A nagycsaládos egyesületről

Mióta a nagycsaládos egyesületnek dolgozom, önkénteskedek, sok olyan családdal találkozom, akik nem tudják, hogy tulajdonképpen mi is ez a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, mire jó, jó-e, ha belépnek, mit lehet várni tőle. Mivel sok nagycsaládos jut el hozzám a blogra, gondoltam, írok erről is egy hosszút.

Az egész úgy néz ki, hogy van a NOE, és szerte az országban vannak a tagegyesületek és csoportok. A tagegyesületek önálló jogi személyiségek, saját gazdálkodásuk van, a NOE - ha kérik - felveszi őket a tagjai közé. Ezek az egyesületek a tagdíj egy részét a NOE-nak adják, cserébe a NOE országos és széleskörű kedvezményekre jogosító plasztik tagkártyát, (kedvezményt nyújtó helyek itt és itt) és rengeteg segítséget ad minden téren, közvetít, programokat szervez, pályázatokat ír ki, minden fontos információról értesít, és egyáltalán végzi a munkáját a (nagy)családokért. A maradék pénzből az egyesület gazdálkodik, programokat szervez, fenntartja magát. Ha valakinek van a közelében egyesület, és szívesen részt vesz kisebb-nagyobb intenzitással az életében, érdemes oda csatlakozni, ha nincs, akkor a NOE-hoz.

A NOE-nak nagyon sok dolgot köszönhetünk mi, (nagy)családosok. Például azt is, hogy a Gyes és Gyet valódi munkával töltött éveknek számít, és hogy a nyugdíj összegébe nem 25ezer forinttal, hanem az átlagkeresettel számolják bele. Nekem ez a kedvencem, de ahol a családok, a gyermekek szóba kerülnek, ők ott vannak belföldön és külföldön is, és képviselik az érdekeinket, többnyire sikerrel.

A tagegyesületek úgy működnek, ahogy a tagjaik működtetik őket. Az éves, általában 5-6 ezer forintos tagdíj, aminek egy részéről ugye le is mondanak, nagyjából a semmire elég. Rengeteg lelkesedés és odaadás kell ahhoz, hogy ezek az egyesületek működjenek. Ha csak 1-2-3 ember viszi a hátán, halálra van ítélve. Ez az egyik oka annak, hogy nem szereti egyik egyesület sem, ha azt kérdezik tőle, mint lehet kapni. Mert azt lehet, amit csinálunk. Hiába ajánl fel a Penny Market 500 kiló narancsot, ha nincs, aki elhozza, nincs, aki lepakolja, nincs, aki értesítse a tagokat, nincs aki átadja, nincs, aki elszámol és vállalja a felelősséget. Tehát önkéntesek nélkül még a hozzánk vágott adományokkal sem tudunk mihez kezdeni. Így maradtunk le pl. egy jégkrém adományról az ősszel, egyszerűen nem volt, aki elhozza. És akkor még ott vannak azok, amiket csak a magunk "szórakoztatására" csinálnánk. Egy közös kirándulást, egy főzőcskézést, tábort...

Az a jó azonban, hogy mindenki nagycsaládos, és pontosan tudja, milyen nagy dolog időt áldozni valamire. Dolgozni, segíteni a nagycsaládos egyesületekben nem azt jelenti, hogy le kell passzolni valahogy a gyerekeket, és 100%-osan oda kell tenni magát minden alkalommal. A gyerekeket senki nem nézi ki, mindenki mosolyog rájuk akkor is, ha hangosak, és mindig van nekik hely. Annyi sok feladat van, egyrészt mindenki talál magának valamit egyszer-kétszer az évben, amit a családdal együtt tud örömmel végezni. Másrészt, elvileg egyesületi tagnak lenni szórakozás is, sőt, elsősorban az. Hiszen ez egy közösség, összetartó kapocs, hogy sok gyerek van, és ez már magával hozza, hogy lazábbak vagyunk és megéltünk egyet s mást, egy csomómindent nem kell megmagyarázni. Nagy eséllyel sok, hasonló értékrenddel rendelkező beszélgetőpartnert is találunk a közös programokon, akik pontosan ugyanazokat a problémákat élik meg, mint mi. Aztán valószínűleg nem lógunk ki azzal, ha nem megyünk hetente játszóházba és a tengerpartra nyaralni, mert nem telik rá, hanem megpróbálunk költséghatékony szórakozásokat találni, és a nagy többségnek nem a legdrágább ruhái és játékai vannak, nem ciki a használtruha cserebere sem.

Aztán tényleg, kapni mit lehet? Tényleg az adott egyesülettől függ az, hogy kapnak-e valamit. Ha szem előtt vagyunk, mert dolgozunk, kapunk. A NOE-tól, a helyi vállakozóktól, mert olvasnak rólunk az újságban, mert kérünk. Vagy egyszerűen már az is segítség, hogy ismerjük egymást, tudunk ruhát csereberélni, ötleteket cserélni, segíteni egymást akár azzal, hogy váltva hordjuk a gyerekeket a zeneiskolába
Ha valaki igénybe veszi a tagkártyás kedvezményeket, már azzal lehet nyerni. Már azzal nullára lehet kijönni, ha csinál valaki egy CIB-es bankszámlát, és gyakorlatilag ingyenesen bankolhat. (600 forintnál legalábbis nekem több a havi banki költségem) Ha még mellé vesz valaki egy-két NOE flottás Vodafone előfizetést, a tiszta haszon jó párezer forint, attól függően, ki mennyit szokott telefonálni :).
Egyébként meg, amíg van NOE, nem vagyunk védtelenek. Van munkáltatói érdekképviselet, meg munkavállalói, meg BKV, a MÁV-nál vagy 3 szakszervezet, tanároknak is van, és még diákönkormányzat is van. Kell nekünk is, akik gyerekeket nevelünk, hogy legyen, aki megszólal a nevünkben. Már csak ezért is érdemes belépni, hogy támogassuk ezt a munkát.

Még info a http://noe.hu oldalon