Ábelről

Lassan négy hónapos lesz, és szinte semmit nem írtam róla. És hogy fogom utálni magam. Képek is alig vannak, mert olyan bonyolult a fényképezés. Ráadásul nem lehet megörökíteni, hogy milyen, mert ha meglátja a gépet, kizárólag bambán hajlandó nézni a masinát...

Mik is voltak. Talán 5 hetesen kezdett el mosolyogni, és nagyon aggódtam egy darabig, mert nagyon nehéz volt kicsikarni egy-egy mosolyt. Ha egy nap kétszer sikerült, az jó nap volt. Persze rögtön vontam a párhuzamokat Rékával, aki ugye fél éves koráig így maradt, és azóta is, ha választani lehet, inkább sír...  Elég lelombozó volt, mikor egy jó kis hasfájós nap végén Ábel az aznapi egyetlen mosolyával egy feje mellett található koszos gyerekzoknit örvendeztetett meg. De aztán néhány hét múlva jött a változás, és most már mindig mosolyog. Kivéve, ha fényképezni akarom. De tényleg, sír, ránézel mosolyogva, és már vigyorog is, lehet, hogy közben sír tovább, vagy utána, de biztos, hogy tükör lesz. Mindenkinek két kézzel osztogatja a mosolyait, mindenki el van ájulva tőle, én meg boldog vagyok és büszke. Az az igazság, hogy végtelenül kedves baba. Nándi meg Misi is jókedélyűek voltak, emlékszem, hogy Misit a világ legboldogabb kisbabájának szoktuk hívni, mindennek örült - még mindig -, Nándit meg a legvidámabbnak. Nos, Ábel kedves. Kedvesen néz, kedvesen mosolyog, kedvesen fekszik és nézi a falat, kedvesen tűri, hogy nyaggassák. Mindent olyan kis kedvesen csinál.

Ezt az egy mosolygós képet sikerült csinálni a lassan két hónap alatt, ezt is úgy, hogy eldugtam a gépet, és mikor mosolygott, előrántottam és gyorsan elcsattintottam. Nem az igazi, de legalább mosolyog :)


Aztán jártunk még Dévény tornára is, mint kötelező elem, görbén tartotta magát, meg hát ugye én most már mindig viszem, ha szülök egyet, mégegyszer nem szivatom meg magam. De nem kellett sokat járni, talán 5 alkalom után el is engedett minket a néni. Ügyesen mozog, bár utált hason, nem is nagyon tartotta a fejét, csak sírt, amikor meg már tudta emelni, akárhányszor hasra tettem, megfordult a hátára, akár ötször is egymás után. Úgy tűnt direkt, de most meg nem fordul, ha elfárad a hasán, most már elvan úgy is. Oldalán is szeret feküdni, sokat nézeget úgy, ezt is önállóan csinálja már, felhúzza a térdeit, és eldönti magát oldalra. Első gyerek, aki szereti a zenélő forgót nézegetni, viszont nem érdeklik a csörgők. És az első, aki előbb nézegette a kezét, aztán tanult meg fogni. Pár napja ugyanis ügyesen nyúl és fog, bár még keményen koncentrál, mire elindul a keze, előtte már 2-3 hete ütögette az elé kötözött dolgokat. 

Mi van még? Fizikai paraméterei. Már csaknem 7 kg, a három hónapos státuszon volt 6660 gramm és 66 cm, ez van beírva a kiskönyvbe, kis ördögfióka. A szívecskéje miatt beszereztem egy mérleget, röhögtem is magamon, hogy így a negyedikre parázok be. Mindenesetre mi is mérjük naponta, 3-4 dekát szippant fel 24 óra alatt még mindig. Igazi kis töltöttzokni, és kezd fájni a derekam, bár igazán nem kell sokat cipelni, határozottan jó fej.  Mióta elmúlt a hasfájása, vannak jó napjai, amikor békésen elvan, nézeget, ütögeti a játszóhidat, néha rá kell mosolyogni, az elég neki, aztán szól, hogy álmos, akkor lefektetem és kész. Máskor dumálni kell vele. Azt nagyon bírja. Tényleg, ezt akartam még nagyon leírni, hogy igazi kis dumaláda. Nem kerestem vissza, mi volt a többivel, de nem emlékszem rá, hogy bármelyikkel ilyen jól el lehetett csevegni 2-3 hónaposan. Rendesen beszélget, sikongat, hörög, kacag, megvárja, hogy válaszolj, és mondja, mondja ő is. És nem beszél csak úgy a levegőbe, és nem vág a szavadba, hanem akkor szólal meg, ha rendesen partnerként kezeled. Szóval ezt is kedvesen csinálja, elmondja a magáét, meghallgat, válaszol. (gondolom kinövi majd, mint a többi) 

A szíve egyébként rendben van, kap gyógyszert, amit naponta háromszor kell beadni, ez elég nehéz. A reggel este rendben van, de a délit néha elfelejtem, mert pont alszik, amikor be kéne adni. Dokibácsi azt mondta, szerinte egy éves kora előtt nem lesz műtét, de nagyobb esélyt ad rá, hogy valamikor lesz. Azért én még reménykedek. A lyuk nem nőtt, a szíve viszont igen, szóval az arányok csökkentek, még ha az áramlás még mindig nagy is. Ábel kis vasgyúró, nem látszik rajta a betegség, és sokan imádkoznak érte, szóval azért én reménykedek.

Mi van még egy babánál? Alvás. Változó. Két alvás között biztos bír egy órát. Ha alszik 30 másodpercet, akkor az egy alvásnak számít, és újra indul az óra, és ezt képes ismételni, és így gyakorlatilag 3 órát is ébren lenni egyhuzamban. Néha elalszik evés közben, de nem mindig. Hason alszik, és gyakorlatilag egy fürdőlepedővel, mert a sima tetra pelus kevés, hogy összegyűrje az arcánál. Úgy tűnik, ő ehhez fog ragaszkodni, ez lesz az ő gyürije. Már most megnyugszik tőle: ha túl sok az inger, elkezd kiáltozni, kezébe nyomok egy pelust, szájába a cumit, és kapaszkodik bele, és fél perc alatt rendben is van. Az éjszakák is változók. Van még az is, amit írtam korábban, fárasztó és kiborító néha, de néha jobb, és most már többnyire a második ébredéséig a kiságyában alszik. Néha félek, hogy elalszom a fotelban szoptatás közben, elő is fordult már, de még nem esett ki a kezemből egyszer sem, hála Istennek. Nagyszülőknél olyan is volt már, hogy fél 8-ig tudtunk aludni, mert a nagyok nem ébresztettek fel, igaz 4 után már csak rövideket, de akkor sem kellett felkelni 5-kor, ami nagy ajándék. Otthon még babakocsiban aludt napközben, hason a mózesben, de most úgy néz ki, változtatunk, és menni fog a sima lefekvés is. Háton babakocsiban csak addig alszik, amíg mozog a kocsi...
A cumit egyébként én erőltetem, tartok tőle, hogy az ujját fogja szopni, ha egyszer megtalálja, és nagyon keresgéli, szóval erőltetem, hátha így marad. 

Ennyi jutott eszembe. Biztos van még. Próbálom megígértetni magammal, hogy legalább minden második nap írok majd megint, de egyenlőre nem megy. Azért igyekszem. 

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

5 megjegyzés:

Szitya írta...

Szerintem (főleg az első képen) teljesen lejön az a kedves személyisége, amit leírtál! A műtét miatt izgulok egy picit értetek -biztos kell?!

Em-ma-ma írta...

Nagyon ritkan kommentelek, de ez a mosoly.. nagyon edes ez a kicsi fiu es tenyleg sugarzik rola a kedvesseg. Imadkozom, hogy ne kelljen az a franya mutet!!!

kikocs írta...

Köszönjük a bókokat :)
Szitya, nem biztos. De ha nem nő be a lyuk, akkor mindenképpen. Már így is tágulnak a szívüregek és az aorta, ez hosszútávon nem jó dolog, előbb elhasználódik a szív. A gyógyszert is ezért kapja.

Kriszta írta...

Gyönyörű és olyan jó olvasni rólatok!

Gulácsi Orsi írta...

Igazi KEDVES negyedik:)
És ez később is így lesz nagyon hálás!:)

Megjegyzés küldése