Luxus a tömegközlekedés

A minap volt valami programunk, és az volt a téma, hogy mivel menjünk. Kiderült, hogy elvileg lehetne menni tömegközlekedéssel, ami belekerül 12 vonaljegybe (3300ft), úgy, hogy Gergőnek van bérlete, és a két kicsinek még nem kell jegy. És másfél órás út. Autóval pedig 20-25 perc és 1000 forint.
Aztán ott van ugye az iskolába járás kérdése, amit mindig újra és újra felvetünk, hogy mi lenne, ha megpróbálnák a tömegközlekedést. És ott is kijött, hogy akkor egyrészt megfeszülnénk fizikailag, másrészt többe kerülne az iskolába, óvodába járás, mint most, és jövő februártól már Nándinak is kell majd bérlet...
Egyébként, ha Gergőnek nem fizetnék a bérleteket, és csak ő ülne az autóban, akkor is ugyanúgy, vagy talán még  kicsit olcsóbban is jönnénk ki, ha csak a benzint számoljuk. Ha már össze lenne kombinálva az autóval munkábajárás a gyerekek intézménybe hordásával, vagy akár egy napot is kihagyna, jobban járnánk. Idővel meg aztán pláne, hiszen nem két és fél- 3 órát töltene el utazással egy nap, hanem 1 órát.
Ahogy beszéltünk Gergővel, megdöbbentett, hogy azt mondta az én férjem, hogy tulajdonképpen megengedhetjük magunknak, hogy néha tömegközlekedjünk. Mint luxust.

Szóval sokat gondolkozom rajta, hogy megfelelően inspirálják-e az embert a közösségi közlekedésre.
Amikor bent laktunk Pesten, eszembe sem jutott autózgatni, én éveken keresztül egyáltalán nem vezettem, a kocsit a havi egy nagybevásárlásra és a hazautazásokra használtuk. Most meg olyan helyen lakunk, hogy semmi nincs, rugalmatlanok lettünk a gyerekek száma és kora miatt, és életveszélyes a gyalogos meg biciklis közlekedés. Most szállunk harcba egy tisztességes biciklis és gyalogútért be Budapestre. Gondolom, hogy sokan úgy érzik, hogy egyszerű biciklivel közlekedni, igen, otthon, Mosonmagyaróváron én is szívesen bicikliztem. De Budapesten nem. Vezetek, figyelek a biciklisekre, de látom, hogy mennyire életveszélyes. És Dunakeszin pont ugyanazok vezetnek, akik Pesten... És egyébként vezetni sem szeretek ugyanezek miatt az emberek miatt. Nem szeretném, ha bármelyik családtagomért mondjuk napi kétszer háromnegyed órát kelljen aggódni, hogy odaért-e, ahova elindult, és lesz-e bicaja hazafelé, vagy ellopják.

És a vonat sem igazi alternatíva pénzügyi szempontból, ha az ember nem egy rakás gyerekkel utazik. Ha két felnőttnek kell útnak indulni, már megéri autózni anyagilag is, és még időhöz sincs kötve az ember, tudja szabályozni a fűtést, és jó esetben az ablakot is le lehet húzni. Vagy fel. Szóval  a vonat egy kényszerű pótlás azoknak, akiknek nincs autójuk, de muszáj eljutniuk valahova, nem pedig lehetőség a közlekedésre.

Vannak ilyen mérőszámok, hogy ha az autó CO2 kibocsájtása 1 km-en 1, akkor a buszé harmad, a vonaté nyolcadannyi. Ez alapján a telekocsi kevésbé környezetszennyező, mint a busz. Én azt is kiszámoltam, hogy gyakorlatilag környezetvédelmi szempontból is ugyanúgy állunk az autóval mint a busszal - ugye amikor hazafelé jövök, meg amikor megyek értük, egyedül ülök a kocsiban, a megadott számok és kilométerek alapján minimális a különbség. A vonatot viszont nem tudjuk überelni.
Onnantól, hogy a család nem egyfelé megy, hanem mindig mindenki másfelé, nem kell kísérgetni senkit, lehet, hogy máshogy néz ki majd a dolog, de egy gyors számolással most azt hoztam ki, hogy a két felnőttnek, három gyereknek a szükséges bkv és vonatbérlet mai áron összesen kb. 60 ezer forint lenne, ha maradnak a mostani utak. Jelenleg ennél kevesebbe kerül havonta az autó nekünk, ha az összes eddigi szervízt, benzint, autópálya matricákat, biztosítást, súlyadót és az egy hónapra eső vételár részletet a hitel kamataival együtt is beleszámolom, akkor is. És ebben még a szülők időnkénti meglátogatása is benne van, bár Gergő munkába járása nem.

A kislábnyomos előadáson az autónómházas előadásban beszélt az előadó arról, hogy nem vagyunk hajlandóak észrevenni, hogy a karbonkorszaknak nagyon a végén járunk. Hogy Magyarország ebben a korszakban nem szerepelt túl jól, nem állunk valami fényesen. És hogy nem annak van az ideje, hogy megpróbáljunk felzárkózni a múlthoz, mert felesleges kiadás, ami nem fog megtérülni soha. Hanem meg kell próbálni megelőzni valahogy a korunkat. Egyértelműen látszik is hogy hogyan kellene, mert akkor előnyben indulunk 10 év múlva. Nem tudom, hogy lehetne ennek nekilátni, de szinte biztos vagyok benne, hogy amíg a tömegközlekedés luxusnak számít, nehéz lesz az átállás.


  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

8 megjegyzés:

gabi79 írta...

Ez egy nagyon érdekes téma, mert mi is elővesszük legelább 2-3 havonta. Mi az M2 mellett lakunk, na innen igazán durva csak a tömegközlekedés. A férj a Gellért-hegyen dolgozik, ha tömegközlekedik, még kevesebbet van velünk és még többe is kerül. Próbáltuk a bicikli+vonat kombót is, ilyenkor Pesten is biciklivel ment, fel a Gellért-hegyre... Ja és arról már ne is beszéljünk, hogy hetente legalább 1x nem jött a vonat,mert éppen vezetékszakadás volt, elromlott amozdony stb

Sárosdi Virág írta...

Tulajdonképpen igazad van, meg mégse.
Mert azt nem számoltad bele, hogy az autózás nem csak a benzinbe kerül.
Megvetted az autót, X millió Ft, szervizeled évente X tízezer Ft, fizeted a súlyadót, a kötelező biztosítást, stb, stb...
Abban viszont igazad van, hogy Budapest területén kívül háthogyismondjam muszáj, hogy legyen autója egy kisgyerekes családnak...és ha már úgyis ott áll a garázsban, akkor biztos olcsóbb megoldás használni is. :)
Nálunk pár éve volt egy jutalomvonatozás Pestre, jutibusszal és jutimetróval tovább. :)
Csak pislogtak, milyen szuper!

Erika írta...

Mi a Pesten belüli tömegközlekedést egész egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, mégpedig anyagi okok miatt. Szerencsére a két húgomhoz eljutunk vonattal, anyuhoz pedig nem járunk, mert olyan kicsi a lakása, hogy úgyse férnénk be. Szerencsénk van, mert két vasútvonal is elérhető számunkra, így elég nagy a mozgásterünk Pesten is.

kikocs írta...

Virág, éppen ez az, hogy bele van számolva az is. A férjem minden költséget írt a kezdetektől, hiteltörlesztéseket, benzint, szervízt, adót, még az ablakmosót is. Talán a kerti kocsimosást nem. És amikor visszaosztottuk az egészet a hónapok számával, akkor jött ki egy kb. 55ezer forintos havi költség. Mivel már hitelt nem törlesztünk, az autó a mienk, ez folyamatosan csökken. Amíg bírja a kocsi, és nem kell újat venni. :)

Sárosdi Virág írta...

Hú, hát ti nagyon felkészültek vagytok. Akkor bocsi...

Szitya írta...

Kikocs!
Nagyon érdekes, amit írtál. Tegnap voltam a Vidámparkban a lányaimmal, meg még egy vendég-kislánnyal. Mivel gyereknap volt, még nehezebb volt leparkolni a Városligetben és környékén. Gondolkoztam, hogy úgy rakom le a kocsit, hogy utána kisföldalattizzunk, de mivel Zitának már nem váltottam bérletet az utolsó sulis időszakra, hát 12 vonaljegybe került volna ez a "móka" (ami a nem szerény Vidámparkos jegyekhez adódott volna, ugye...). Inkább letettem az autót a Mexikói útnál, és sétáltunk egy kicsit. Mivel hatan voltunk az autóban, nem kérdés, hogy mi volt az olcsóbb megoldás...
Zitának is csak úgy váltok bérletet, ha előtte kiszámolom, hogy megéri-e majd az adott hónapra, mert nem mindig...
Ehhez még az a szívfájdalom járul, amit akkor érzek, amikor a rozsdától kilyukadt trolikat látok. Luxus a tömegközlekedés, és a járművek meg esnek szét... (és nyilván nem túl környezetkímélőek ebben az állapotukban). Ez a tényállás együtt elég nagy borúlátásra ösztönöz, amikor nekem is előjön a "zöld oldalam"...

Timi írta...

Igen, a pesti tömegközlekedés luxus. (A vidéki is, mifelénk). Tavaly nyár végén voltam Marcival kettesben a Várban: autóval be Fehérvárra, onnan vonat a Délibe, metró a Batthyány térre, onnan busz a Clark Ádám térre, onnan sikló, lefelé Várbusz és egy metró. Én is kiszámoltam, hogy kocsival olcsóbb lett volna, de ebben most a kaland és a program is benne volt. Akkor érte meg utoljára, amikor diákbérletem volt.

A gyerekek nem Dunakeszire járnak iskolába? Mert először én is a biciklire gondoltam. És nagyon gáz, hogy anyagilag nem olcsóbb a tömegközlekedés, még a jelenlegi benzinárak mellett sem, mert környezetvédelmileg mindenképpen jobb lenne.

gneke írta...

És még egy apróság. Mi is öten, nagyváros peremén, illetve vidéken, mert vonzáskörzet. A buszmegálló 800 m-re, a legközelebbi. Onnan egy járattal mondjuk szerencsére el lehetne jutni a suliba, oviba. Majd nekünk újabb egy járattal a munkahelyre. És ugyanez fordítva ha hazajövünk.
De ritka hogy nincs egyéb program, mondjuk a zeneiskola. Ha a mindenki saját táskájához még a három hegedűt is hozzászámoljuk, akkor nem kérdés mi éri meg jobban.
És igen, mindent beleszámítva, olcsóbb autóval 5 embernek a közlekedés. Azért viszont haragszok, mikor 1 ember/autót látok.

Megjegyzés küldése