Nagycsaládban élni jó :)

Tegnap este megszületett a legkisebb unokatesó! Meglepetés volt, hogy kisfiú vagy kislány, és végül Borinak öcsikéje született. Szép nagy! :)

Hip-hip-hurrá!!!! Éljen a kibővült rokonság!!! :D

hogy bírtam a telet. Kimegyek ebbe a gyönyörű, langyos, napsütéses, illatos tavaszba, és egyszerűen elképzelni sem tudom, hogy hogy éltük túl ezt a borzasztóan hosszú telet. És még mindig hihtetelen, hogy igen, most fél évig lesz virág a kertben és levél a fákon, a hideg pedig azt jelenti majd, hogy egy kardigánt vagy széldzsekit fel kell venni. Rossz esetben.
Nagyon jó, hogy itt a tavasz. Úgy sajnálom, hogy nem tudok jól írni, hogy ezt valahogy visszaadjam. Vagy legalább fotózni...

Nem játszom annyi blogos játékon, mint amennyivel találkozom, de akinek követem az életét vagy a "munkásságát", azért ott szoktam jelentkezni. Most sincs ez másképp, Csipkerózsikánál lehet csuda aranyos kis nesszeszerért játszani. Rontsátok az esélyeim, nézzetek be hozzá, játsszatok vele szülinapja alkalmából ti is!

Filmbe illő jelenetet éltünk meg ma délelőtt séta közben. Osztogattuk a gyerekekkel a szórólapokat, szombaton lesz a patakpart takarítás.
Egyik háznál kopogtat egy nénike az ajtón, ahogy odaértünk, kijött a kapuhoz, kérdi, mit osztogatunk. Adtam neki egyet, elmondtam, mi ez. Ő meg azt, hogy nem itt lakik, a szomszédban, de a postás itthagyott neki egy levelet tegnap, azért jött. De nem hallják a kopogást, biztos éjjeles volt a szomszéd, és alszik.

ÚGYHOGY TÖBBSZÖR IS BECSÖNGETETT!!!!

Az úgy volt, hogy a februári szülinapi bulira kaptak a gyerekek egy CD-t, Szalók Ágitól a Gingallót. Mi nem nagyon hallgatunk zenét, a gyerekek nem igénylik, sőt, kikapcsoltatják, engem meg idegesít. Van elég dolog, amire figyelnem kell, a három gyerek zsivaja mellé nem kell még egy plusz alapzaj. És ha van egy lemeze egy előadónak, azon minden dal közel egyforma. Próbálnak mások lenni a számok, próbálnak, de igaziból mind egyforma, aranyos kis gyerekversike, aranyos ki szöveggel, vagy valami vers, ugyanolyan stílusban, szóval én hamar megunom, és nem ragaszkodok hozzá, hogy szóljon. Jó, szeretem és elismerem a legtöbb neves gyerekzenészt, de csak rövid időközökre.

Nyilván az én zenei ízlésemmel is baj van, úgy vagyok ezzel is, mint a könyvekkel meg a filmekkel,  nem tudok elköteleződni, szeretek én mindent, ami jó. De nincs se kedvenc stílusom, se kedvenc zenekarom, de még talán kedvenc számaim sincsenek. Van egy válogatásom, amit szoktam néha hallgatni takarítás közben, azon van Smetana, Ozzy Osborne, Elton John, Smash Mouth, House of Pain, Beatles, East17, Robbie Wiliams, Barbara Streisand, Edda, Demjén, Pokolgép, Zorán... És még nagyon sokan mások. Kamasz koromban meg - és ezt nagyon kevesen tudják rólam a mostani életemben - bizony lógógatyás, baseballsapkás rapper voltam, aki pontosan tudta, milyen is az élet, (16-17 évesen, hogyne!) és fikázta Geszti Pétert meg az Animal Canibalst :) De aztán felhígult a dolog, divat lett, és én kiábrándultam belőle. Azért Geszti zenéjét most sem szeretem...

Na, mindegy, elkalandoztam, a lényeg, hogy kaptuk ezt a CD-t, és úgy egy hét után mondtam, hogy na, azért hallgassuk meg. Legalább egyszer, aztán elajándékozom legfeljebb. És meglepődtem.

Egyrészt borzasztóan tetszik Szalóki Ági hangja. Valami olyan természetesség és kedvesség jön nekem belőle, amivel nagyon ritkán találkozok énekesnél. Olyan "csináltan" énekelnek mostanában. Nagyon kevés jut el hozzám, mert nem fér bele az életembe a túl sok zaj, de ami eljut, annál így érzem.
Másrészt pedig annyira sokfélék a dalok! Sokféle hangzás, sokféle szöveg, és mindez szépen és egyszerűen. Van népdal, jazz, rock, lírai, swing(?), mindenféle. Nem mondom, hogy mind egyformán tetszik, de sok kedvencet tudtam válogatni. A Libegőt például ma este vagy 10szer hallgattuk meg a gyerekekkel pakolás közben, annyira vidám és magával ragadó. Sajnos a neten nem találtam meg, pedig nagyon megmutattam volna, úgyhogy most a címadó Gingallót teszem ide nektek, hallgassátok meg, és keressetek rá Szalóki Ágira a youtube-on, ha tetszik, vegyétek meg, szerintem érdemes! Nem is igazi gyereklemez, mindenkinek szól.

Úgy néz ki, túl vagyunk rajta. Mármint a bárányhimlőn.
Nándi valóban fáziskésésben volt Rékához képest, ehhez képest hozta is a mégtöbb pöttyöt másnapra, nagyon rossz látni őket, pedig már nagyon szépen javulnak. Van egy-két kényes helyen levő hólyag, ami nem akar száradni, pl. Nándi hónalján, meg Réka füle mögött, szorgosan kenjük Betadinnal, talán most már vége lesz.
A kedvük nagyon jó, alig viszkettek, és ahogy gyógyulni kezdtek az elsők, és már nem jött több, és én megnyugodtam, Réka is azonnal felhagyott a rosszkedvével, Nándin meg észre sem lehetett venni (ha nem néztél rá), hogy beteg. Sok pötty már el is tűnt, de rengeteg van, ami olyan, mint Misié volt, és ami még most, három hét után sem jött le neki. Rékának végül az arca úgy néz ki, elég jól megúszta, alig néhány látszik most már, az a rengeteg, amitől sírni lett volna kedvem, már fel is szívódott, nyom, var és minden nélkül. Nándinak sokkal erőteljesebbek sajnos. És mindkettőnek a homloka közepén, pontosan ugyanott van egy óriási, amiről sikerült ledörzsölni a hólyagot. Hogy vakarózástól-e, vagy öltözéstől, nem tudom, de lejött a hólyag, meglátjuk, marad-e nyoma.
Szombaton már nem tudtam őket benntartani, megunták a meséket is, kimehettek a teraszra az árnyékba, esténként meg biciklizünk, mikor már nincs nap. Napra nem mehetnek, lassabban gyógyul, és pigmentáltan gyógyulhatnak a kiütések.
Vasárnap aztán reggel rámhozta a frászt Réka, mert hurutosan köhögni kezdett, én már láttam magam előtt a kórházat, tüdőgyulladást, harcokat a vérvétel és az infúziók miatt, és vertem a fejem a falba, hogy miért is engedtem ki őket tegnap... De csak egy órát tartott a köhögés, elmúlt.
Anyukám hatalmas segítség volt, nem omlott össze a háztartás mégjobban, és még enni is volt mit, nagyon jó volt, hogy itt volt. Tartotta bennem is a lelket, igen meggyötörnek ezek a "jóldönttöteme" menetek...


Kiderült, hogy tombol mindenhol a bárányhimlő, a régi csoportban pl. hatan voltak a 28-ból, a többi mind otthon... No, mindegy, mi túl vagyunk rajta. Pár hét múlva kiderül, hogy vannak-e veszteségek.

Díjat kaptam Mézeskalácstól. Mégpedig a legédesebb bloggerét.

7. Szeretek olvasni. Nagyon szeretem a jó könyveket, de a ponyvairodalom mostanra teljesen kiborít. Pedig régebben jól esett egy-egy szerelmes regényt vagy béna "krimit" elolvasni, csak hogy legyen valami, de most már 10-15 oldal után kényszeríteni kell magam. Egyébként meg mindenevő vagyok, egyszerre szeretem Agatha Christie-t és Szabó Magdát, Wodehouse-ot és Mikszáhtot, Douglas Adamset és Hellert, Merle-t és az angolokat, akik külföldre költöznek, és könyvet írnak belőle. :) Meg még csomómindenkit. Mindegy milyen műfaj, elismerték vagy nem, ha elrepít abba a világba, amiről ír, akkor én azt szeretem. (kép innnen: http://www.digitalisgyorsnyomda.hu/

8. Ugyanígy vagyok a filmekkel is. Szeretem a jó filmeket. Bár sokkal többet olvasok, mint filmezek, így abból még néha jólesik egy gagyi katasztrófa film is. De ha valóban jó, akkor mindegy, hogy dráma, vígjáték vagy akár akció. Vannak garanciális színészeim, mint pl. Julia Roberts, Tom Hanks vagy John Cusack (és még jónéhányan) amikben ők szerepelnek, szinte biztos tetszik, de nem csak a színészt szeretem, hanem ritkán adják magukat olyan történethez, ami nem jön be. De nem voltam képes megnézni a Gyűrűk Urát, a Harry Potter filmeket, a Gladiátort, és még számos kasszasikert. (kép innen: http://outoftheblue.freeblog.hu )

 

9. Szeretem a meglepetéseket. Legyen szó egy csokiról, egy kérés nélküli szívességről, vagy arról, hogy férjem fordítva áll be a garázsba, mert tudja, hogy másnap én megyek az autóval... A meglepetés, az öröm érzését szeretem. Akár adom, akár kapom. De még azt is, ha csak látom, hogy valaki egy másik embernek örömet szerez. Eredetileg azt akartam írni, hogy szeretem az ünnepeket, de ezt könnyebb volt egy képpel megmutatni :) (kép innen: http://doll.blogter.hu/ )

10. Szeretem a színházat. Csinálni vagy nézni, mindegy. Hiányzik is nagyon. Tavaly megnéztük a Csipkerózsát a Bábszínházban, annak egy része színház, majdnem elbőgtem magam az örömtől,  mikor ez kiderült, hogy végre egy kis színházi élmény :)  (kép innen: http://www.utisugo.hu/ )

Az is komoly fontolást igényelt, hogy kiknek adjam tovább. Végül arra jutottam, hogy mivel nagyon szeretem Lepkevár képeit, és nem tudok betelni velük, őt kérném meg. Tudom, hogy bevallása szerint nótórius játékmegakasztó, de hátha ennek nem tud ellenállni. (És lehet, hogy már más is megtalálta, talán lökök még egyet rajta, hogy mégis játsszon.)
Aztán passzolnám még Orbisnak, aki nem tiltakozott, így megkapja, remélem nem púp! :)
Azt hiszem, Szityától is különleges ajándékot kaphatunk, ha elfogadja a játékot, és szerintem Ilgya is kihívásnak érezné a feladatot... és még sokmindenkire kíváncsi lennék, mindenkire, aki itt szerepel az oldalsávomban, meg akire fel vagyok iratkozva. Mivel többnyire ugyanazokat olvassuk, remélem hamarosan mindenkihez eljut, aki tud időt szánni erre.