Bejegyzések
...azokat a blogokat, amik úgy közölnek recepteket, mintha azok jól kipróbáltak lennének, és már 100szor csinálták volna őket. Illetve akik úgy közlik az eredeti - nemjó - recepteket, hogy nem közlik hozzá a saját módosításaikat. Illetve azokat is, akik hasra megcsinálják, utána megsaccolják a mennyiségeket. A recepteskönyvektől már hozzá vagyok ehhez szokva, azért keresek blogokat. De már ez is felhígult :(
Kellene egy blogkommandó, és akit rajtakapunk, meg kellene csinálniuk azt, amit leírtak. És meg is kéne enniük.
Dühöngök. Az egyik ajándéknak szánt édességet másodszor rontom el, de már nem olyan vészes, mert az egyik összetevőt MEGKETTŐZTEM!!! De így még mindig nem az igazi. FENÉBE!
Betiltanám...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Legalább megírhatnád, melyikkel jártál így...más nem futna bele...:)
Itt is csak azt tudom írni: gesztenye blogja például! VAgy Andi portálja, mert az ilyen mindmegette, és egyéb kép nélküli feltöltött receptes oldalaktól nekem is feláll a szőr a hátamon.
Drága kikocs!
A megoldás januárban indul (de tényleg!!!) és ez itt most a reklám helye - is -: laptopkonyha.hu!!! Ott ugyanis annyira az van, amit mondunk, hogy együtt főzhetsz szó szerint és időben is a szakáccsal!
Puszi,
Szilvi
Szitya, már nagyon várom, ezt többször írtam is! :) És mihelyt indul, itt és a kajásblogon meg a fórumon is nagyon fogom reklámozni :)
Zsu, engem még a képmentesség nem is zavar, általában el tudom képzelni, milyen lehet, már az összetevők meg a leírás alapján... Majd megnézem az oldalakat, amiket ajánlottál. Mindmegettéről én gyakran főzök, de úgy, hogy elolvasom a hozzávalókat, és kitalálok egy új verziót :)
A sütikkel vagyok bajban többnyire, de egyenlőre úgysincs sok időm, addig meg kitartanak Lajos Mari, receptjei :) Most a tökéletes zserbót és linzert keresem egyébként, a családomban senki sem süti, és már sok rosszat kipróbáltam :( Vagyis nem rossz, csak nem az, amire én vágyok. Ez sajnos még kép alapján sem derül ki, hogy milyen ízű...
Kicsit védeném magam (magunk) :P Én is hajlamos vagyok (lsd. közös gasztroblogunkon) elnagyolni a mértékeket/mennyiségeket,mert én általában kóstolás illetve állag után főzök. Szerencsére panasz nincs rá.
Ellenben teljesen igazad van,h igenis vannak receptek,aminél nagyon fontos az arány. Én pl sosem tudtam sütiket sütni. Amióta pontosan betartom és természetesen megfelelő receptet találok már az is megy. Most pont azon vagyok,h ha palacsintát sütök majd akkor én bár azt is szemmértékre csinálom,de mivel 5 évembe telt,h normál palacsintát tudjak sütni (letapad,kemény lesz,stb...) ott is fontos az arány. Pedig a recept tök egyszerű,de azért a blogra fel szeretném majd írni ha végre kiötlöm,h mi is volt a jelszavam :D
Megjegyzés küldése