Majdnem elfelejtettem, hogy hétfő van, és nekem környezetvédelmes bejegyzést kell írnom. És ahogy ez lenni szokott, nem is jut eszembe semmi konkrét. Múlt héten, mikor azt az elsőt írtam, egyszerűen nem tudtam eldönteni, hogy melyikkel kezdjem a sok közül. De azóta annyi víz lefolyt a Dunán.
Azt hiszem, előveszem a komposztálást. Mert nagy büszkeségem, hogy végre elkészült a komposztálónk. Gergő már március elején levágta a darabokat a nappaliból felszedett hajópadló-deszkákból, (két és fél éve őrizgetjük őket, nagyon utálom azt a kupacot a kertben) de valahogy nem jutott rá, hogy össze is rakjuk. Volt egy jó módszer, de nincs nekünk annyi türelmünk. Végül fogtam az antik fúrógépünket és egy marék csavart, betekertem a fúróba egy csavarhúzóbitet, és nekiláttam. Mivel nincs akkus csavarozónk. Még szerencse, hogy úgy döntöttem, csak három oldalt csinálok neki, a negyedik a betonkerítés lesz, mert a második oldal utolsó csavarjánál ment tönkre a fúró. Annyira elöregedett a vezetéke, hogy szétmállott, és összeértek benne a drótok. Én megúsztam, le tudtam dobni, bosszúból a biztosítékot leverte :) De akkor már nem adtam fel, összecsavartam kézzel az utolsó oldalt. Mert ügyes vagyok.
De miért is bennem ez a nagy vágy a komposztálás iránt? Nem azért, hogy kevesebb szemetünk legyen, és kevesebb szemétdíjat kelljen fizetni, bár már gondolkozom rajta, hogy lecseréljük kicsire a kukánkat, ha van rá lehetőség. A szelektív gyűjtés miatt, mióta nincs pelenka a családban, általában két hét alatt telik meg a nagy kuka, pedig még elég sok dolgot dobunk ki, amit lehetne szelektíven gyűjteni. A komposztálással a szakirodalom szerint akár további 30%-al is lehet csökkenteni a szemetünket. Ez már kihívás.
Környezetvédelmi szempontból meg azért jó, mert ezt a 30%-ot nem kell elvinni a kukásautónak, ami így kevesebb benzint fogyaszt, hiszen kevesebbet kell fordulnia, sőt, ha távlatokat nézünk, tovább is használható, nem kell annyi kukásautót gyártani, illetve nem kell annyi hulladéklerakó, kevesebb szemetet kell elégetni. Jó, nem az én 5-7 kg komposztálható heti mínuszomból, hanem ha sokan komposztálunk.
A háztartási szemet vagy elégetik, vagy lerakják. Ha elégetik, az rossz, mindenképpen környezetszennyező, az a pár kilogramm is számít, amit az ember nem dob ki. Ha lerakják - az elszállítás, tömörítés, forgatás környezetszennyezését (üzemanyag) nem számítva - végülis teljesen mindegy, a szerves hulladékból ugyanúgy humusz lesz, annyi, hogy nem hasznosulhat a többi hulladék között, meg büdös. De végülis azt hiszem, ez nem környezetszennyező, csak pazarlás. Főleg, hogy közben vesszük a virágföldet csomó pénzért, amit szintén csomagolnak, szállítanak, raktároznak, arról nem is beszélve, hogy van, hogy mocsarakból, lápokból kotorják ki - és ezzel teszik tönkre - a virágföldet... Ha komposzttal dúsítja az ember a földet, nem lesz szükség műtrágyákra, vegyszerekre sem a jobb termésért, nagyobb virágokért. Nem csak a vegyszerek, műtrágyák hatása káros a természetre - vizekre és többire, hanem ezek előállítása is környezetszennyező. Az avarégetés is nagyon káros, én tavaly még meggyújtottam a kupacot, aztán néztem a füstöt, és eloltottam. Pedig amúgy is csak a diófa levelét szoktuk elégetni, merthogy csersavas, de most inkább kerestünk neki egy helyet, ahol van ideje lebomlani.
Nekünk is itt van még a konyhai hulladékon kívül a levágott fű, a kigyomlált gaz, ősszel az összegereblyézett levelek, néha megromlott étel, amiknek mindnek helyet kell találni, jobbat, mint a kuka. Van, aminek van jó helye, a fűvel mulcsolok, az eperpalánták például nagyon hálásak érte, ha a gyökerüket melegen, nedvesen tartom, van, aki ezt fekete fóliával teszi, a levágott fű tökéletesen alkalmas erre. A tökféléket is körbe szoktam rakni, amíg megerősödnek, nem tud kinőni a gaz, elrohadva pedig jó tápanyagot biztosítanak. De néha túl sok van, nem tudtunk vele mihez kezdeni.
Most már mehet minden egyéb a komposztálóba, jó nagyot csináltam. A teafiltertől kezdve a gazokon keresztül egészen a papírzsebkendőig. A komposztálásnak megvannak a maga szabályai és trükkjei, ezekhez én kevés vagyok, hogy leírjam, van ennek rendes irodalma, akinek van kedve, Google barátunk szívesen segít.
Ami viszont meglepett, és kevesen tudják szerintem, lakásban is lehet komposztálni. Meg lehet valósítani házilag is, itt és itt olvastam róla, de nem tudom, hogy én bele mernék-e vágni. Szerintem ehhez nagyon precíznek és odafigyelőnek kell lenni, ami nekem nem biztos, hogy menne. Persze lehet venni ilyen tartályt készen is, nem olcsó, és elkötelezett környezetvédők bizonyára azt is tudják, mikor hozza vissza a gyártás során ráfordított műanyaggal és egyebekkel okozott környezetszennyezést. (Néha elgondolkozom az ilyeneken, hogy mi az ami visszajön a réven... ) Van gilisztával is, az szimpibb nekem :) Azt mondják nem büdös, a mostani kislábnyom verseny győztese pont egy ilyen linkelt gilisztásat szerzett be egyik vállalásaként, és azt írta, tényleg nem az, bár még nincsenek bent a giliszták. Azt hiszem, ha erkélyem lenne a lakáshoz, belevágnék. A mostani eszemmel.
Aztán ott vannak a társasházak is. Amiknek olyan pici kertje van, hogy belerakva egy komposztálót alaposan elcsúfítja a kilátást. Erre is vannak jó ötletek, mint például ez. Ezzel akár díszíteni is lehet a kertet. Vagy a közösségi komposztálás lehetősége, hogy a társasház közös udvarán vagy szemetesénél felállítani egy komposztálót. Természetesen ennek kell, hogy gazdája legyen, ha úgy veti fel az ember, hogy mindenki forgassa, csinálja, ellenőrizze, abból sok jó nem születhet, nagy eséllyel elveszik a sok bába között a gyerek, esetleg a lakóközösség azt mondja, hogy inkább ne legyen, mert nincs kedve/ideje/tudása vele dolgozni. Ehhez is jobb, ha van egy-két fanatikus, aki vállalja azt, hogy dolgozik a környezetért. Viszont azt gondolom, megérheti. A levágott füvet nagy eséllyel belerakják majd, és talán idővel némi környezettudatos hatása is lehet a dolognak, mivel állandóan szem előtt van. Főleg, ha ez által ki lehet iktatni egyet a közös kukák közül, és kevesebb lesz a szemétdíj. Ha ki van írva, miket lehet belerakni, még talán be is tartják, aki ellenőrzi, mindig jelezheti a komposztálón, hogy most több szárazat (papírzsepit, gallyat, stb), most több nedveset (fű, ételmaradék, stb) kell belerakni.
Felén sokan laknak, akik a saját kertjüket nem akarják "elcsúfítani" egy komposztálóval, azt gondolják, hogy büdös, stb. Én is eredetileg a kerítésen kívülre terveztem pont emiatt, de végül meggondoltam magam. Felvetődött az is, hogy itt felénk központilag nagyobb komposztálót rakni az utcák végére, hogy ne hordjanak ki mindent a patakpartra, oda sokkal könnyebben ledobják az egyebet is a szerves hulladék alá rejtve. De Gergő szerint ugyanúgy beledobálnának mindent a komposztálóba... Nem tudom, lehet, hogy igaza van. A városnak jó lenne, mert nálunk gond van a hulladéklerakónkkal. Gyorsan nőtt nagyra Dunakeszi, és állandó probléma, hogy mit csináljanak a szeméttel, kicsi a lerakó, és bizony felénk a nagy része szerves hulladék. Négy raklapból könnyen összeállítható egy láda, költsége nem sok lenne, még ha minden utca végén felállítanának is egyet, de ha csak a kerti hulladékot oda rakná mindenki, szerintem szerdánként egy fordulót megspórolna a kukásautó, ahogy elnézem a fűvel teli zsákokat a kukák mellett...
Zöld gondolatok - Komposztálás, lakásban is
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Kedves Kikocs! Ismeretlenül, igaz, de szeretnék neked tovább adni egy blogos díjat.
Dominika
(http://csippcsuppblog.blogspot.com/2012/05/nahat.html)
Megjegyzés küldése