Babaház és köszönöm!

Anyósom és apósom idén fantasztikus ajándékkal lepték meg Rékát. Egy saját kézzel gyártott babaházzal. Én kértem, hogy most kapja meg, ne várjuk meg a szülinapot, a készítő megérdemli, hogy lássa az örömet, amit szerez. Sajnálom, hogy a mama nem lehetett itt.
Szerintem gyönyörű! Réka iszonyúan boldog, este majdnem elsírta magát, hogy ha jönnek a rablók, akkor ugye nem viszik el az ő babaházát. Ugyanis Pinokkiót olvastak ma az oviban. Megbeszéltük, hogy a rablóknak csak a pénz kell, erre eszébe jutott az is, hogy tényleg, azt mondták, hogy "Pénzt vagy életet!", és ettől megnyugodott. Na nem teljesen, mert 1 órakor felkeltett, hogy most már ugye reggel van, és már játszhat. Én éppen csak elaludtam, mert Misi megbetegedett, és nagyon rosszul alszik, így nem túl kedvesen zavartam vissza az ágyába. Reggel még a szeme sem nyílt ki, már ott térdelt a háznál, és nagyon fájt a szívem, hogy oviba viszem őket, sőt, ott is kell aludniuk, de most Misi miatt muszáj. Délután rendel az orvos, és nem szeretném, ha ők is összeszednének valamit...

A babaházról. Először is hatalmas. Majdnem akkora, mint Réka állva.  Egy régi szekrényből készült, ablakok és ajtók kiütésével, válaszfalak és szintek beépítésével. A papa keze munkáját dicséri az átalakítás, mamáét a belsőépítészet. Az ablaka plexiből van, lent linóleum, hogy a konyhában fel lehessen mosni, még szegély is van a falon, hogy fel ne vizesedjen :) Fent thermo anyagból szőnyegpadló van ragasztva. Van lépcső és padlás Minden szobában másmilyen tapéta...  A külső borítás téglánként van burkolva, a tető cserepenként van lerakva. Mind mind tele szeretettel és odafigyeléssel.
Beleférnek a barbik, és a pónik is. Sőt, az alsó szintre Réka is :)
Nagyon köszönjük. Én is! Fantasztikus lett! Csaj azt sajnálom, hogy nem vagyok jó fotós...