Vérszemet kaptam

Heni bejegyzését olvasva eszembe jutott, hogy nem írtam még a tavalyi nagysikerű patak-takarításunk folytatásáról. Pedig megér egy posztot.

Úgy kezdődött, hogy nagyon fáradt voltam. Vagyis ez állandó, szóval vagyok. Kimerít a folyamatos fejfájás (mostanában jobb azért, de van), a betegségekkel való küszködés, meg a gyerekekkel is mindig van valami, és hát azért dolgozom most már én is, még ha mivel pénzt nem kapok érte, ez sokak számára nem valódi munka. Pedig az.
Lényeg a lényeg, hogy nagyon nem akartam belevágni. Hiába biztattam magam, hogy tavaly is milyen jó volt, nem akartam csinálni. Főleg, mivel idén kevesebb és nem olyan látványos a szemét, és éppen ezért eredetileg egy kis környezetvédelmi délelőttöt terveztem. Játékokkal, jutalmakkal a szemétszedés mellé a gyerekeknek. Fel is dobtam a városrész facebook oldalán meg a levlistán az ötletet, és nulla jelentkezés jött segítőnek, a tavalyiak sem hívtak vissza... Teljesen elkenődtem, és semennyire sem akartam csinálni semmit, az idő meg csak telt.

Aztán hittanon azt kaptuk házi feladatnak, hogy szeressük a legkisebbet, azt, aki legjobban rászorul a környezetünkben. És egyik reggel, amikor biztos volt, hogy senkivel nem fogok találkozni, otthon leszek folyton, az jutott eszembe, hogy most akkor rendhagyó módon ez a mi  patak-partunk lesz az én legkisebbem, ma őt fogom szeretni, és bizony belevágok. Elhatároztam, hogy nem szervezek játékot, csak az lesz, ami tavaly, kitakarítjuk, aztán megyünk haza. Azért ott motoszkált bennem, és megemlítve a játékot is küldtem el végül az e-maileket, és nekiláttam itthon takarítani. Még rosszul is éreztem magam, hogy a fene egye meg, most már nem visszakozhatok, ha csak egyvalaki is igent mond, muszáj végigvinni az egészet, pedig mennyire nincs hozzá kedvem.

Időnként benéztem a postafiókomba, meg csörgött a telefon, és ahogy telt az idő, egyre jobban állt össze a kép.
A várostól kaptunk 20ezer forintot, amiből jutalmakat tudunk venni.
Az egyik anyuka, akinek papírboltja van (Cetli papírbolt, Budapest, Dunakeszi u. 9. megérdemlik a reklámot!!!) felajánlotta, hogy szponzorálja a hulladékból készült alkotások versenyét.
A Bauhaus nem csak zsákot és kesztyűt, hanem gyerek baseball sapkákat, kötényeket, nyakbalógósokat és aranyos kitűzőket is küldött.
És persze idén is lesz lekváros és zsíros kenyér szörppel.

A legnagyobb hálával viszont Timinek és egy másik ismerősömnek tartozom, akik a kérésemere azonnal ontották a környzetettudatos ötleteket a játékok és tudáspróba terén. Így most az lesz, hogy minden gyerek, aki jön szemetet szedni, kap majd egy térképet, amin be van jelölve, hol vannak elrejtve a feladatok, külön az ovisoknak, külön az iskolásoknak. Minden feladat megoldásáért jutalom jár, ha még szemetet is hoznak be mellé. Ezen kívül lesz még egy-két játék a gyűtjőponton is. Az út mellett takarító férfiakat meg talán sörrel tudjuk jutalmazni :)

Szóval, ha valakinek van kedve április 1-jén, vasárnap délelőtt 10 órától jönni, és szedni a szemetet meg játszani, itt talál részleteket. Még ha kicsit keresni is kell utána :) Feltétlen hozzatok pályaművet is! :)

És környzetettudatos játék ötleteket folyamatosan várok. A nagycsaládosoknak is szeretnénk egy ilyent szervezni, lesz egy Dunakeszi Önkéntes Köztisztasági Nap május 5-én, annak a keretében. Ott kifejezetten illegális szemétlerakókat akarnak felszámolni majd, a patakot nem lehet akkor már pucolni, mert nagy a növényzet. Álmodtunk egy nagyot, még a végén valóra válik...