Nyílt nap 2.

Ismét eljutottunk a suliba, ezúttal Rékával. Hát, nem sikerült valami fényesen, Réka ott akart maradni matekon is, nem akart eljönni, de 5 perccel becsengetés után már nagyon rosszul viselte. Ami érthető, hiszen negyedikeseknél voltunk. Nem nagyon győzködtem, hogy lépjünk le, de utólag már láttam, hogy hiba volt.  A legnagyobb hibát viszont akkor követtem el, mikor még azt is engedtem, hogy az órákat követő beszélgetésen részt vegyünk. Mondjuk erre határozottan kíváncsi voltam, ez mentségemre szóljon... Szóval Réka halálra unta magát, és ezt mindenki láthatta :) A többi gyerek is unta, de kevésbé voltak látványosak, például nem feküdtek a földre...

Ami újdonság kiderült az előzőkhöz képest, az az, hogy jelenleg 40 jelentkező van, ami azt jelenti, hogy akár az is elképzelhető, hogy két, kisebb létszámú osztály fog indulni. Ha 33-an beíratkoznak, akkor már két osztályt indítanak, a maximum létszámú osztály pedig 26 fős lesz. A listán 17.-ek vagyunk, úgyhogy remélhetőleg akkor is mehetünk, ha csak egy osztály indul. A lista még nem a beiratkozottakat mutatja, vannak, akik máshova is nézelődnek.
A matekórát az a Zsuzsa néni tartotta, aki egyébként  a napközis tanító néni, ő kapja a másik osztályt, ha lesz. Ha nem, akkor marad napközis. Én úgy láttam, hogy azért az Ildi néni határozottabb kezére szüksége lenne Rékának, majd megbeszéljük, ha oda kerülünk. A matekórán kicsit talán kevésbé voltak fegyelmezettek a gyerekek, nyilván a napközi oldottabb, és ahhoz szoktak, azért is, de azért látszik, hogy nagyon jó tanító néni a Zsuzsa néni is, matekhoz képest elég érdekes órát tartott, és én nem tudtam megoldani a feladatok egy részét... :D

És vicces, mert találkoztunk noracskával, akinek a blogját talán egy éve olvasom, a gyerekeink legalábbis évfolyamtársak lesznek, de talán osztálytársak. Kicsi a világ :D

A zenetanárral nem beszéltem - többen javasolták az előző poszt után kommentben, és teljesen logikus -, de az igazgatóval, aki zenész, igen. És ő biztatott a szolfézsra, vagyis zenei előkészítőre. Mikor aztán nem volt Réka hallótávolságban, röviden vázoltam neki a helyzetet, és azt mondta, hogy hetente egyszer ő furulyát fog tanítani nekik, és az sokat fog segíteni. És hogy ő zenei általánosba járt, a tanárai nagy bánatára, mert igazán nem volt jó hangja, aztán mégis konzervatóriumot végzett. És azt is mondta, hogy szerinte jó a szolfézs tanár, és ott nem kell egyénileg énekelni, megtanítja őket arra, amire kell, és szeretnek járni a gyerekek.
Hát, nem tudom, még mindig nem vagyok benne biztos, hogy tudok jó döntést hozni. De végülis még van fél évünk :) És annyi idő alatt annyi minden változik!  Még az is lehet, hogy kis csalogány lesz addigra belőle, vagy megutál énekelni. Okos tanácsokat továbbra is elfogadok!!!

Jövő héten kezdődnek az ismerkedős órák, ahova már a gyerekek egyedül mennek. Remélem az kevésbé lesz unalmas Rékának :)