Tudatosan vásárolni

Most csak bemásolom a múlt hetit, amit a Dunakeszi Hírhatárnak adtam. Át akartam írni, most visszaolvasva olyan bénának tűnik, főleg ide a blogra, de hát nincs rá idő, se energia. Zajlik az élet.

A tudatos vásárlásról elsősorban az jut az emberek többségének az eszébe, hogy amit vesz, legyen egészséges, bio, mennyi E van benne. Csak második - sokadik - gondolat, hogy ne vegyünk felesleges dolgokat, és nagyon keveseknek jut eszébe vásárláskor a környezetvédelem. Írtam múlt héten a PET palackokról, most belemászok kicsit a többibe.

Első szabály, hogy ne vegyünk olyant, amire nincs szükségünk. Nehéz. Erre nem térek most ki újra, biztos előrángatom még... Inkább az egyebekre próbálok fókuszálni.

Elvileg a bio a legjobb, hiszen ott semmi vegyszer, károsító anyag nincs, nincs terhelve a talaj semmivel. Számomra ez megfizethetetlen, úgyhogy ennyiben maradok, nincs személyes tapasztalatom, még a magam által termelt sem bio, mivel a környékünkön permeteznek. Szeptembertől Ökomama képzésre fogok járni, és akkor majd az elméletét megtanulom, és megosztom...
Amire viszont kis áldozatot lehet, érdemes fordítani, és még mondjuk a három gyerekkel is belefér többnyire a büdzsébe, az a helyi áru. És ez most nem a politika hangzatos védd a magyart, vedd a magyart jelszava - bár azt gondolom, ennyit tehetünk egymásért -, hanem az, hogy mennyi szállítás tartozik egy-egy árucikkhez. Minél többet utazik egy áru, annál több a károsanyag kibocsájtás, és annál jobban be kell csomagolni, így dupla a környezetszennyezés. Legjobb a piacon a néniktől vásárolni, biztos nem jön messziről, mert nem éri meg neki, ugyanígy, ha lehet, nem ad zacskót sem. Egyébként nagyon gyakran olcsóbbak is és sokkal jobb minőségű az árujuk, mint a nagyáruházaké.
Elvileg második fokozat a zöldséges, de azt még nem értem, miért jobb, mint a nagyáruház, szerintem ugyanúgy a nagybaniról, nagytermelőktől vásárolnak. Legalábbis itt, Budapest környékén. Vidéken mondjuk nagy eséllyel a környékbeli termelőket találják meg, hiszen nem érdemes feljönni, szóval vidéken valóban a zöldségboltra szavazok.

Ha túl vagyok azon, hogy honnan jött az áru, a csomagolást szoktam nézni. Egyrészt nagy kiszereléseket veszek. Rúd szalámit, kilós virslit. Jó, mi sokan vagyunk, tehetem, de legalább ugyanolyan fontos szempont átgondolni, hogy a nagy kiszerelés el fog-e fogyni, mert ha nem fogy el, környezetszennyező - az étel helyett újat fogunk venni, az előállítása felesleges volt. Előszeretettel veszem meg a hamarosan lejáró, leszázalékolt termékeket, de ott is át kell gondolni, valóban elfogy-e a lejárat előtt, le lehet-e fagyasztani, befér-e egyáltalán...
Igyekszem olyan csomagolást venni, ami újrahasznosítható. Ha van papírzacskó, akkor abba teszem a kenyeret, zsemlét. Egyre inkább odafigyelek arra, hogy tulajdonképpen mit is rejt a csomagolás. Az utóbbi két évben már nem veszek vaníliás cukrot, sütőport. 10 dkg cukrot összedarálok egy centi vaníliarúddal, valódi vaníliás cukrom lesz, jobb, mint az eredeti. A sütőport pedig egy teáskanál szódabikarbónával helyettesítem. A befőzéshez nem használok tartósítószereket, befőző cukrokat, tökéletesen feleslegesek. Lehetőség szerint kerülöm az agyoncsomagolt termékeket, előrecsomagolt felvágottakat, szeletelt sajtokat, édességeket, ahol minden egyes darab külön van csomagolva, utána meg kisdoboz, nagydoboz, masni, akármi. Kerülöm a nagyáruházak tálcázott, fóliázott, vákuumcsomagolt gyümölcseit, húsféléit. Nagyon praktikus, néha el is csábulok, tekintve, hogy egy-két hétre vásárolok előre, és tartósabb mondjuk a felvágott előrecsomagolva, de mióta komposztálunk, szelektíven gyűjtünk, és látom, hogy szinte kizárólag az élelmiszerünk csomagolóanyagával telik meg a kuka... Hát, elég ijesztő, még akkor is, ha három hét alatt. Mekkora szemétdomb lett volna ebből a tyúkudvarban ezelőtt 100 évvel, mikor még nem volt szemétszállítás???
Ijesztő az is, hogy nincs visszaváltható PET palack, hogy a befőttesüvegek egyetlen hivatalosan hasznosuló útja a szelektív lehet - szerencsére a dunakeszi nagycsaládos egyesület Gyümölcsköre folyamatosan gyűjti őket, de érdemes körbekérdezni az ismerősöket is, lassan újra divat a befőzés -, hogy alig lehet visszaváltható üveges sört kapni.
A csomagolásnál érdemes figyelni a jelzéseket, többféle is van, hogy a tudatosan csomagoló cégek áruiból vásároljunk, ezzel támogatva az ő odafigyelésüket. És ha már csomagolás újrahasznosítás, a tojástartót, tálcát is vissza lehet vinni a piacra, bármelyik néni örül neki, aki tojást ad el.

Mióta nem osztogatják ingyen a szatyrokat, kicsit könnyebb tudatosnak lenni, mert nem kell veszekedni az eladókkal, hogy nem, nem kérek zacskót, de még mindig van, aki erősködik. Megállni is könnyebb, ha felszámolnak érte 20-30 forintot. Legyen mindig szatyor az ember retiküljében, és akkor nincs szükség rá, hogy újabbat vegyen. Anyósom például maradék anyagokból szokott varrni, meg horgolni, és van, hogy ha a boltban lát valakit, akinek nincs, hát ad neki egyet. Az autóba én egy narancsosládát szoktam bedobni, ha vásárolni megyek, abba pakolok, 30 kilót elbír. A legtöbb bolt szívesen ad ilyesmit, csak kérni kell.

Apropó, autó. Ha már muszáj autóval menni, jól tervezzük meg a nagybevásárlást. Egyrészt érdemes betervezni, nem ötletszerűen nekiindulni, hozzácsapni másik autós programhoz, elvinni a szomszédot, ismerőst. Aztán jó előre megtervezni a heti menüt, listát készíteni, könnyebb elkerülni a túlvásárlást. Mondják - és egyetértek -, hogy nem jó éhesen menni boltba, sokkal több dolgot vesz az ember. A lista abban is segít, hogy aztán ne kelljen 2-3 tételért rohangálni. Ha valami mégis elmaradt, érdemes átgondolni, hogy igaz, hogy olcsóbb az Auchanban vagy a Tescoban 100 forinttal, mint a sarki boltban, de autóba ülni környezetszennyező, ráadásul háromszorannyit költünk a benzinre.

Sok sikert mindenkinek, hogy megtalálja azt a középutat, ami még nem nagy kényelmetlenség, de már tesz a környezetért!

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Bocsi, de szívügyem a helyesírás, és ha már nyomtatásban is megjelenik, akkor muszáj szólnom: károsanyag kibocsájtás helyett károsanyag-kibocsátás. Köszi, hogy megérted.

kikocs írta...

Köszi, odafigyelek. A vonatkozó szabályt nem tudod véletlen idézni? Ezekkel a kötőjeles-egybeírós-különírósokkal bajban vagyok gyakran... Valami rémlik az összetett szavakkal meg szótagszámokkal, de már nem emlékszem tisztán.

Orbis írta...

Ha egy különírt szókapcsolat (pl káros anyag) olyan utótagot kap (kibocsátás), amely az egészhez járul, az egyébként különírandó részt az új szóösszetételben egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk.

http://hu.wikisource.org/wiki/A_magyar_helyes%C3%ADr%C3%A1s_szab%C3%A1lyai/A_k%C3%BCl%C3%B6n%C3%ADr%C3%A1s_%C3%A9s_az_egybe%C3%ADr%C3%A1s
Itt elég jól össze van szedve de rohadt hosszú.

Megjegyzés küldése