Vajon rágóznak-e a halak? - gyerekszájak bőbeszédűen tálalva

A decemberi gyerekorvos túránk kicsit összetettebb volt, és kivételesen más irányból, gyalog közelítettük meg a célobjektumot. És egy ideje már gyalogoltunk. Hogy eltereljem a figyelmet a felszín alatt készülő fáradtvagyok-tornádóról, mindenfélét igyekeztem kitalálni. Egyik ilyen beszélgetés:
én: Ki tudja, hol járunk?
Misi: ÉÉÉÉÉN!!!
én: Na, és hol járunk?
Misi körülnézett, majd elkeseredett hangon: - Eltévedtüüüüünk!!!

A túra során egy kínai gyorsbüfébe is betértünk, ami nagy kaland, nem nagyon szoktunk házon kívül enni. Az ablaknál ültünk le, egy rendőrautó állt előtte, ami nagy élmény volt a fiúknak. Nemsokára a rendőr elment, és más autó állt a helyére, a folyamatot azonban elmulasztotta Nándi, csak azt látta, hogy előbb még rendőr, most meg ugyanott egy Renault áll.
- Hé! Valaki elgarázsolta a rendőrautót!
(A varázslás szónak semmi értelme ugyanis)

Van egy Sillye Jenő dal, Kicsi vagyok én címmel, ha valaki nem ismeri, itt olvasható a szöveg. A gyerekek nagy kedvence az oviból, gyakran idézik, költik át. Két példa:
Ütemes ütögetés, és dalolás a konyhából:
- Kicsi vagyok én, mégse félek én, kicsi vagyok én, mégse félek én, kicsi vagyok én...
Megyek ki, mégis mi ez, Misi a partvis fejével kapcsolgatja a villanyt...
...
A második versszakot pedig Nándi egyszer így dúdolta: Éhes is vagyok, az is maradok, éhes is vagyok, az is maradok...

A szüleimnél a halak egy napig általában a kádban úszkálnak, mielőtt szentestén a tányérba kerülnének. A gyerekek aktívan asszisztálnak a folyamatokban, természetesen a kádban halsimogatás a kedvencük. Nekem már kevésbé, a jéghideg vizes ruhák miatt, de ez mellékes. Az egynapos kádban tartózkodás alatt a halak biológiai folyamatai nem állnak le, és mivel a kaki-téma nem tud kikopni a háztartásunkból, ezt is muszáj volt elemeznünk Rékával.
- Anya! Milyen a hal-kaki?
- Hááát... Olyan, mint az embereké, csak a halakból jön ki.
- Aha. Akkor fekete vagy barna.... Hmmm... Vagy színes, ha lenyelik a rágót.