Az élet nagy kérdései és szeretetnyelvek

Ma este megint előjött a rendkívül kellemes téma Rékával. Hogy mi lesz, ha mi, a szülei meghalunk. Esetleg mind a ketten. Most az került előtérbe, hogy mi lesz velük, ki fog gondoskodni róluk. Azt a részt már úgy tűnik, fel sikerült dolgoznia, hogy amikor valakinek már nincs tennivalója ezen a földön, akkor megy a Jóistenhez a mennyországba. Hát, nem volt egy egyszerű beszélgetés, különösen, hogy az elkövetkező hat hétben három olyan hét is lesz, amikor kettéválik majd a család. És azt hiszem, ha a paraolimpiát úgy értelmeznénk, hogy ki tud többféle és minél nagyobb szörnyűséget elképzelni, akkor garantáltan dobogós lennék. Szerencsére van pár év színpadi gyakorlatom, így sikerült Rékát megnyugtatnom.

Azért két nagyon jó dolog is kisült az egészből. Az egyik az volt, hogy Réka, mikor lezárta magában a témát, akkor azt kérte, hogy a Képes Bibliából olvassak neki. Szóval valahol ezek szerint már bele sikerült ültetni a kis lelkébe, hogy van nekünk vigaszunk és reményünk, ha rossz dolgokra gondolunk.
A másik pedig az, hogy mikor Réka először kezdett el sírni, hogy ki fog róluk gondoskodni,  (aztán kibontotta, hogy és akkor ki fog főzni neki, és Misi nem is tud még bicajozni, ő pedig nem tud felülni az én biciklimre, hogy vigye, és hogy honnan lesz pénzük, vajon a boltos nénihez fognak-e költözni), akkor Nándi is elkezdett sírni, hogy ÉS KI VENNE NEKEM VALAMIT?
Úgyhogy végre választ kaptam arra kérdésemre, hogy vajon mi a fenére változott Nándi szeretetnyelve. Merthogy már nem esik annyira jól neki a babusgatás, a csiklandozás, nem bújik. És azért látszott, hogy nagyon szereti ő, ha kap valamit, ha csak az övé, amire gondot fordítunk, hogy legyen neki, pl. a csokis tetejű süti. De akkor ezek szerint valóban errefelé tendálunk. Úgyhogy hurrá, remélem eszközt kaptam! :)

És persze megerősödtem abban is, hogy Rékának a szolgálat fontos nagyon. Ami érdekes viszont, hogy eléggé letette a minőségi időt, és helyette sokkal bújósabb. Szerintem ezért is balhéznak Nándival annyit, mert átfedések vannak. Na, majd meglátjuk.  Legalább  a Misi egyszerű eset még, sír, megcsiklandozom, és csak kacag, kacag.

És a végére még egy kis Nándi. Rékát érte egy kis, de kellemetlen baleset ma. És ő nagyon aggódós, félti is magát. És kétségbe vonja azt, hogy én megfelelően gondoskodtam-e róla. Mármint többször megkérdezi, hogy biztos, hogy jó krémmel kentem-e be, biztos, hogy nem kell orvoshoz menni, és biztos, hogy... Szóval ilyenek. És jó néhány biztos után elkezdtem neki magyarázni, hogy ő az én egyetlen kis nagylányom, és hogy ő mennyire különleges, és nagyon féltem, és vigyázok rá, és... Erre Nándi a másik ágyról számonkérően nekem szegezte, hogy:
- ÉS A KISFIÚK?