogy már világosodott, mire át kellett hozni. Réka mondjuk ma éjjel jött, és ahogy meghallgattam, hogy milyen rossz napja volt ma, gondolom ma is fog újra. (A szívem szakadt meg, mikor megkérdezte, hogy Anya! Nagyon buta vagyok? mindjárt elbőgöm magam rajta most is - nem a saját óvónénijük volt, másik csoportba mentek, és azt mondta neki az óvónő, hogy ne énekeljen olyan hangosan (hamisan?), és egy másik kislány leügyetlenezte, a harmadik meg még valamit csinált, meg rászóltak, hogy túl hosszú a haja elöl, le kellene vágni, és pazarolja a zsebkendőt, és még rosszat is álmodott, és sírva ébredt, hogy az egész családot, Brútuszostul megfojtotta egy óriáspolip... Amit ezek után nem csodálok. Szegény...) Amúgy azt hiszem Réka most a leglabilisabb.

Azért nem mondom, hogy álomtesók, mert azért a frusztrációikat egymáson töltik ki, de viszonylag jó fejek, játszanak együtt is, meg egymás mellett is, és egyedül is lehet őket hagyni egy kis időre. Sokat nem :)  Egyébként Misi is elkezdte a féltékenységet, rángatja ki az ölemből a tesókat, vagyis próbálja, de azok is életrevalók... Misi kedvenc tesója minden erőszak ellenére egyre inkább Nándi, lehet, hogy azért, mert őt látja sokat, de egyértelműen őt választja. Odafekszik mellé, megfogja a kezét, és simogatja vele az arcát, folyton figyeli, mit játszik, utánozza, igyekszik bekapcsolódni. Nándi is gyakran mondja, hogy a Misi a barátja lesz, elég büszke rá, hogy így felnéz rá valaki :)

Valaki kérdezte a minap, hogy milyen jó színe van Misinek, kint alszik-e a jó levegőn. Mondtam neki, hogy csak akkor nincs kint, mikor alszik. Gyakorlatilag így van. Alig tudják kivárni, amíg megszárad reggel annyira a fű, hogy kiengedjem őket, mármint a fiúkat, és kint vannak alvásig, majd utána újra. Hihetetlen mennyiségű szennyes ruha termelődik ismét, a napi egy mosás most, hogy sár is van és eső is, az esőnadrág és a gumicsizma ellenére is kevés. Misinek már van munkáspólója is barnulásból, rövid és hosszúujjú is :) Elképesztően ügyesek egyébként mind a ketten, Nándi nagyon boldogan biciklizik, hintázik (állva), homokozik, és szöszöl a bogarakkal, növényekkel, Misi motorozik mint állat , bemászik az alacsony hintába (kb 10cm-re a földtől), egyedül löki magát, felmászik a kerítésre, és persze ő is szöszöl. Simán elvannak felnőtt nélkül a kertben... Most sok eső van, sokat pocsolyáznak is, Misi is nagyon belejött. Egy darabig csak kavicsot dobált bele, de most már belegyalogol boldogan - gumicsizmában persze.

Mikor Réka hazajön, akkor Marci is van. Folytatják az ovit, csak Nándival. Sajnos Rékának elég szörnyű ötletei vannak, amit pontosan tud, hogy ütközik a korlátokkal, és mégis megpróbálja. Ez nekem újdonság, azért eddig megbízhatóbb volt, nem csinált nagy őrültségeket, ha rosszat csinált azt vagy jogosnak tartotta, vagy bizonytalan volt, de most azt is el tudom képzelni, hogy ha teheti, magára gyújtja a lakást. Lehet, hogy jót fog tenni, ha vége lesz az ovinak, és több időt töltünk majd együtt. Gyakorlatilag alig tudunk beszélni vele, mert játszik, mindig Marcival van, otthagy minket. Mikor  valamit csinálnék vele, inkább mást csinál, nincsenek jó ötleteim, pedig igyekszem neki nem sok nemet mondani, ha kér valamit. Még ha itthon akar maradni, akkor is igyekszem engedni neki. Inkább négy napot jár most oviba, mint ötöt, de elég hálás is érte. Egyébként az utóbbi időben többször megkaptam, hogy nem foglalkozok vele semmit. Elég rossz, de igaz, bár úgy érzem, nem rajtam múlik. Lehet erőszakoskodnom kellene, hogy velem játsszon, bár jól érzi magát? Nem tudom. Elég nehéz ez is...

Na, most ennyi jutott eszembe, legalább írtam valamit. Lenne még mit... Majd

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Őröljük az egészségügyet - Hematológia

Nem sokat írtam szerintem a szájlilulós problémánkról a blogon. Van.
Preorális cianózisnak hívják, ami azt jelenti, hogy időnként elkékül a szája - Nándinak, és most már Misinek is. Többnyire ok nélkül, de mondjuk egy hirtelen nagy zabálás vagy egy kiadós rohangálás nagyobb valószínűséggel váltja ki.
Nándinak másfél évvel ezelőtt végigjártunk mindent, voltunk kétszer kórházban, egyszer saját felelősségre nem feküdtünk be - megmondták, hogy nem fognak semmit csinálni, kardiológiát, tüdőröntgent, nyelésvizsgálatot és alap vérvételt csináltak, minden negatív. Többnyire az volt, hogy biztos anyuka hülye, nem is olyan lila annak a gyereknek a szája. Minden orvos azt kérdezte, hogy orvos, vagy valaki egészségügyes látta-e már, hogy milyen is ez. És mikor mondtam, hogy nem, akkor csak elnéző hümmögés. Elég idegesítő...
De egy-két hónapja kb sikerült Misinek olyankor produkálni ezt a szájlilulást, mikor a védőnő itt volt alsón,  villámgyorsan bevágtam  a kocsiba a kölkeket, és odamentünk, ahol ő volt, így még látta. Az orvosig már nem mentünk el, éppen akkoriban túl sokat jártunk, és nagyon nem volt már kedvem, úgysem csinálunk semmit.
A minap azonban nagy levegőt vettem, mivel már egy hónapja nagyjából egészségesek, úgy döntöttem, belevetjük magunkat újra az egészségügybe. Ez az egész szájlilulós ügy úgy elült már bennünk: nem romlott semmi, időnként előjött, aztán elmúlt, de semmi más nem lett rosszabb, semmi más tünet, változás nem volt, így nem aggódtunk már érte. Ez van, oké. Majd kinövi. Reméljük.
Azonban most télen Misi is rákezdett, olyan 3-4 hónapja. Tök jó. Ez megint betette a kaput. Így valószínű, hogy van valami közös kiváltó oka, genetikus vagy külső tényező. Voltunk allergológián, a dokinéni szerint nem lehet oka. És ma hematológia.

Szörnyű élmény volt azt a rengeteg nagyon beteg, halállal viaskodó gyereket látni. Többször majdnem elsírtam magam, és szinte rosszul éreztem magam, hogy az én gyerekeim ilyen jól vannak, mit keresünk mi itt, de kivártuk a három órát, amíg sorra kerültünk. Egy nagyon ritka vörösvérsejt enzim zavarra gyanakszik a dokibácsi, ami annyira ritka, hogy nem is sikerült kideríteni, hogy hol végzik el a vizsgálatot... Lehet, hogy meg sem tudják csinálni. Azért megnézi minden másra is, holnap kell telefonálni az eredményért, azt mondta, szerinte negatívok lesznek  mind. A vizsgálatok más része 3 hét múlva, akkor kell menni.
Ha az, amire gondol, akkor bizonyos ételeket kerülni kell majd, de ilyeneket, mint pl. bab, amit amúgy sem eszünk nagyon, ki fogjuk bírni. Meg hát most sem lilulnak túl gyakran...
Nándi egy hős volt a vérvételnél, eleinte sírt, de aztán már nagyon bátor fiú volt, nézte érdeklődve, mi történik, hogy telnek meg egymás után a tubusok vérrel, még egy autót is kapott a ragtapaszra, amit raktak rá, amit aztán győzött mutogatni mindenkinek, de nem nagyon érdekelt senkit. Azért én megértettem. Szörnyű volt, hogy azt, hogy újabb kemoterápiára kell menni, anyuka úgy fogadta, mint ahogy én azt, hogy naponta háromszor cseppentsek a gyerek orrába... De azt hiszem, máshogy nem is lehet kibírni. Nem tudom, hogy lehet egyátalán...
Misi sokkal rosszabbul viselte. Szegény.

Ja, és Misinek tapintásra nagyobb a mája, amitől szintén ideges vagyok, de a holnapi telefonos eredménnyel meglátogatom majd a dokinéninket, nyomkodja már meg ő is, ő azért gyakrabban vizsgálja. Meg ott van az a hülye máj ciszta is, mondtam is, azt mondta a dokibácsi, hogy mikor megyünk megint, megnézik uh-al, annyira ő nem érzi égetőnek, mivel ilyen életkorban pont belefér, hogy kicsit nagyobb a máj, de most már ideges vagyok miatta, inkább kukkantson rá a saját orvosunk is.

Egészségüggyel ezzel nincs vége, mert pénteken megyünk szemészetre. Misi szeme most már heti rendszerességgel gyullad be pár napra, és múlik el magától, illetve Nándinak kéne egy látásvizsgálat. Misinek van még egy vérvétele majd a tejallergiára, és ortopédiára is megyünk mindhárom gyerekkel a hónap végén. Plusz Misinek kezdjük a kullancs szurikat. Ha kiváltom egyszer azt a hülye receptet...

___________________________

Másnap:
Máj rendben, uh. egy hét múlva, eddig minden lelet negatív, beleértve a májfunkciót is. Hurrá! :)

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Igaz barátság

Réka meg Marci reggel az autóban, Marci kezd:

- Hurrá! Ma van úszás! A kedvenc napom!!!
- Utálom, mikor valaki elmegy az oviból. A legjobb barátom... - (elviszik őket autóval ebéd után alvás helyett)
- Én vagyok a legjobb barátod?
- Igen.
- Utálom az úszást!

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Anyák napja

Nándi saját kis költeményével szeretnék nagyon szép napot kívánni minden kolléganőmnek (anyatársamnak)!

Orgona ága,
belement a katica,
szétrágta.

Majd odaadta az orgonát (ami tényleg kettőbe volt tépve, de az is lehet, hogy a katica rágta szét) és hozzátette:

- Nagyon finom illata van. Tedd bele kububa, és akkor finom íze lesz.




  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Nem politizálok, de mégis május elseje...

Majálisozni voltunk. Itt, Dunakeszin a sportpályára mentünk ki, mint az utóbbi két évben is. Eddig MSZP buli volt, mi olyan 10 felé értünk ki többnyire, addigra már mindenkinél 20-30 lufi, de már nem osztogatnak, meg kellett venni a gyerekeknek. Még vicceltünk is vele, hogy olyan, mint amilyenek ők. Akinek osztanak, annak sok jut, a többinek meg semmi.
Idén nem is számítottunk rá, hogy lesz ingyen lufi, vagyis hogy veszünk majd megint. Meg hát ugye bukta volt a választásokon. De ahogy mentünk a pálya felé, az emberek egy-egy narancssárga fideszes lufival jöttek szembe. Hmmm... Olyan fél1 felé mentünk oda Rékával, hogy kérjünk, és még kaptunk. Gyerekenként egyet. Ha így fog változni a politika is, mindenkinek jut egy kevés, tényleg jól fogunk járni :D Mi már kaptunk 1500ft-ot - ennyi lett volna a 3 lufi.
Mellettünk egy gyereknek kipukkant a lufija, apukája mondta neki, hogy ez a fideszes lufi pont olyan, mint a politikájuk, csak kipukkan :)

Viccen kívül nagyon jól telt a nap, körhintáztak, vattacukrot ettek, felültek a mini lánchintára, az ugrálóváron csúszdáztak - Nándi nem, mert még kicsi -, és Réka meg Marci dodgemeztek is Gergővel. Belejöttek rendesen, ahogy mesélte, mentek neki mindenkinek. De azt hiszem a focipályán való mezítláb szaladgálás tetszett nekik a legjobban. Repcsimodelleket röptettek ott bácsik, szaladtak utánuk, visszavitték, segítettek. Nándi még azzal is szórakozott, hogy nekirohant az ugrálóvár falának, és lepattant róla. Jókat röhögött. Misi pedig próbált bemászni.

Misi kipukkasztotta a lufiját, Nándi pedig itthon elengedte. Nagyon tetszett neki, ahogy repül. Aztán nagyon nagyon sírt, mikor eltűnt. Mert nem jött vissza a lufi. Hát, nem jött vissza. Fránya lufi. Végül sedatifot adtam neki, úgy tudtam elaltatni. Réka az egyszem lufiját nem adta oda neki, érthető, bár holnapra az is leereszt.

Jó nagyot aludtak, majdnem három órát. Aztán itthon játszottak Marcival még egészen estig. Holnap megkapja Réka a tengerimalacát, szörnyen izgatott. Nincs hozzá semmi cuccunk, majd meglátjuk, hogy lesz :) De kapunk egyet, úgyhogy legfeljebb pár napig vödörben fog lakni, az egyebeket, forgácsot, kaját meg beszerzem holnap Rékával közösen...

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS