Bejegyzések
Bár már rég ott tartunk, hogy nagyon kell nekünk ez a picike, és ha választani kellene, hogy legyen, vagy ne, akkor egyértelműen akarjuk, mégis elég sokszor jutnak az eszembe a mindenféle vívódások. Mert most rúgtak ki, mert most kezdődik az iskola nekem is, mert Gergő új munkahelye itthon van, mert átépíteni akarunk, mert kocsit kell venni, és a szubjektív szabadságélmények, amiket fel kell adni még szóba sem jöttek.
De ahogy telik az idő, így egyre biztosabb vagyok benne, hogy a legjobbkor jön. Mert volt tényleg egy év szusszanás, egy kis szabadság, és így biztosan újult lesz az erő. Voltunk nyaralni családilag, voltunk Mártélyon, volt kétszer négy napunk kettesben. Voltak felnőtt programjaink, volt saját életem. Igaz, hogy kirúgtak, de ebben az évben a szabi miatt volt fizetésem is, végkielégítést is kaptam, így lesz némi alapja a gyednek. Igaz, hogy nehezebb lesz elkülöníteni Gergőnek egy nyugodt sarkot, de itthon lesz, és ha éjszaka dolgozik, tud cumit visszaadni, vagy ha nekem iskolába kell mennem még májusban, tud vigyázni a picikére. Kocsit meg amúgy is kellett volna venni, mert a középső ülésnél csak két pontos a biztonsági öv, és most már Misinek is muszáj lecserélni az ülését nagyosra. Meg amúgy is, lassan kidől alólunk szegény.
De akármennyire is örülök a fentieknek, és főleg annak, hogy jön, azért van egy csomó olyan dolog, ami gyötör, és egyszerűen most már nem tudok aludni miattuk. Meg kell oldanom valahogy, hogy legyen munkaviszonyom, hogy jogosult legyek gyedre, mégpedig úgy kellene, hogy valódi munkaviszony legyen, ne csupán kamu, azt olvastam, hogy most már kinyomozzák az ilyesmit, nem megoldható, hogy mondjuk anyukámék bejelentenek Mosonmagyaróváron.
Gőzöm nincs, kinél és hol fogok szülni, hova járok majd terhesgondozásra. Nem tudunk erre többszázezer forintot rászánni, a legutóbbi orvosomról pedig, akihez szívesen mennék vissza, az a hír járja, hogy az utóbbi három évben nagyon anyagias lett. De a Péterfyben meg bentmaradhatna a műtét közben Gergő. Néha eltervezem, hogy felhívom a dokit, és megkérdezem tőle egyenesen, hogy vállal-e úgy, hogy vagy magánrendelésre járok terhesgondozásra, vagy fizetek a szülésért, a kettő nem megy együtt, aztán meg jól elbizonytalanodok, hogy jó ötlet-e ez. Kapok neveket és telefonszámokat, ahova lehet sztk járni gondozásra - várakozás közben tudok majd tanulni -, de közben meg mégis aggódok, hogy negyedik császár, és milyen jó lenne, ha velem lenne Gergő, annyira megnyugtató volt Misinél is, arról nem is beszélve, hogy az EDÁ-t fizikailag és lelkileg is jobban bírtam mindkétszer, mint a spinált...
Szóval lassan időszerű lenne elmenni dokihoz, hogy megállapítsák a terhességet, meg aztán látni is nagyon látnám a picikét, de nem tudom, merre induljak.
Aztán jön a suli, amitől mondjuk nem félek, mert szupernő vagyok, viszont a szupernőségbe sem biztos, hogy belefér az egyesületi munka és az iskola is a három gyerek és a babavárás mellett. A háztartást nem is remélem, hogy belefér. Szóval az egyesületből is nagyon sokat le kell adnom. Már el is kezdtem, de elég nehéz, nagyon szerettem csinálni, és így nehéz a határokat megszabni, hogy mi az, ami már sok. Mindig utólag jövök rá, hogy ezt már nem kellett volna.
Az építkezést meg a kocsivásárlást csak hessegetem egyenlőre, nem gondolok rá, hogy mennyi munka, utánajárás lesz ezekkel. Mondjuk a kocsi valószínűleg nem gond, azt megoldják a fiúk a családban, nekem a végén csak megmutatják, de az átépítést nagyon el kellene kezdeni idén. Vagy a gatyánk is rámegy a fűtésre. Persze már sejtem, hogy ha elhúzódik az engedélyezés, márpedig el szokott, novemberben nem fogunk nekilátni tetőt bontani.
El kell tüntetni a háztartásból az eladós ruhákat is, mert nem lesz helye a picike dolgainak, jó lenne úgy, hogy ne maradjon benne pénz. Egyben kellene eladni valahogy, mert egyesével nem lesz időm dolgozni vele. De ahhoz át is kellene válogatnom, hogy van-e olyan, amibe még majd belenőnek.
Szóval ezek gyötörnek éjszaka. De ha a gyedes dolog meg a doki kiderül, biztos sokkal nyugodtabb leszek. Csak ezeken lennénk túl. Addig még gondolkozunk rajta, hogy elmegyünk jövő héten a Vidámparkba. Most pár évig úgysem lesz esélyes programlehetőség, és már régóta rágják érte a fülünket a gyerekek. Misi egy méter, felülhet már a játékokra, jövőre nem biztos, hogy jó program lenne egy pici csecsemővel, utána meg egy darabig a legkisebb kesereg majd, hogy ő nem szállhat fel semmire. Talán kitomboljuk magunkat a nyárra. És még 2-3 évre előre. Csak húzós. Majd meglátjuk.
Agyalás
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
17 megjegyzés:
doki sztem még ráér. 12. hét előtt úgysem csinál semmit. labor is ráér a 16 héten, mikor afp aktuális. mivel tuti császár, azért én megkeresném. és hát válság van, mindenki "pénzéhes".
Pétrefy sztk rendelés: Anga-Kis Balázs?
http://www.peterfykh.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=83&Itemid=112
Én találkoztam vele párszor és nekem szimpatikus volt. Igaz, nem a rendelésen, hanem amikor az osztályon feküdtem.
De a Péterfyben azt is meg kell kérdezni, hogy vállalnak-e. Mert most már nem olyan könnyű egy olyan intézmánybe bejutni, ahova nem tartoztok körzetileg.
miért kell a magánrendelés?
három császár után, mindenképpen császár és bárki lát is el, azonnal inkább megcsinálja, mindhogy baj legyen
mondom úgy, hogy az első két gyerekemet választott orvosnál szültem, a harmadikat meg ügyeletesnél
a különbségek:
- nem volt siettetés, ha másnál szülöm meg, na és, ő attól elmehet haza
- ezért, sokkal kellemesebb volt, kevesebb oxi kellett, kevesebb stressz, lassabban jött a fiú mégis ez lett a legszebb szülésem, annak ellenére:
- a doki nem kiesős varrattal dolgozott, ami varrás közben háromszor szakatt el
- végighallgattam egy kiselőadás mennyire keveset keres,
- egy fillérembe sem, került, míg az első és második szülésnél egy-egy babakocsi árával lettem könnyebb
a tiéd, ráadásul, vagy azonnal sürgősségi vagy programozott császár lesz, amit ügyeletben is el tudnak látni esetleg előtte boríték, de az jóval szerényebb
a kötelező vizsgálatokat meg bárki kiírja, max elmész egy 4D ultrahangra
ha negyediket terveznék (de nem, á nem...) felírnám mit szeretnék elérni és mennyi időm van rá, könnyebb így beosztani az időt,energiát
Ildikó
Ildikó, három császár után én azt mondom, hogy muszáj, hogy fogadott orvosom legyen. A második borzalmas volt egy rossz orvossal, azért mert nagyon akartam a természetes szülést, és a doki abban volt jó, a császárt "összedobta". Ezt nem szeretném mégegyszer átélni, elég, hogy rányomta a Misivárásra - és erre a mostanira is - a bélyegét...
És még azt is hozzátenném, hogy a nőgyógyászok fele már a második császár után sem ajánlja a harmadikat, a harmadik után pedig a 90%-uk még a műtőasztalon is próbálja az embert rábeszélni a petevezeték elkötésre. Nem szeretnék egy ilyen orvos keze alá kerülni, aki fél az előtte álló feladattól, esetleg - vagy pont ezért - kritizál engem a felelőtlenségemért kiszolgáltatott állapotomban. Sajnos könnyen megesik az ilyesmi idehaza.
Mi két császár (ikerlányok + egy fiúcska) utáni hüvelyi szülésre készülünk a negyedik gyerkőccel.
Eddig még nem fizettünk szülésért...
Én nem vagyok ilyen bátor. Nagyon nem.
Kikocs, én ezt nem értem. Úgy általában a "pesti terhességeket". Nálunk Debrecenben megkeressük az első harmadban a védőnőt, lakcím alapján van egy körzetes nőgyógyász, akihez négyhetente járunk vizsgálatra. Védőnő kiírja a dolgokat (pisi, vér, AFP, stb), beszélget pár percet, majd az orvos behív, nem vizsgál meg, bepecsétel, beírja, hogy négy hét múlva megint menjek, az utolsó 4 hétben hetente, átnézi a papírokat, megkérdi hogy vagyok.
tehát van egy körzeti orvos, aki nem a maszekom. Nem nála szülök, bár sokan akik nem ismernek mást, vagy elégedettek ezzel a szolgáltatással megkérik, hogy elvállalja-e.
Nekem emellett volt mindig egy választott orvosom, ugyanaz végig, anyukám 1997-es nőgyógyászati műtétje óta ismerjük. És elégedett vagyok vele. Adrikára várva, előtte "mikor nem jött össze" ő ajánlotta a Kaálit, majd mikor kismama lettem az első perctől őt kértem meg orvosomnak, félidőnél meg hogy nála szülnék.
Ő egyébként a 22. hét előtt nem is hívott, az utolsó harmadban látott gyakrabban. Én szülés előtt nem sok pénzt adtam neki, a szülés után kapta a nagyobb összeget, de itt sem estem túlzásba.
Tehát a körzeti orvos mellett itt is szinte mindenkinek van választott orvosa, ki ennyit, ki annyit ad neki, de azt mindig is hülyeségnek tartottam ,hogy négyhetente őt keressem fel azzal amit a körzetes nőgyógyász megcsinál, pláne nem fizettem volna vizsgálatonként 7-8 ezer forintot. És szülésért többszázezret.
Nade Te a főváros környékén vagy és negyedik császár...Anno legkisebbünk 3 éves koráig lelkes Kismam újság olvasó voltam, 9 éven át, minden hónapban az első számot az utolsóig. Ha Te is olvasod,olvastad, akkor tudod, hogy ott is az egyik újságíró 4 császáron esett túl, ráadásul a negyediket 42 éves kora körül szülte...kamasz nagytesók mellé...Tehát van, akinek megcsinálják ezt a műtétet négyszer is, és nem ism olyan ritka. De itt a blogvilágban is van, Vörösbegy, aki szintén négyszer lett császározva, ő Kecskeméten. Vagyis nem egyedi esetről van szó.
Pesti orvosokat nem ismerek (sokat), de a Kaáliba járás során nekem is volt Pesten egy vizsgálatom, és az azt elvégző orvosról csak jókat tudok mondani.
Kívánom hogy minél előbb rendeződjenek ezek a dolgok körülötted, én egyébként érzem, hogy a babavárással már beindultak azok a jó kis fészekrakó ösztönök, és már ezek a hormonok tombolnak benned is :-)
Nagyon szép babavárást kívánok!
Kikocs!
Mikor a lányok születtek, Fehérváron, volt ott több harmadik, negyedik császáros anyuka is!
Ne félj, biztosan rendben lesz minden! Ultrahangon a hegvastagságra kérdezz rá, és ha elég vastag, ne aggódj!
Tipikus orvosi kérdések, amiktől forog a gyomrom: Első ultrahangnál: -Tervezett volt a baba? Megtartja? grgrgrgrr
Mikor kiderült, hogy Zalán a harmadik babánk, az orvos nálunk is kérdezte: nem akarja "elköttetni" magát anyuka? Morr-morr, már ez a szó is...ááááá
És csodálkozunk, hogy fogy a magyar?? Mi lesz így, ha az orvosok, akiknek ez a hivatása, így állnak a dolgokhoz, egy új élethez???? Érzzük rosszul magunkat, mert több gyereket szeretnénk? Jajj!!!
gneke, írtam inkább egy posztot válasz helyett. Nem csak neked, de így a te hozzászólásod indította el bennem, hogy nagyon meg akarjam magyarázni, hogy miért is van ez nekem. Nem biztos, hogy érthető, de ez a hátterem... Én is azt tartom normálisnak, ami nálatok van...
Vargaera, engem az asszisztáló doki kezdett el csesztetni a műtőasztalon konkrétan az elkötéssel, szerencsére a dokim elhallgattatta. És nekem most anyósom is kérdezte, hogy megtartjuk-e :)
és hogy készültök természetes szülésre? Én nem találtam senkit, aki vállalta volna, pedig sokat kerestem...
Ja, Cat! Nem szívesen mennék a Péterfybe más dokihoz. Kínos lenne... Annyira nem nagy kórház az szerintem.
Kikocs!
Vállalsz csornai szülést? :)
Anyukádék vigyáznának a többiekre! Mi Óvár mellől megyünk Csornára Bödecs Péterhez (www.szuletek.hu). Nagyon sok jót hallottam róla és a levelezéseink alapján igazán kedves embert ismertem meg benne!
Elfelejtettem: semmi extra készülésünk nincs. Az orvosnak megírtam a történetünket, személyesen pár héten belül találkozunk. Annyit mondott korábban, ha minden rendben lesz a szülésig, ő hagyni fogja, hogy menjenek a dolog a maguk útján - hozzátette, bíznom kell benne maximálisan, mert ha közben történik valami és ő javasolja a harmadik császárt, akkor nincs apelláta... A gyerkőc és a magam jól-léte a legfontosabb nekem is, nem magáért a szülésélményért szeretném megpróbálni (Zalánnal végig vajúdtam, a katarzis maradt el...), hanem azért mert szeretnénk még gyerkőcöt...
Amikor a harmadik baba után a hat hetes kontrollon beszélgettem az orvosommal, felmerült a fogamzásgátlás kérdése is. Én mondtam, hogy nem tervezünk több gyereket. A doki pedig, hogy ne mondjak ilyet, bármikor szülhetnék egy negyediket is. Igaz, nekem egyik sem volt császár. De akkor is jó, hogy nem azt gondolta, hogy három gyerek elég, nem normális aki többet szeretne.
Szia Kikocs!
Éreztem, hogy nekem válaszolsz, vagyis, hogy többet ér, ha posztot írsz rá:-)
Nagyon megértem, amiről beszélsz. Igen, nekem is első baba császáros, és emlékszem hogy mennyire vágytam utána a spontán szülés élményére.
Ott volt az első pár kórházi nap, volt egy gyermekem és fogalmam sem volt, mi az hogy szülés, ami úgy felkavarja a frissen szült anyukákat. Meséltem, beszéltek róla, de nem tudtam hozzászólni, azt sem tudtam miről beszélnek...
Andorunk aztán spontán született. Kis híján császárral, de sikerült. Hosszú történet.
Nem éltem át teljesen az élményt, többek között azért is szerettem volna még egy gyermeket.
Egy világ dőlt össze bennem, mikor úgy indult a szülés, hogy mindenki műteni akart, orvosom a délután 5 órát tűzte ki mint végső határidőt, ha addig nem születik meg, irány a műtő.
Nem lett műtét, pedig Áron nem született meg du 5-ig, csak éjfél után 20 perccel...
Még valami. Én is nagyon laza vagyok ha tanácsot kell adni. Maximálisan pártolom az otthon szülést pl. De talán én lettem volna legjobban betojva ha bármelyik szülésem beindul otthon vagy akárcsak a magzítvíz megy el :D Szóval laza azért mégsem vagyok és megértem a félelmed. Szorítunk, drukkolunk nektek, jó orvosért, könnyű várandósságért.
Hiteleket kínálunk magánszemélyeknek, cégeknek és együttműködünk
A minimum 3%-os éves kamattal rendelkező cégek
A kölcsön összege 2000,00 dollár
amerikaiak, euró
10 millió dollárig. Töltse ki a következőket
elérhető:
1. A pályázó neve: ...
2. kor: ..............................
3. hely: ..................
4. A szükséges összeg ........
5. Időtartam: ..................
6. Telefonszám .............
7. Faxszám ...............
8. A kölcsön célja ............
9. fix cím
10. nemzeti igazolvány / jogosítvány
Lépjen kapcsolatba velünk: united.credit411@gmail.com
Megjegyzés küldése