Nagyjából arról szól az életem, hogy neveljük egymást a négy gyerekemmel - néha úgy érzem, ők sikeresebbek nálam -, és próbálok úrrá lenni inkább kevesebb, mint több sikerrel az ezzel járó káoszon.
Mottóm talán az lenne, hogy a felhők felett mindig kék az ég. Meg hogy ha Isten ad havat, ad hozzá lapátot is.
Hát, mire misit lefektetem, ő kidől, azt meg is várom. Réka meg NÁndi meg már be vannak elvileg idomítva, de ha mégis piszka van, akkor mennek a saját ágyukba. Ez most a szivacs a kuckóban, kedvezmény, a jó gyerekeknek... De az egymást nem hagyásról van néhány posztom szerintem a régi blogban. Az esti mizériánál biztos :) Szóval idő volt. De külön ágyban sem hagyják egymást, ha nem hagyják, nem ezen múlik.
3 megjegyzés:
Na hát, ezért (is) megéri!!!!!!!!!!!! Imádnivalóak!
Amúgy hogy csinálod, mármint egyszerre teszed le őket??????? Nem szórakoztatják/ szekálják egymást alvás helyett?
Hát, mire misit lefektetem, ő kidől, azt meg is várom. Réka meg NÁndi meg már be vannak elvileg idomítva, de ha mégis piszka van, akkor mennek a saját ágyukba. Ez most a szivacs a kuckóban, kedvezmény, a jó gyerekeknek...
De az egymást nem hagyásról van néhány posztom szerintem a régi blogban. Az esti mizériánál biztos :) Szóval idő volt. De külön ágyban sem hagyják egymást, ha nem hagyják, nem ezen múlik.
Megjegyzés küldése