Bejegyzések
A hangulatom valahogy nagyon hasonlít mostanában az időjáráshoz. Hirtelen változik, egyik végletből a másikba esek. Egyik percben lelkes vagyok, a másikban meg dobnám a sarokba az egészet. Tegnap kellett volna időtrabolnom, és leírni, amit akartam, de úgy el vagyok maradva a dolgaimmal, hogy nemet mondtam magamnak. Most már kicsit sajnálom.
Nehezen is megy az írás. Most már kicsivel több, mint két hónapja fáj a fejem, mindenféle javulás nélkül, sőt, igaziból romlik, gyakran egész nap fáj, nem segít ez sem. Megbukott a migrén, nem az, nem használt a gyógyszer, amit kaptam, a szemészeten kipróbáltak rajtam minden szerkezetet, amit csak felleltek a rendelőben, a fülészeten is megvizsgáltak, sehol nem találtak semmit. Még a tej kiiktatását is megpróbáltam, ami nagy áldozat tőlem, csak mert valaki azt javasolta, és nem iszom keveset sem, de nincs összefüggés. Megyek CT-re. Meg még kézbe veszem a kivizsgálásomat, és kérek egy labort, mert érthetlen módon eddig még nem született ilyen vizsgálat, és fogorvoshoz is elmegyek, hátha valami titkos gyulladt fogam van, ami nem fáj, és az sugárzik ki. A szemészet is önálló kezdeményezésem volt, bár tény, hogy zsákutcának bizonyult... És még arra is gondoltam, hogy valami hormonális összefüggés lehet , úgyhogy most megpróbálom a hiányos emlékeimből rekonsturálni, hogy hogyan voltak a hullámok, hátha van valami összefüggés a női dolgokkal.
Igaziból nem volt jó fej a neurológus, mert azt mondta, hogy kicsit aggódik. Nem nagyon, mert eléggé egyben vagyok (idéztem), és egyenesen is járok, de egy kicsit igen. Mert ha valami bagatell dolog lenne, már rendbe kellett volna jönnie a gyógyszertől vagy magától. Nem kellett volna ilyent mondania szerintem. Merthogy nem aggódtam. És igaziból most sem, pedig hajlamos vagyok arra, hogy nagy-nagy fenekeket kerítsek mindenek, és főleg, hogy mindenféle legrosszabbakra gondoljak, de igaziból most mégsem jutok el eddig. De ettől a kedves megjegyzésétől azért belefészkelte magát a gondolat a fejembe, hogy mi van, ha most meg kell küzdenünk valami nehéz dologgal. Nem feltétlen az agydaganatra gondolok, bár Gergő ezen aggódik nyilván. Túl sokat vicceltem már ezzel a sok telefonálás miatt. A lényeg, igaziból nem aggódok, és azt gondolom, hogy végülis biztosan rendben lesz minden, de úgy szeretném azokat a dolgokat csinálni, amikbe belefogtam, olyan jó lenne hinni abban, hogy jó dolog, amiket csinálok, hogy jó felé megyek, és egy másik irányú küzdelem ezt nem töri majd le. És azt hiszem, attól is félek, hogy a végén nem derül ki semmi, hanem csak fáj a fejem, és nem tudják az okát. Mert akkor remény sincs, hogy elmúljon.
Van egy csomó zsákom, amit viszek. Tegnap is kaptam legalább kettőt, egyik ezzel a kivizsgálással kapcsolatos. Jó, a másik az lelki, de elég nehéz, nagyon nincs kedvem vinni. Most nagyon úgy érzem, hogy kicsit sok a zsák, ami rám vár, letennék néhányat, hogy visszamenjek olyanokért, amiket otthagytam valahol, valamelyik kereszteződésnél. Kicsit mindig reménykedek, hogy egyszercsak felveszi valaki ezeket helyettem, és viszi tovább az úton, de azokon a távolságokon, amiket én biztonságosnak tartok, általában nem akad gazdája. Nézegetik, nézegetik, de otthagyják. És ha segítséget kérek, nem szívesen, nem örömmel adják. És ez sem jó, főleg, mert olyan nagyon nehezen kérek segítséget.
Na, ezek vannak dióhéjban, panaszkodtam egyet. Úgyis olyan kis optimista voltam az utóbbi hónapokban.
Fel és le
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
9 megjegyzés:
Azért szerintem jó, hogy leírtad! Ilyenkor néha az is megnyugvás, szavakba tudod önteni a gondokat. Kell a kivizsgálás, mert nem állapot ez így, de érzem én, hogy ez csak egy jó erős fáradtság ami rajtad van! Jön a D-vitamin utánpótlás, és rendben lesz minden!
Zsákokat, meg ha tudod, add át másnak, vagy hagyd a csudába, megéri cipelni??
Üdv: Anikó
Csatlakoznék Anikóhoz: én is inkább a kimerültség irányt érzem reálisabbnak. 1-2 éve az egyik barátnőm ugyanígy volt, járt fűhöz fához, szemorvos, neurológus, labor, CT: semmi szervi baj, csak állandó fejfájás. A sok vizsgálat végén kimondták: valszeg stressz okozta fejfájás. Neki akkoriban, ezernyi más apró dolog mellett, hosszú próbálkozás után volt egy csúnya méhen kívüli terhessége, aztán egy vetélése.... Azóta a nagyfiú ovis lett, és nemrég a kistesó is megszületett, és a fejfájásnak sincs nyoma se;)
Én drukkolok, hogy kiderüljön, mi van, és elmúljon a fejfájásod! Majd számolj be mindenképp!
Szia,
a labor lehet, hogy közelebb visz, pl a vashiánynak lehet ez a tünete. Nem vagy rá esetleg hajalmos?
dolinka RO
Végig kell menni a kivizsgáláson. Ez így teljesen jó. Neurológia, szemészet, fülészet, fogorvos, végiggondolod a hormonális dolgokat, labor, CT, MRI. Ha bármi szervi oka van, megtalálják. De ezt tényleg csináld végig.
Másrészt, én is csatlakozom a kommentelőkhöz: azért a szervezet egy idő után jelez, ha túlzásba viszel dolgokat. Elég fáradt és stresszes lehetsz.
Annyit még mindenképpen mondanék, hogy ha a neurológus azt mondta, hogy aggódik, akkor legalább lelkiismeretesen és alaposan ki fog vizsgálni!
Legyen nektek igazatok! :) Valóban hajlamos vagyok a pszichoszomatikus dolgokra. Én egyre inkább a hormonális dolgokra gyanakszom, Gergőnek még jobb ötlete van, mert úgy néz ki, két és fél hónap visszagondolása után, hogy a termékeny időszakokban nem fáj csak a fejem, ami összekötve azzal, hogy természetes családtervezéssel élünk, határozottan arra mutat, hogy a testem gyereket akar még :D
Kikocs, én is azt gondolom, hogy egyrészt rettenetesen fáradt vagy, másrészt nagyon sok mindent vállaltál magadra az utóbbi időben. (és most fáj a fejed miattuk)
Amellett beteg is voltál, nyilván legyengített.
Ami okozhat fejfájást, az az arcüreg telítettsége is például. Erre legtöbbször senki nem gondol, mert az arc nem fáj (elvileg az mri-n kiderül)
Aztán még a vashiány, ahogy már írta is valaki szintén okozhatja. A nem elég folyadék is.Meg még egy csomó minden.
Érdemes lenne fejfájásnaplót vezetned, abból kiderülhetne sok minden.
Minden negatív lelet ellenére is, ha nem múlik, egy fejfájás-rendelésre próbálj bekerülni.
Fel a fejjel..
én mondanék valami újabbat. A fejfájást bizony okozhatja epekő is. miután állapotosság is okozhatja az epekövet, nem ártana azt is megkukkoltatni, mert panasz nélkül is lehet epeköved. Meg szemészet. és még a folyadékfogyasztás. Óránként meg kéne inni 2deci folyadékot. Nekem kint van a pulton, ha megiszom rögtön megtöltöm a poharat, mert hajlamos vagyok elfelejteni, de ha látom akkor hamarabb lenyelem a vizet. Ha a szervezetnek folyadékra van szüksége és legkönnyebben az agyból(agyvíz, vagy hogy hívják) tudja elvonni. Ha azt érzed, hogy szomjas vagy akkor már másfél liter folyadék hiány van a szervezetben. és sokszor az éhséget érzünk, amikor pedig csak inni kéne... hát nam vagyunk egyszerű esetek, de ezt a sok okosságot esküszöm nem én találtam ki!:)
Köszönöm, hogy segítetek együtt gondolkozni. Azért a felsoroltakból sokminden ki van már zárva. Nem iszom keveset, és fülészeten csináltak röntgent és uh-ot. A szemészeten is mindent kizártak. A neurológus fejfájás specialista, kérdeztem én is tőle a fejfájás ambulanciát, mondta, hogy mehetek, ha akarok, de olyan, mintha saját magához küldene, merthogy ő is ott dolgozott évekig.
Igen, fáradt is vagyok, ez 7 éve állandó állapotom, de a betegség után még egy plusz hetet feküdtem, egészen addig, amíg minden tünetem maradéktalanul elmúlt - a fejfájást kivéve - és csak akkor vettem fel a fonalat. Sokmindent letettem a munkával kapcsolatban is, mostanra sikerkült delegálni feladatokat, és aktívan veszik át a munkát a többi veeztőségi tagok. Persze még vannak elmaradt dolgaim, amik nyomasztanak.
Most elkezdtem egy fáradtságforrást felszámolni, kis lelkiismeretfurdalásom van miatta, de majd írok róla, remélem...
Megjegyzés küldése