Klotyó manó

Tényleg nagyon kevés nem van nálunk. Igen szabadon vannak tartva a kölkek, nagyon sok mindent lehet nekik, néha úgy érzem, túl sok mindent is, de úgy tűnik, ez is kevés. Vagy nem tudom.

Azt hiszem, az, hogy nem engedem, hogy Misi a WC-ből igyon, nem olyan nagyon fura dolog. Az, hogy nem lehet pisis bilivel a fején rohangálni, a pisiben kezet mosni, megint érthetőnek és kézenfekvőnek tűnik számomra. Hogy a WC kefével nem mosunk fogat, nekem az egyértelmű kategóriába tartozik. És ezek mind olyanok, hogy nem, nem akarom elterelni, ezek NEM-ek, tanulja meg, és hagyja békén az ürítés szentélyét. Nehezíti a helyzetet, hogy nálunk ugye nincs ajtó a fürdőn. Lent van ugyan, de nagyon rossz a zárja, könnyű belökni egy határozott totyogónak.

De egyenlőre nem boldogulok. Egy-egy részeredményem van néha, de mindig van újabb sportág, amiben edzi magát.  Most például a dolgok vécébe dobálása a legújabb. Néhány tekercs papírral kezdtünk. Nem tudom, lehet, hogy látta, hogy kisebb darabokat dobunk bele, gondolta, minek ezzel vacakolni, ne, itt az egész. Rosszabb esetben kihorgászta utána, és a csöpögő zsákmányt büszkén hozta bemutatni. Ez most már vagy egy hete nem fordult elő, talán nyertem, de még nem vagyok benne biztos.

Lehet, hogy ha nem is dob be több papírt, akkor sem nyertem. Lehet, hogy jobban jártunk volna, ha marad a wc-papíroknál, legyen az akár egy egész tekercs. Ugyanis pár napja a játékait horgászom ki a klotyóból. Rettegek, hogy mikor lesz az, hogy lehúzunk egyet, mert nem vesszük észre, mert nem halljuk meg a loccsanást. Ahogy más gyerek az erkélyről dobálja le módszeresen a kacatjait, úgy hajigálja a mienk a csészébe az övéit. Egy bedob, megy a szobába a következőért. Ma sikáltam ki éppen domestossal, ott állt nem messze tőlem, kezében egy műanyag autó, magyarázom neki, hogy nem szabad, és eszébe se jusson, hogy most takarítom, ahogy felemeltem a kefét, a kis büdös villámgyorsan előreugrott, beledobta az autót, majd visszahúzódott, és leste, mi lesz. Kiszedtem, leszidtam. Aztán rájöttem a bátorság okára, volt már bent egy mekis fénykard is, amit nem vettem észre, mikor bedobta.
Kb 10 perc múlva nem találtam a telefonomat, tiszta idegbeteg lettem, de végül az ágyban találtam meg. Megúsztam. Egyenlőre...