Nem könnyű

Amikor úgy érzem, hogy összecsapnak a hullámok, akkor mindig eszembe jut az elhanyagolt kis blogocska. És most úgy érzem, hogy kicsit kezd sok lenni. Ha ennék csokit, valószínűleg sokkal derűlátóbb lennék, és ha nem beszélgettem volna valakivel, aki hű-hának értékelte a mostani élethelyzetünket, akkor talán bele sem gondoltam volna. És ha nem gondolok bele, akkor tök jól megy a jelen pillanatnak élés, a csak azzal foglalkozás, ami abban az órában van éppen. Nincs holnap, nincs jövő hét, semmi, csak az, ami éppen a feladat, azt jól megélni, szeretettel, lehetőleg türelemmel, és így nincs is semmi. Nem mindig sikerül, sokszor megszökök a dolgaim elől, és inkább játszok egyet a facebookon a pet rescue sagával...

Egyrészt egy hónapja fáj a derekam, feküdtem majdnem három hetet, most már kezd jobban lenni. Kezdődő gerincsérv illetve 3 ércsomó a gerincemben. Tulajdonképpen a pihenés nagyon jól esett, a kiszolgáltatottság, meg a háztartás elmaradása jóval kevésbé. Ma pl. 6-ot mostam, és van még ennyi...

Szerdán kiderült, hogy Ábel műtétére idén sor kerül, előjegyzésbe vették. Tudtuk, hogy műtik, de most kézzelfogható távolságba került, és így egy kicsit ijesztőbb. Megvan az előnye is, hogy most, és nem később, és persze a hátránya is. Jelenleg elképzelhetetlennek tartom, hogy bármilyen módon ágyban tartsam akár csak 2 órán keresztül is, és ebben benne van a napközbeni alvása is... Azért egy 4-5 évessel könnyebb ebből a szempontból.

A legnehezebb most Nándi. Több piszkozatom is van a gyerekek idétlen mániáiról, írtam is az ajtócsukogatásról, még régen, és hát ott van a párosszámozás, a kedvec hely, a mindenféle rítusok. Nándinál ez sajnos olyan szintre ugrott, hogy pszichológustól kellett segítséget kérnünk, és egy jelentős javulás után, mikor már kezdtünk megnyugodni, a múlt hét végén visszaesett a kezdeti állapotra. Pszichiáterhez és gyógyszeres kezelésre kell mennünk. Betegesen kezet mos ugyanis, és ez nem szimpla tisztaságmánia, hanem mondjuk 70-szer mos kezet egy nap, pl. azért, mert kézmosás közben hozzáért a "piszkos" csapban levő szappanhoz. Kezet mos azért, mert Misi megsimogatta a kutyát, hozzáért a kanapéhoz, majd Nándi hozzáért a kanapéhoz. Gyakorlatilag úgy jár, mint egy sebész, maga előtt tartja ökölben a kezét, nehogy hozzáérjen valamihez. Máskor pedig az udvaron boldogan túrja a port, homokozik, botozik... Szóval abszolút érthetetlen.

Szóval ezek vannak. Jó, hogy 4 hónap bizonytalanság után Gergőnek ismét bejelentett munkahelye van, és itthonról dolgozik. Jó, hogy vége a sulinak, nagy felszabadulás volt. Biztos estére már jobb lesz, de most, hogy Ábel taknyos, fogzik, a nagyok fél10 felé csendesednek el, és nincs közös időnk Gergővel, minden sokkal szürkébb. Ráadásul fogyókúrázok az egyes pont miatt. Túl vagyok már azon, hogy hogy nézek ki és mennyire vagyok elégedett a külsőmmel, most már arról van szó, hogy egyáltalán bírom-e a feladataimat, ha nem adom le a felesleget. Szóval a csokihiány is rontja a helyzetet. Még jó, hogy van kinek odaadni ezt mindet, hogy semmi nincs hiába, és minden a javunkra válik. És hogy elég, ha a következő óra jól sikerül.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

4 megjegyzés:

Sziranszki írta...

Egy időben Zsófi is mániákusan mosta a kezeit, még akkor is, ha pl. saját magához ért... Szerencsére elmaradt, ma már nem rohan minden pillanatban a fürdőszobába. Remélem Ti is hasonló sikerekkel jártok - minden téren! :)

Beus írta...

Éljétek meg a pillanatot,ez a legjobb,amit tehettek!
A fogyókúrához kitartást kívánok,nem könnyű csoki nélkül túlélni a mindennapokat...nekem nem is nagyon megy!Fogynom nekem is kellene,legalább egy 6-7 kg-ot,mert érzem magamon,hogy nem jó,olykor fájdogál a hátam,nem bírom a tempót!
Nálunk "csak" 3 gyermek van,12, 7 és 3 évesek,de az én fejem felett is összecsapnak ám a hullámok olykor és amikor végképp elegem van,előfordul,hogy bőgök egy nagyot és megkönnyebülök!

Ági írta...

Szia
Igazán megértem, de olyan kár, hogy nem írsz gyakrabban.
Időről időre benézek, és drukkolok, hogy megoldódjanak a gondok.
Sok sikert--kitartást kívánok!!!!
szia, Ági

Catherine írta...

A fogyás jó. A derekadnak és a lelkednek is jót fog tenni. Ez olyan dolog ami csak rajtad múlik. (Ha egészséges vagy.)
Ábel műtétje jól fog sikerülni. Drukkolok.
Nándit pedig nagyon jó, hogy elvittétek orvoshoz. Nem akarlak ijesztgetni, de kell. A húgomnál is ez volt (van).
Egyébként pedig az egyetlen jó módszer a jelenre koncentrálni és megtalálni benne a jót. :)

Megjegyzés küldése