Jókívánság magyarázattal

Megtalált korábban, amikor még volt időm elolvasni ezt-azt, hogy milyen dolog már az, hogy egész évben utálják egymást a rokonok, és aztán meg karácsonykor ott jópofiznak, meg látogatják, ajándékozgatják egymást, micsoda képmutatás ez, és inkább ne is akkor, menjünk inkább wellnesselni.
Én viszont azt mondom, hogy igenis, ez a lényege a karácsonynak, egy esély arra, hogy akkor is próbáljunk meg szeretettel fordulni egymás felé, ha az érzés nincs meg. Mert a szeretet nem érzés, hanem tett. (Az egy másik dolog, hogy a tettek után akár érzéssé is válhat) És lehet, hogy ebben az évi egy napban, két órában, egy órában, 20 percben véletlenül elhangzik egy mondat a jópofizás közben, ami elsimít egy évek óta dédelgetett félreértést. Ha nem találkozunk, nem próbálkozunk, erre esély sincs.

Én a gyerekeimnek azt mondom, hogy az angyal hoz ugyan ajándékot a gyerekeknek, de mi is megajándékozzuk egymást. Mert a karácsony a Jézuska születésnapja. És az ünnepeltet ugye, hogy meg szoktuk ajándékozni? A kis Jézusnak pedig a legszebb ajándék, ha mi örömet okozunk egymásnak, úgyhogy a gyerekek rajzolnak, részt vesznek a többi ajándék elkészítésében, beszerzésében, igyekeznek békésen együtt játszani, segíteni, és tőlünk is kapnak valami kézzel készítettet,  És igenis, ajándékozzuk meg egymást örömmel. Nem feltétlen ajándékkal, hanem együttléttel, kedves szóval, segítséggel, öleléssel, hogy szebb legyen az ünnep. Még akkor is, ha nehéz lenyelni a kikívánkozót. A gyerekeknek sem mindig sikerül, és ez nekünk sem könnyebb semmivel, hiába gondoljuk magunkat érett felnőtteknek. Az az elméletem, hogy a Jóisten kéréseihez képest mi ugyanolyan gyerekek vagyunk, mint a mi kéréseinkhez a csemetéink. És ahogy mi is értékeljük az igyekezetet, és boldoggá tesznek minket a békés, jóságos pillanatok a több napos veszekedős időszakok ellenére is: amikor a békésen játszanak 10 percet, vagy amikor megfelezik egymással a csokit, és könnyekig meg tudunk hatódni, amikor megölelik egymást, hát, azt gondolom, hogy ugyanilyen szemmel néznek minket fentről.  

Szóval a fenti magyarázkodás jegyében kívánok minden kedves olvasómnak, legyen az zug, véletlen idetévedt, vagy olyan, aki rendszeresen kíváncsi ránk, nagyon békés, áldott ünnepet! Sajnos egyesével nem tudok nektek örömet okozni, de szeretettel gondolok rátok, amíg még van időm gondolkozni! :)

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

10 megjegyzés:

Kata anya írta...

Egyetértek Veled!
Nektek is Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánunk!

4Gyerek írta...

Kedves Kikocs!

Ez nagyon szép volt, igazán szívekhez szóló.
Szeretetteljes ünnepeket, boldog új évet.

Pussza

Em-ma-ma írta...

Pár hónapja zug üzemmódban olvastalak, de ezt nem tudom és nem is szeretném megállni komment nélkül..

Igazán szívhez szóló volt ez a pár sor. Jól esett olvasni, köszönöm!

Áldott, békés ünnepeket kívánok, Zsófi

Dia írta...

Áldott ünnepeket kívánunk nektek, békességgel, szeretettel, nyugalommal teltet!

Dius írta...

Boldog Ünnepet kívánok Nektek. :)

Kati írta...

Áldott Karácsonyi Ünnepeket kívánok Nektek:)

Heni írta...

Szép Karácsonyt, és további ilyen magvas gondolatokat!
Köszönjük!!

Gulácsi Orsi írta...

Boldog Karácsonyt Nektek!
Úgy szeretem, hogy ilyen bölcs vagy. Leírod amit gondolok és ez olyan könnyűvé tesz mindent.
Ölellek Titeket, biztos nagyon jó kis nagycsalád vagytok, ilyen okos édesanyával az élen.:)

Szitya írta...

Ez nagyon szép volt, kikocs, annyira az én szívemből is szólt! (kicsit összecsengett az én saját töprengéseimmel is)...
Köszi érte és puszi,
Szilvi

kikocs írta...

Köszönöm a jókívánságokat, bejöttek, szép karácsonyunk volt. És örülök neki, ha úgy sikerült leírni, hogy örömet okozott.
De a dicséretektől kicsit zavarba jövök :)

Megjegyzés küldése