Anna, Peti, Gergő - Réka, Nándi, Misi

Nem kellett nagy fantázia, hogy a párhuzamokat megvonjuk a mese sorozat és életünk főszereplői között. Vagyis kizárólag én lógok ki a sorból, én korántsem vagyok az a falra kent tészta láttán nagy levegőtől megnyugvó Anya. Bár a Megmondalak c. könyvben az Elég volt c. mese gyanítom, hogy nem egyszer és nem kétszer történt meg Bartos Erikáéknál sem. Nálunk heti rendszerességgel biztosan előfordul, de igény szerint sűrűbben is. Leszámítva persze a gyerekek odafigyelő és segítő hozzáállását... Annyira nem rémülnek meg, ha ilyen előfordul nálunk :S   Apa meg nem az a kirándulgatós, oktatgatós típus, és azt hiszem, nem hagynám, hogy a gyerekek jelenlétében próbálja belerakni a túl kicsi autóba a gyereküléseket. A feje olyan vörös lenne vélhetőleg neki is, de a gyerekek nem ilyen arccal állnának mellette.

Mióta Misi megszületett, határozottan gyakran meséltük úgy a meséket, hogy a mi gyerekeink nevét helyettesítettük be. Amikor azonban egy éve beszereztük az Annakönyvet, Petikönyvet és Gergőkönyvet, egyre gyakrabban szembesülök vele, hogy nagyon komolyak a hasonlóságok.  Persze könnyen lehet, hogy ez csak némi horoszkóp-szindróma, sőt, vélhetőleg az, de azért vicces.

Ugyanazokat a játszmákat játsszák, ugyanúgy gonoszkodnak egymással, és ugyanúgy képesek elolvasztani még a jégszíveket is a testvéri szeretet és összefogás mintapéldányaiként. Lefogadnám, hogy Annácska ugyanolyan menedzsertípus, mint Réka, aki gondoskodik, és szereti megmondani, hogy mi merre hány méter, és valószínűleg Rékát is el fogja keseríteni az o betűk formája, ahogy a biciklizni tanulást is többször feladta, próbálkozás helyett inkább a sírást választva.
Ugyanúgy ölik egymást Nándival, miközben Misi vagy tanácstalanul áll közöttük, vagy csatlakozik röhögve hol az egyikhez, hol a másikhoz, de igaziból mindkettővel tök jól kijön.
Nándi volt a nagy zabagép nálunk, akinek nem lehetett elég gyorsan adni a kaját. Ő az, aki mindenből játékot csinál hihetetlen fantáziával, és hát a járműimádat abszolút leírhatatlan mértékű. Hihetetlenül kitartó, és vágyik a nagyos dolgokra. És ha valamit a fejébe vesz, se lát, se hall.
Bár nálunk Nándi megy világgá, és nem Misi. De idő kérdése...
Misi és Gergőke közös vonásai a kukásautó és építőipari jármű szeretet, és a rendkívül erős önállósági törekvések. És egy-két hónapja bejött a kérdésözön és a miért is. Ami Misi szájából úgy hangzik, hogy Méét?. A többi gyerek is érdeklődő, de amit Misi művel a kérdőjellel, az elképesztő. Lerázhatatlan, és befejezhetetlen a kérdések özöne.

Réka egyébként Gergőkével egyidős a való életben. Egyszer láttuk is őket a Városligetben. Néha kíváncsi vagyok, tényleg olyanok-e, amilyennek én gondolom őket, és ha igen, vagyon milyen nagy gyerekek lettek belőlük :)

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

7 megjegyzés:

Lepkevár írta...

Kikocs, hogy ez mennyire ismerős! Mióta Ármin megszületett, csakis behelyettesített nevekkel olvassuk ezeket a "meséket", és ha véletlenül tévednénk, akkor kórusban javítanak ki. A gyerekek közötti hasonlóság nálunk is szembeötlő, nekem viszont közöm nincs a végtelen türelemmel megáldott anyjukhoz. :D

Réka írta...

Épp a minap beszélgettünk egy anyukával,hogy valamelyik nagy magazin teljesen sárba lehúzta az AnnaPetiGergő-t! És én ilyen kor annyira csalódott vagyok...én nagyon kedvelem ezeket a könyveket,bármilyen bárgyú is, tökre való a kicsi gyerekeknek...és biztos vagyok benne,hogy Bartos Erika is rekedtre üvölti magát,mondjuk mikor délután nem alszanak...de azt mégsem írhatja le....:)...meg nem is lenne értelme,hisz,pont az a lényeg,hogy vannak megoldások,ha az ember elég Sedativ pc és magneB6 birtokában van.
És nekem kimondottan tetszenek a rajzok!!!!

Amúgy nálunk is megvan a párhuzam,mert még a korkülönbség is nagyon azonos lesz, de Kende akkor is Gergő akar maradni,ha már meglesz a kicsi, ehhez ragaszkodik...így nálunk két Gergő lesz:)
Rékacs

Patrícia írta...

Robinom idén iskolába megy, és még mindig a kedvenc az Anna ,Peti és Gergő sorozat. Rheus 2 éves lesz, az Ő kedvence a Bogyó és Babóca sorozat, bár cipeli az előző könyvet is, hogy meséljek belőle. Utazunk Kínába, és ebből a két sorozatból fog 1-1 velünk utazni.
Nekem a rajzok, és a könyv hangulata is nagyon tetszik. Otthonos és barátságos.Akinek nem tetszik.ne vegye meg. Nekünk mindegyik könyv megvan.Pedig nagyon válogatós vagyok könyvekben (is).

gneke írta...

Nálunk is ment a nagy névhelyettesítés -ráadásul a korkülöknbség is adott és a nemek sorrendje is, csak APG ha jól számolom 4 évvel előzi meg korban az én gyerekeimet.
Ha nem haragszol meg, itt van egyébként a könyv "paródiája",http://www.origo.hu/kotvefuzve/blog/20110321-a-bartos-erika-virus-miert-utaljak-a-szulok-az.html jókat nevetek rajta:-) Persze nálunk is nagyon népszerű, (volt) mostanában kezdenek kinőni belőle (a nagyok).
Hát a türelem nekem sem erősségem...

Dia írta...

Párhuzam nálunk is van, pedig csak a nemek aránya stimmel, sorrendje nem. Gyakran előkerülnek a könyvek, még a nagy is hozza olykor, de bevallom, nekem sok, hogy ennyi bőrt húz le ugyanarról. A férjemet kiveri a víz, ha ezt vesszük elő, ez a hideglelés viszont arra inspirálta, hogy megírja és megszerkessze a mi saját APG-nket....)Én viszont fényévekre vagyok a mesebeli Erikától...

Orbis írta...

Milyen fura, nálunk a csajok bármilyen mese bármilyen megváltoztatásán felhúzzák magukat. Nem csak ennél, mert itt nyilvánvaló lenne, hogy senki nem akar Peti lenni. De ha valahogy egy elöljárószót megváltoztatunk a már megismerthez képest, felébrednek félálomból és ránk szólnak - Hééé, nem is az van odaírva! :)

kikocs írta...

Orbis,örülj neki, s zabálytisztelő gyerekeid vannak :)

Dia, én is unom már a könyveket, talán ezért nem bánom, hogy ilyen sok van, mégis valami változatosság. És nehéz is összeveszni ilyen sokon :) Bár azért tudnak...

Gneke, igen, ti pont egyidősek vagytok velük szerintem is! :) Az apa lábát ismertem, és igen jókat röhögtem rajta annak idején, még ide a blogra is kilinkeltem :D Ennyi jár a szülőknek is! Viszont végigolvastam a kritikákat, nem is értem, hogy a szülők mit foglalkoznak azzal, hogy nekik mennyire unalmas, azzal értek egyet, aki azt mondja, hogy 100szor 3 emeletes kockatornyot építeni ledöntésre is unalmas, mégis használ a gyereknek... Az pedig, hogy használ, az egyértelmű.

Patrícia, én is elvagyok velük, csak már unom :) És nekünk is megvan mind. Én is nagyon válogatom a könyveket, leginkább a saját gyerekkorom jó emlékeit gyűjtögetem antikváriumokból, innen onnan, annyi a szemét a könyvek között, hogy neten nem merek vásárolni, könyvesboltba hosszú időre, válogatni pedig ritkán jutok el :(

Rékacs, ugye, hogy nem írhatja le??? én is ebbe kapaszkodok :D És akkor tuti fiú???? :D

lepkevár, még egy közös pont? :D

Megjegyzés küldése