Képek - újra próba

Eszembe jutott, hogy teszek egy próbát megint a múltkor elmaradt képek közzétételével. Hiszen szerencsére fenn vannak a picasán. És időm mint a tenger :) Ha jól emlékszem, téma szerint próbáltam csoportosítani őket. És nagyon sajnáltam, ahogy most is, hogy Réka nem igazán működik együtt, ha fotózni szeretném :( Alig van róla mostanában kép...

Nos, voltak először is a buszos képek. Apukám a mindenféle kerti maradékokból csinált a gyerekeknek egy buszt, és két napig gyakorlatilag azzal játszottak.

Mindannyian. És persze hamarosan jöttek a sértődések és sírások, hogy ki mit.


De aztán sikerült utasként elosztani magukat. És mindenkit. Szegény barátunk a reggeli kávéja közben kényszerült a távolsági járatra...

Aztán egy sorozat Misiről és az ő étkezési szokásairól.
A fenti képen a mi legkisebb királyfink egy tölcséres jégkrémbe aludt bele, de előtte valahogy teljesen szétkente az arcán. Autózás közben.

Az alábbi sorozat pedig a túrógombóccal való küzdelmét örökítette meg. Kézzel, illetve (két) villával.


Aztán még voltunk állatkertben is, amiről nagyon sokat írtam, de már nem friss az élmény. Mindenesetre nagyon jól éreztük magunkat, reggel9től negyed6ig voltunk ott, és én fáradtam ki legjobban. Misi mondjuk kényszer hatására aludt egy picikét délben, max egy órát. És még a hazafelé úton sem vágták be a szunyát! És az állatkert nagy részét kihagytuk, nem mondom, hogy alig láttunk állatot, de kb a harmadát nem.
Az, hogy a nagyoknak tetszett, azzal nem mondok újat. De hogy a Misi mennyire élvezte, az engem is meglepett. Jártunk mi állatkertbe minden évben többször, de mikor ekkorák voltak, leginkább a nagy állatok érdekelték őket, elefánt, zsiráf, meg aki mozgott. A szurikáták mellett csak azért nem mentünk el, mert az alagútba mindig be kellett mászni. Nos, az alagútba Misi is bemászott, és boldogan körberohant többször, sikítozott is a nagyokkal, de őt nagyon lekötötték a szurikáták is. És a fán szundikáló mosómedvéket is kiszúrta, és mutogatta, meg visítozott hozzá. Meg minden állat. A kacsákat persze kergette, és óriáskígyót csak azért nem simogatott, mert éppen aludt. A nagyok viszont nem hagyták ki. A Noé arénában az állatbemutatón lenyűgözve ült az ölemben, és csak akkor akart felkelni, mikor a koapi elmászott felettünk, utána akart menni. Most először majmokat is néztünk, az én gyerekeim furák, eddig nem érdekelte őket, így mindig kihagytuk, én órákig el tudnám figyelni, ahogy ugrándoznak, és úgy néz ki, Misi is. Bár a sziamangokat ilyen idős korában Réka is értékelte, de a többi nem. Megetette a tevéket, az egyik bekapta könyékig a kezét, a kecskéknek így már csak dobálta a zoo csemegét. Réka meg Nándi eközben teljesen egyedül mentek be az állatsimogatóba. Olyan nagyok már. Vagy én vagyok felelőtlen. Szóval remek nap volt, és a nagy büszkeségem, hogy be mertem vezetni reggel a belvárosba az m3-as bevezetőn. Hazafelé már Gergő hozott minket :)
Szóval a képek, ha csak kevés is, mert elég kevés alkalmam volt fotózni, hárman háromfelé mentek állandóan :) :
ennyire figyelt. Talán látszik :)


És így a végére még kettő a fiúkról. csak mert szépek, és olyanra sikerült, amilyennek én látom őket. Sajnálom, hogy Rékáról nincs :(




  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése