Hála és dicsőség az Úrnak!

Nem térek magamhoz. Nagyon súlyos döntéseket hoztunk és hozunk a napokban, ilyenek vannak közöttük, hogy mindent magunk mögött hagyunk-e, és elköltözünk a Balatonhoz, hogy a gyerekeink magántanulók lesznek-e vagy nem,  hogy elvállalok-e egy munkát vagy nem,  óvodakérdés és hasonlók. Nagy teher, és még nagyobb próbatétel nem akarni valamit, hanem Isten kezébe helyezni ezeket a döntéseket, igeneket és nemeket kimondani a saját akaratom ellenére.

Nándi hétfő óta itthonról tanul. Réka ad még két hét esélyt az iskolának (igaziból én Rékának és magamnak), ezek külön történetek, hogy melyik döntés miért született meg, és mennyi idő alatt. Ábelnek nem találtam olyan óvodát, ahol vállalnák a fejlesztését, és olyan létszám van, ami elviselhető lenne számára, ő retteg a gyerekektől, ami szintén egy külön történet.

Ami miatt pedig ez a hiphiphurrá bejegyzés születik éppen, az azért van, mert felhívtam az igazgató bácsit, hogy beszéljünk róla, hogy hogyan is lesz a Nándi magántanulósága és számonkérése, mit kell tennem, és olyan dolgokat mondott nekem, amiről nem is álmodtam akkor, amikor ősszel a Szentlélek kilencedeket mondtam, hogy megoldódjanak a nehéz helyzeteink a gyerekekkel. Olyan érzés, mintha a csak az én gyerekeim kedvéért történt volna minden.

Szeptembertől az igazgató bácsink irányítása alatt egy oktatási központ fog létrejönni, ami magába foglalja az iskolánkat, a mellette levő óvodát, és egy gyógypedagógiai központot. Mehetek az oviba, hivatkozva az igazgató bácsitól kapott információra, biztosítani tudják majd a fejlesztését. Nem kell magánoviba menni, nem kell a város másik végébe menni, nem kell vagyonokat kifizetni. Az iskolásaimról nem is beszélve, lesz még iskolapszichológus is.

Eldőlt. Nem megyünk világgá. Maradunk itt, ahol megkapunk mindent, amire szükségünk van az egyensúlyhoz, többet, mint amit a hasonló problémákkal bíró gyerekek és családjaik. És adom azt, amit Ő kér tőlem, szívesen, két kézzel, mert mindig jobban tudja, hogy mire is van szükségem.

Hála és dicsőség az Úrnak.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

6 megjegyzés:

sztyor írta...

Alakul nagyon az életetek! Ha bármilyen kérdésed van otthonoktatással, magántanulósággal kapcsolatban, szívesen segítek.

Agnes Sz írta...

De jó! Veled örülök. Ági

Kölnei Lívia írta...

Kedves Kikocs! Nem találtunk elérhetőséget, azért írunk kommentben.
Április 20-án, szerdán 18 órától Keresztény Újságíró- és Bloggertalálkozót tartunk, immár az ötödiket. A rendezvény nyitott, mert szakértők segítségével közérdeklődésre számot tartó témákkal foglalkozunk:
- a migrációról beszélgetünk keresztény nézőpontból
- és webes jelenlétünk hatékonyságának növeléséhez kapunk hasznos tanácsokat.

A részletek itt olvashatók:
Migráció és webes jelenlét - V. Keresztény Újságíró- és Bloggertalálkozó

Kérjük, segítse az esemény hírének terjesztését!
Örömmel várjuk, jó lenne megismerkedni személyesen is!
Kóczián Mária és Kölnei Lívia
a talita.hu szerkesztői

_Nandi_ vs Pro vin: _Nandi írta...

Szia Anya látom hogy Ábinak lesz ovija örülök bár már tudom .
A bologomat megnézed?

Agnes Sz írta...

Hogy vagytok? Írj, ha tudsz!

Györgyi Albert írta...

Mikor írsz megint? Ugy várom!

Megjegyzés küldése