Nándi, a pasi

Nándi nagyon fiú. (Nándi saját kifejezése)  Ezt addig nem is tudtam, amíg nem lett még egy fiam, aki akármilyen furcsa, nem annyira fiú. Tényleg nem. Nándinak már most olyan pasis dolgai vannak, ami válóok.

Mivel addig nem volt fiam, amíg Nándi meg nem született, azt hittem, teljesen természetes, hogy autózik és börrög már 6-7 hónaposan. Hogy ha elindul a kívánatosnál kívánatosabb játékokkal teliszórt padlón, és csak egy autó van közöttük, akkor ő megkeresi, és azzal fog játszani. Mivel 6 hónaposan már ült-állt-mászott, felmászott, rövid időn belül nem okozott neki problémát, hogy bárhonnan megszerezze az autókat. Egy évesen a bébijátékszámba menő műanyag autók már derogáltak, csak fémkisautókkal játszott, tévedhetetlenül választva ki a minőséget a gagyitól. És azóta is autó, autó, autó, autó. És minden, amit a fiúk csinálnak. Ha valami fiú csinál valamit, akkor ő csatlakozik. Tanulja a fiúságot. Ha nem csinálja apa, akkor ő sem. Így komoly gondjaim vannak a vallásos neveléssel. Nem imádkozik, mert az apja sem, ergo, a fiúk nem imádkoznak.

És pici korában mondanivalója sem volt. Most, hogy itt van Misi, azért már tudjuk, hogy ez nem azért volt, mert Réka mellett nem jutott szóhoz. Hiszen Misinek van mondanivalója, magyaráz is folyton, igaz, nem értjük, de mondja, mondja. Mondhatta volna Nándi is. De olyan volt, mint a farkaskutya, némán támadott. Majdnem kb 20 hónapos volt, mire a szókincse 50 szó köré emelkedett, igaz, onnantól rohamos sebességgel fejlődött, bár érthetőség szempontból még elég sokáig kellett a fordító automata. Mostanra már csak 3-4 beszédhibája maradt :)
Azért is nehéz megérteni Nándi beszédét, mert azt mondja, ami eszébe jut. Nincs igazán jelentősége a szavaknak - ugye ismerős, szerintem ez is tipikus pasi dolog. Az csak árnyalat, hogy paprika, vagy paradicsom, ha egyszer mutatja: "Azt a paprikát kérem! "
Az sem számít, hogy nem tudja a nevét annak, amit lát, mondja, ami eszébe jut először. "Jaj, de szép káposzta!" mutatj a burjánzó mohát. De így lesz fehér kepucs a majonéz, és sárga a mustár. Esetleg piros majonéz a ketchup.

 És ha valami baja van, akkor sem beszél, hanem üt. Ez jön zsigerből. Folyamatosan harcolunk ellene, szépen és szabatosan el tudja mondani, hogy azért van a szájunk, hogy megbeszéljük, de mégis üt. Aztán csodálkozik, hogy szóval sikerül, ami erőszakkal nem, de nem okul.
Ha problémája van, akkor sem beszél. Nem lehet kihúzni belőle, hogy mi a baja, hogy mit szeretne. Ha egy hétig nincs olyan étel, amit szívesen enne, akkor nem eszik, de nem mondja, hogy süssünk palacsintát, max örül neki, ha mondom.

Meg amúgy Nándi egy alfa hím. Legalábbis küzd érte. Vagyis a helyéért a férfiak társadalmában. Ha nála kisebb érkezik a társaságába, és az veszélyezteti a pozícióit a nőknél (elsősorban anyánál) akkor kap a fejére. Mindent elvesz tőle, terror alatt tartja. Elsősorban Misi ennek az áldozata, de bármilyen vendég kisfiú is így jár. Ha vele kb. egykorú, akkor is megküzdenek, de ott elég könnyen beleegyezik az egyenrangúságba. Ha idősebb, akkor alárendeli magát a nagynak, tiszteletben tartja. Gondolom csak egyenlőre, lesz majd, amikor megküzd majd a nála kicsit idősebbekkel is.

De a legfantasztikusabb a csajokhoz való viszonya. Oké, hogy mondjuk, hogy csajoznak a kisfiúk, de azért ebben van némi jóindulat, nem? Nyilván a nőkhöz vonzódik minden kisgyerek, hiszen a gyöngédség meg szimpátia onnan árad. A lányokra csak nem mondjuk, hogy csajoznak. De Nándi tényleg csajozik az utóbbi hónapokban. Az, hogy kisbabákból csak a lányokkal nincsen baja, ez már korábban feltűnt, ezt még csak az alfa hím mivoltának tudtuk be. De mostanra a lányvendégeinket pátyolgatja, ölelgeti, játékot hoz nekik - babásat illetve lányosat. És mindezt kérés nélkül. Egyszercsak megszállja a szentlélek, és elkezd udvarolni.
De a nagyobbakat sem hagyja ám békén. Pár hónapja, mikor sokat jártunk a dokinénihez, rászállt az asszisztensre. Ott sertepertélt körülötte, simogatta a karját, aztán kiderült egy idő után, hogy nem véletlen, hanem direkt böködi a mellét. Na, akkor le kellett fogni, mert amikor már nyilvánvalóak voltak a szándékai, már ő sem kívánta leplezni. A strandon Óváron meg odaevickélt egy kb 20 éves csajhoz, megölelgette, megpuszilgatta, gondolom meg is tapizta, az meg a pasijával egyetemben csak vigyorgott, hogy milyen éééédes a Nándi. Ott egyébként valami kis korabeli lánykával is kikezdett, nagyon tetszett neki, kézenfogva úszkáltak, meg produkálta magát Nándi, hogy miket tud, aranyosak voltak nagyon. És hát elég jó ízlése van a fiamnak, vagyis hasonló az enyémhez, mondjuk inkább úgy, mert ez relatív, szóval a bájos arcú lányok tetszenek neki.
A cicimánia az megvan rendesen. Jobb híján az enyémet próbálja taperolni, múltkor ül a bevásárlókocsiban, és nonstop markolászik, én meg fogom le. Aztán mondom apjának, szóljon már rá, hogy nem illik más cicijét fogdosni. Erre mit mond apja? "Hát, fiam, én csak annyit mondhatok, ha megteheted, tedd meg!" Kösz.
De szegény nővérem sem úszta meg, nem is úszhatta volna, hiszen nálam dúsabb idomokkal van megáldva, jó, hogy felkeltette Nándi figyelmét. Még ruhástul leellenőrizte, hogy valódi-e, majd egy óvatlan pillanatban berontott, mikor zuhanyzott tesóm, szemügyre vette, majd közölte, hogy anyának kisebb van.

És a pasi-dolgai...
Reggel felkel, megy pisilni, úgy pisil, hogy áll a vc előtt lábujjhegyen, lógatja a fütyijét a peremére a klotyónak, nem hajtja fel teljesen az ülőkét, hanem tartja fél kézzel, a másikkal meg vakarja a fenekét. Egyszer ásított közben, és beleesett a cumija a vécébe. Egyszer pedig kicsúszott a kezéből az ülőke, és ráesett a fütyijére, jó ronda lett, mentünk ügyeletre, ahol azután, hogy kiderült, hogy nincs komoly baj, mindenki jól kiröhögte. De persze nem tanult belőle.
Megyünk a strandra, letelepszünk, szedem elő a holmikat, hogy átöltöztetem őket fürdőruhába, karúszók, stb. fordulok meg, Nándi ott áll a mellettünk levő virágládánál térdretolt gatyával, és pisil bele. Pont kényelmes volt. De pisil még le a teraszról oda, ahol járni szoktunk, illetve a Marcival a vc-be egymással szemben, és viccből lepisilik egymást. Tényleg, nagyon vicces...
Olyan, mintha nem értené, hogy ez miért fontos, neki nincs kára belőle.

Annyira máshogy gondolkozik, mint én, annyira férfi agya van, hogy lassan el fogok jutni addig, hogy nem gyerekként, hanem pasiként kezelem. És mint ilyent, semmi mást nem tudok vele csinálni, csak mint az apjával. Nem terelgetem, nem nevelgetem, csak szeretem, és szeretem, és elfogadom olyannak, szeretem olyannak, amilyen. Remélem hatásos lesz, ha már az apjánál bevált.