Zanzás szülinapos

Ahogy az elmúlt fél évben szinte minden, a szülinapok is elég kaotikusra sikerültek. Nem minden rajtunk múlt. Ott kezdődött, hogy Nándi születésnapján volt Réka farsangja, és Rékáén a fiúké... Az, hogy szerdán kezdődik a nagyböjt, nekem megakadályozta, hogy egyéb ok nélkül halasszuk a bulik megtartását, így szombatra és vasárnapra ezeket is beütemeztük. És a héten már nekem is elkezdődött az iskola. Ez a konstelláció azt is lehetetlenné tette, hogy kivegyünk egy napot, és közös családi programot csináljunk, mint szoktuk - Élményvárosba akarnak menni egyébként. Szóval húzós négy nap van mögöttünk.

Szerdán éjjel lakást díszítettünk, meg én még bevásároltam, tortát, ilyesmit. Nem sütöttem, ami nagy lemondás volt részemről. Csütörtök reggel volt az ajándékozás meg az Isten éltessen mindenkit, aztán nagy lelkiismeretfurdalással elszállítmányoztuk őket óvodába, iskolába. Az óvoda indokolatlan volt, mert akár otthon is maradhatott volna az ünnepelt, de Rékának másnap ezt nem tudtam megadni, mivel muszáj volt iskolába mennem, és próbáltam kompenzálni. Rékának meg aznap volt a farsang, hát  szívesen ment. Mondjuk Nándinak nem volt nagy törés, mert hát vitte a tortát az oviba, és ott is ünnepelték, ami jól esik a gyerekeknek, és délben el is hoztam őket. Az óvónénik tök jó fejek voltak, mert Misinek azért rosszul esett, hogy mindenki ünnepelt, csak ő nem, és jól befogták a legkisebbünket, aki ezt szörnyen élvezte, és boldogan zsebelte be a dicséreteket. Este Gergő éppen csak hazaért, és tudtunk tortát enni közösen.
Kipróbáltuk, hogy végigmondjuk, ki miért szereti a szülinapost, hát, vegyes sikerrel. Réka ugyanis kijelentette, hogy semmiért, hanem utálja. Mondjuk nem volt nagy törés, mert másnap Nándi ugyanezt mondta Rékának... Misi viszont cuki volt, Nándit azért szereti, mert a barátja, Rékát pedig azért, mert sokat táncolt vele az ovis farsangon :)

Ugyanis pénteken az volt a program. Szegény Rékát úgy indítottuk iskolába, hogy még napközis is lesz, mert hogy én iskolában vagyok, nem érek haza. Aztán G. végül nem volt jól, így itthonról dolgozott, amennyit tudott, és elhozta ebéd után, így jutott egy kis szülinapi privát idő a legidősebbnek is. Egészen 4-ig, amikoris elrongyoltunk az ovis farsangra, ahol mesterségeknek kellett beöltözni. Ezek a tematikus farsangok azért jók, mert nem elég egy jelmez egy évre, és semmiképpen nem örökölhetik egymástól a gyerekek. Mert akkor már más a téma. Így volt Réka idén hupikék törpike a Meseország lakói témájú közösségi farsangon, virág az iskolain, és tanító néni az ovison... Jó ez utóbbit kb. 10 perc alatt raktam össze, és ebben benne volt az is, hogy elveszett a csavarja a szemüvegnek, mikor kiszedtem a lencsét belőle, de nagyon jó volt :) Nándival volt a legegyszerűbb, ő tavaly és idén is belefért a katona jelmezével minden farsangba. Bár a reggeli indulás pénteken olyan katasztrofális volt - a fiúk jelmezben elmentek az utca végére jeget törni, és nem jöttek vissza, apjuk ment értük, és már térdig sárosak voltak, negyedórás késéssel tudtunk csak elindulni mi az iskolába, G. csak még később a fiúkkal, és két autóval kétfelé kellett vinni így a gyerekhadat, hogy mindenki odaérjen, ahova kell, és ez bizony komoly következménnyel járt irányukba -, szóval Nándi végül nem vett fel jelmezt a farsangon.
Este még belefértettünk egy tortázást. Réka idén először ragaszkodott a külön tortához, amit úgy oldottunk meg, hogy elfeleztünk egy egészet, egyiket csütörtökön, másikat pénteken ettük meg. Eddig mindig úgy volt, hogy egy tortázás, egy torta. Nem sikerült túl jól a nap, már szülinap szempontból, de másnap volt a lányos buli.

Nem paráztam túl a partikat, de nem mertem bevállalni azt, amit tavaly, hogy egy délelőtt, egy délután. Szombat reggelre így sem tűnt elő a bokám, pont olyan oszloplábaim voltak, mint péntek este. Vettünk kekszeket meg rágcsákat, sőt, Réka végül azt mondta, legyen bolti torta. Lett. A 9 gyerekből 1-nek ízlett. Hurrá, de legalább nem én sütöttem :) Sütöttem viszont egy nagy adag pizzát, amit meg se kóstolt senki. Sebaj, tudom, hogy jövőre már ezt sem kell.
Készültünk játékokkal innen, jó volt, jól érezték magukat, nagyon aranyosak voltak. Bepróbálkoztam a ki-miért szereti az ünnepeltet kérdéssel a tortánál, hát nagyon érdemes volt! Réka arca ragyogott, és olyan kedveseket mondtak! Többnyire azt, hogy Réka jószívű, és hogy játszik azokkal, akik egyedül vannak. Volt olyan is, hogy meglepett arcot vágott, hogy szerinte ő nem is csinál ilyent :) Fél hétre kiürítettük a házat, ágyba dugtunk mindenkit, hogy erőt gyűjtsünk a vasárnapi menethez.

Kellett is. 11-en voltak összesen a mieinkkel együtt, ebből 4 lány, a többi fiú. Ami nem lett volna baj, sőt, nem is volt baj. De ilyen szülinapunk még nem volt. Egyszerűen semmivel nem tudtuk lekötni őket pár percnél tovább. Mindent csak kipróbáltak, és már fogtak is bele valami másba, pedig jók voltak a játékok, nálunk is, korábban is beváltak, nem a korosztállyal, nem a nagy létszámmal volt a gond. Mindig az volt, hogy nem tudtunk minden játékot játszani, amit szerettünk volna. Viszont nagyon tetszett nekik, hogy az ajándékokat el kellett dugni érkezéskor, és a torta előtt hideg-meleg játékkal segíteni Nándinak megtalálni. Kicsit kaotikus volt ez is, de jó volt. Még a tortához sem tudtuk őket leülteni. Még annyi időre sem, amíg meggyújtjuk a gyertyát és elfújják. A tortából összesen hárman ettek, a többiek meg sem kóstolták, pedig isteni dobostortát gyártottam. Ezt az egy tortát sütöttem én a négyből, Nándi erre vágyott.
Nem volt tombolás, meg házbontás, csak nem tudtuk összefogni őket, még a csapat egy részét sem. Talán a hó miatt? Egy kisfiú volt, aki élvezte a "feladatokat", ő hiányolta is, kérdezte, van-e még, de senkit nem tudtunk toborozni mellé, hogy belefogjunk valamibe. Úgyhogy az előrehozott tortázás után szabadonengedtük őket, és figyeltünk rájuk. Autóztak meg ninjagoztak, ugráltak a bútorokról és egy kis természetfilmet is néztek a jegesmedvékről. Még társasoztunk is. Szóval olyan ovis fíling volt. Biztos jól érezték magukat, senki nem unatkozott, csak nekem volt nagyon furcsa. Réka 2 éves kora óta tartunk gyerekzsúrokat, lassan a 15 felé közelít a szám, de ilyen még nem volt.

Nos, akárhogy is, ez a szezon lezárva, 6 hét és jön Misi szülinapja, aki már tervezi élete első saját jogú szülinapi buliját, amikoris négy éves lesz. Végre. (Úgy mutatja, hogy a gyűrűsujját hajtja be :) ) Ez a négy év azért fontos, mert ha már négy éves, mondhatja, hogy öt lesz. Nem az a gyerek, aki a pillanatnak él. Még nem tudom, hogy szülés előtt egy-két héttel hogy fogom megoldani, de megoldjuk majd.