Farsangoltunk, vendégláttunk

A hétvégénk megint jó programdús volt, pénteken végre megérkeztek nővéremék - már többször megbukott a dolog az egészségügyi helyzet miatt. Szombaton délután volt a farsang, és vasárnap hirtelen felindulásból anyukámék is felvonatoztak, hogy egyben lássák az összes unokájukat. Szóval sűrű volt.

A szombati farsang nagyon jól sikerült, mivel a déli alvással gondok voltak, késve indultunk, így végül nem készült közös kép A kisfiúról és az oroszlánokról, illetve Villám McQueenről, kár érte. Mert aztán kiderült, hogy a fényképezőgépet is itthon hagytuk... Gergő telefonjával készült egy-kettő, tényleg nem több, mert egyszerűen állandóan mozgásban voltak, azt azért feldobom Arabelláról, a légtornászról és táncosnőről, ha valaki megtalálja a tömegben, a kép közepén van a superman mellett, fekete tornadressz és fehér-rózsaszín szoknya (én varrtam, maradék függönycsíkokból :) ) szerintem üdítő volt a rengeteg királylány, hercegnő, tündér, lepke és többi között... :

És a kisfiúról meg Villám McQueenről:

Nagyon ötletesek voltak a jelmezek, a kedvencem az a család volt, ahol a kislány méhecske volt, anyuka zöldbe öltözött, és kartonból egy virág a feje körül, apuka pedig sárga pólóban, nyakában egy táblával, hogy MÉZ. Meg a lepke család: négy kislány, mind lepke, a legkisebb még nincs két hónapos, neki a hordozójára volt téve a lepkeszárny. De volt János vitéz, Juliska, mesélő és egy bárány, egy részletet is előadtak, volt rendőr - bűnöző-apukával, párduc-család, viking - hajó-anyukával és kalózzászló apukával, Ludas Matyi édesanyjával és Döbrögivel, meg még sok ilyesmi. Sokan komolyan vették a kérést, hogy a családok közösen öltözzenek be, és nagyon jók voltak, na.
Az apácák meg az ovi dolgozói (novíciának beöltözve)  előadták az I will follow him c. számot az Apácashow-ból, hát, fergeteges volt! Ismételniük is kellett. Volt koncert is, a Napraforgó tartott műsort, azt Misi élvezte legjobban, rövid időre csápolt is az első sorban, de főleg a kezemből figyelt. Réka meg Nándi leginkább körtáncnak álcázott őrjöngésben vettek részt - egyre gyorsabban szaladtak körben kézenfogva, míg valaki el nem esett, ha máshogy nem, akkor direkt, és akkor kacagva mindenki egy kupacra dőlt. Vagy csak simán rohangáltak, Nándi tiszta víz volt, és többször lilult a szája megint :( De erre igyekszem nem gondolni :(

Ami kicsit elsötétítette nekünk a buli fényét, az a tombola volt. Nagyon sok csomag volt, és mi is vettünk sok tombolajegyet, és úgy alakult, hogy nem nyertünk. Ami teljesen rendben van, mert hát ilyen a tombola, a fiúkkal nem is volt gond. De Réka egészen kiborult. Nagyon szeretett volna nyerni. Az óvónénijük odaadta az ő nyereményét, mert neki már nagy gyerekei vannak, és kisautó meg szívószálas verdás pohár volt benne, és mert jó szívű. Mások is, akik többet nyertek, adtak olyanoknak, ahol látták, hogy sírás van.
De Rékán ez nem segített. Ő nyerni akart, kimenni, odaadni a tombolajegyet. Teljesen kiborult. Aztán kitaláltuk, hogy majd csinálunk tombolát otthon, és ettől megnyugodott.
Pont kaptunk egy csomó kisautót Katyéktól, ami csak az alkalom kellett, hogy megkaphassák, és jöttek a mamáék is némi édességgel, így a tombolatárgyak adottak is voltak, vasárnap jót tomboláztunk, és remélem kitöröltük a szombati rossz emlékeket.
Lehet egyébként, ha csak 5-10 nyeremény van, nem lett volna gond, de vagy bő fél órán keresztül, talán háromnegyed is volt, csak húzták a nyertes számokat, tele volt a színpad a nyereményekkel, és szinte minden ovistárs kiment, volt, aki ugye többször is, szerintem teljesen érthető, hogy kiborultak a gyerekek, akik ebből kimaradtak.

Itthon meg volt nagy Péterkézés, nagyon nagyot nőtt! Most lesz elsején fél éves, de már ügyesen kúszik, hintázik négykézláb, sőt, a lábát is pakolgatja. Csak az alvás nem megy neki, akár az enyémeknek... Nagyon jól tűrte az unokatesók kiképzését, csak nézett nagy szemekkel, meg vigyorgott sokat, autózott a fiúkkal, tanulta a rosszaságot :) Meglepő módon Nándi barátkozott vele legjobban. Najó, Réka is, de az nem meglepő.
(igen, szinte mindig mezítláb vannak, már nagyon várom a jó időt...)

Vasárnap, mikor már a nagyszülők is itt voltak, kissé kiborult, amit nem csodálok, az már tényleg sok volt ismeretlen arcból. De nagyon jó volt, hogy jöttek a szüleim, elég ritkán jönnek, nem is tudom, mikor voltak itt utoljára...
A főzős lelkivilágom is helyrerázódott, az utóbbi időben nem volt jó főzni sem, valahogy nem esznek a gyerekek semmit, amit eddig igen. Anyukám konkrétan azt mondta ebéd után, hogy "Lányom, neked nincs tőlem már mit tanulnod." Nagyon jól esett. Főleg, mert anyukám isteni tyúkhúslevest tud csinálni, és azt főztem (a szomszéd nénitől kaptam egy antik tyúkot). Kicsit izgultam is :) Ráadásul meg is kérdezte, hogyan csinálom a grízgaluskát, és a nővérem is elkérte a receptjét. Szóval nem én vagyok béna, hanem a kölkeket kényeztettem halálra a jobbnál jobb vacsorákkal.

Szóval ez volt a hétvégénk dióhéjban.