Változások

Kicsit felgyorsultak az események mifelénk is mostanában. Elsősorban a karácsony miatt, amit nagyon várok már, és a gyerekek is szembesültek vele, hogy mi lesz. Nagyon nehéz kitalálni, hogy a szokásos karácsonyi roadshow hogy menjen végbe, tekintve, hogy mindenki legalább 180km-re lakik... Gergő legszívesebben itthon maradna, én meglátogatnék mindenkit, de közben itthon is lennék, mert akárhol vagyunk, és akármilyen sok a segítség, azért itthon tud igazán pihenni az ember. Aztán ha már elmegyünk, hogy oldjuk meg a szentestét, itthon, vagy máshol, vagy hozzuk előre, vagy, vagy vagy... Én el is bőgtem magam, mert nagyon szívesen lennék az én szüleimnél szenteste, mert elég különleges hangulata van ott ennek - persze a legtöbb családnál szokásos balhékkal együtt, amiket így 30 év után már kívülről fújunk, és már tudunk rajta nevetni -, Gergő meg azt mondta, hogy ha nem vagyunk itthon karácsonykor, akkor ne is legyen karácsonyfa, mert hogy oldjuk meg, és egyébként is és a többi és a többi. Kicsit gyereknek éreztem magam, mikor azt mondta, hogy el kell dönteni, elmegyünk, vagy karácsonyfa. Szóval nehéz ezt átrágni, de lassan úgy néz ki, kitaláljuk, hogy lesz a legjobb megoldás. Aztán az utolsó pillanatban jön egy betegség, és mindent felborít.

Szenvedek egyébként néha attól, hogy nem tudom közhírré tenni a kis készülő ajándékainkat, pedig olyan jó lenne, talán az ünnep után megmutatom majd, de hát akkor már lecseng, nem lesz olyan fontos. Akkor már a kapottak az érdekesebbek, azok is főleg nekem :)

Ami még jól felborította a hetünket azon kívül, hogy itthon volt az összes gyerek, arra hivatkozva, hogy gyógyuljanak meg karácsonyra, az az volt, hogy kedden beköltöztek hozzánk Gabiék, az ő párja csinálja nekünk az ajtókat. Ezt nem véletlen jelen időben írtam, mert már félig kész vannak a dolgok, már használható, csak nem esztétikus, de még januárban visszatérünk rá. A gyerekek nagyon élvezik, hogy van ajtó, Réka vagy másfél órát játszott egyedül a gyerekszobában csukott ajtó mögött :)
Szétszedte Tibi a konyhámat is, a múltkori duguláselhárítás után durván felvizesedett egy része, és csomómindent ki kellett cserélni, mert büdös, csomó helyen penészes is lett. És sok olyan apróságot is megcsinált, amire mi alkalmatlanok vagyunk. Pl. feltette a falból harmadszor (tiplistül, vakolatostul, mindenestül) kitépett karnist a nappaliban, és örök garanciát vállalt a csavarozásra. Kíváncsi vagyok, mit tudnak a gyerekeink. :) Nem bánnám, ha nem kellene a garanciával élnünk.
Jelentősen javult az életminőségem, és ha jönnek januárban, egészen boldog leszek :) .

Aztán Misiről éjszakára is levettük a pelust, már nem is tudom, mióta vettem le róla reggelente szárazon, úgyhogy most nekifutunk ennek is, hátha. Az óránkénti pisilésből napi 4-6 lett, néha becsurizik, mert az utolsó pillanatban szól, de van, hogy ez már csak a kisgatyát érinti. Persze ha majd nem sírással meg anyázással jelzi, hogy pisilni kell, biztos könnyebb lesz. :)
Keményen benne járunk a dackorszakban, nagyon ki tud borulni, ha olyanok a körülmények, de már már túléltük két gyereknél, menni fog. Tudom, hogy elmúlik. A tudat segít néha.
Azt, hogy ezerrel nekiállt beszélni, asszem írtam. Kicsit fura, hogy úgy mondjam, egyedi a beszédfejlődése, még nem találkoztam ilyennel, pedig láttam egy-két kisgyereket, de egyre jobb.
Aztán még az is van, hogy kimászik a járókából, ezzel párhuzamosan kedvet kapott a nagyos ágyhoz, úgyhogy most abban alszik. Nem megy nehézség nélkül, mert amíg elalszik, őriznem kell, a dackorszakos erőfitogtatás bizony erre megy most rá, de nehéz estékre is volt már példa. Sok is... Volt mostanában nem egyszer olyan, hogy fizikailag rosszul voltam az esti fektetéses macera előtt, volt, hogy hánytam is, annyira nem szeretem ezeket a meneteket, hiába, én ilyen pszichoszomatikus vagyok. Pedig tudom, hogy nem úszom meg, mindenképpen végig kell csinálni, és lehetőleg türelmesen, hiszen olyan lesz az éjszakájuk, mint az estéjük. Kár, hogy ők nem gondolnak erre :)

Szóval Misi nagy lett. Beszél, szobatisztul,  (azért még drága szőnyeget nem vennék...), és nagyos ágyban alszik. Még a dackorszaka ellenére is borzasztóan élvezem, nagyon cuki dolgai vannak!

Na, ezek vannak mostanában nálunk, megyek ajándékot gyártani :) .