Azt értem, amikor almát kér. És a számtalan verzió - alma héjával, csutkával/alma héja nélkül csutkával/alma héjával csutka nélkül/ alma héja nélkül csutkával, de szára legyen rajta(Réka, mondanom sem kell)/ alma héja és csutka nélkül, darabolva - már meg is tanultam, hogy Misinek csak a héját kell leszedni.
De az azért fárasztó, mikor nagy nehezen megtanulom a rokkantosított memóriámmal, hogy héjatlan alma, és a "keeejek ammat" után elkezdem hámozni, és elkezd zokogni a lábamnál, hogy "Anya neeeeeeddeee e eeeejeeet", de még ezt is megértem, és odaadom neki úgy, hogy hiányzik 5 cm-nyi csík, visszaadja, és persze profi vagyok és rájövök, hogy mossam meg, megmosom, visszaadom, megnézi, majd nyújtja felém, hogy "eeeedeee e eeejeeet"
Nembaj, visszasírom én még ezeket az időket!
(És igen, hajlandó vagyok ezekre, mert örülök, hogy eszik a gyümölcsöt, és őszintén szólva nagyon örülök, hogy nem eszik a héját ilyenkor tél végén, mert nem szeretek belegondolni, hogy mivel vannak kezelve, hogy még ilyenkor is szépek... Én ilyenkor már nem is tudom megenni az almát. Nyáron meg ősszel nem is kellett hámoznom, csutkáznom).
Nem tudok a kedvére tenni...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Nálatok is az alma a menő?Nálunk is.Mi sem eszük a héjját ilyenkor,bár Csongi szinte soha.Jaa és nem mindegy hogyan vágom föl az almát ám:)!!!
Megjegyzés küldése