Mérleg

Nyaralni voltunk. A múlt héten. Vagyis Gergő az egy hetes nyári szabadságát töltötte. Nem valószínű, hogy lesz neki még, bár előfordulhat, meglátjuk. Ma kezdett ugyanis az új munkahelyén, amihez nagyon sok reményt fűzünk, mindannyian. Bár a gyerekek nem tudnak róla, hogy reményeket fűznek, de ők is szeretnének egy nyugodtabb, elégedettebb apával találkozni esténként.

Az előző melóhelyén már nagyon rossz volt, nem volt munka, nem csinált nagyon értelmes dolgot, és ezért 10 órát távol tölteni a családtól, miközben én meg látványosan szenvedek a túlterheltségtől, nem volt túl felemelő. Keresett, és talált, és mától elvileg valami olyant fog csinálni, ami egyrészt értelmes, másrészt tanul belőle, harmadrészt érdekli is. És ezért valamivel több pénzt fog kapni, és több időt is fog valószínűleg dolgozóban tölteni, de azt reméljük, hogy ettől függetlenül jobb lesz a hangulat, mert én nem sajnálom majd őt annyira, és ő is jobb kedvvel tér majd haza. Ja, és kap egy iPadot is, ami miatt valószínűleg kevesebb pénzért is elvállalta volna a munkát. :) Azt ígérték, rugalmas a munkaidő, és néha akár itthonról is dolgozhat majd, remélem tényleg így lesz. Meglátjuk.

Szóval ez volt a nyári szabadság, ami sajnos nem úgy sikerült, ahogy elterveztük. Két nap Balaton lett volna, amiből egy nap bandázás a barátnőmmel, egy nap meg vitorlázás és bandázás, ehhez képest nekem egy kis lázas bandázás jutott ki, miközben polárkardigánban vacogtam a 30 fokban, és a Balcsit is csak a kocsi ablakából láttam, mikor mentünk az ügyeletre. Pedig nagyon szeretem a Balatont. A gyerekek sétáltak egyet a parton apjukkal. Vitorlázás lefújva. Két nap helyett egy nap, aztán Kaposvár és Gergő szülei. Ott én még feküdtem szigorúan két napig, (volt időm blogolni) aztán még egy jó felet, aztán Réka lázasodott be. Csupa hólyag volt a torka. Úgyhogy ugrott a lovasíjász verseny illetve felvonulás, amire készültünk/tek elmenni. És a Szigetvári kirándulás is, amire én vágytam nagyon. Aztán, mivel a láza lement pénteken reggel, és egész évben erre készült, ezért elmentünk a Virágfürdőbe, ami egy gyerekparadicsom. Én főleg a gyerekekre vigyáztam a pancsiban, meg a cuccra a parton fekve. Így is kiütöttem magam. Réka jobban bírta a betegséget. Estére már Misi is lázas volt...

Azért a meleg napokon az ottani medencében volt partyzás, nagyon élvezték, és ami a nagy dolog, Réka és Nándi megtanultak úszni. Igaz, még csak víz alatt, de nagyon büszkék vagyunk rájuk. Rékától hatalmas teljesítmény, hogy az újdonságoktól való félelmét így le tudta győzni. Ráadásul iszonyúan utálja, ha vizes lesz az arca, és ennek ellenére bőszen siklik, forog a víz tetején, miközben az arca a víz alatt van. Elég sokat bír víz alatt, nagyon ügyes.
Szegény teljesítményét viszont némileg elhomályosítja, hogy Nándi versenyez vele. És úgy tűnik, hogy le is győzi. Már ha a szigorúan vett teljesítményt vesszük alapul. Hiszen Nándi már egy-egy pillanatra kidugja a fejét a víz alól, hogy lopjon egy kis levegőt, közben meg megigya a fél medencét, és gyorsabban átér a túloldalra. Ha Réka le nem nyomja a fejét menet közben. :) És azért Nándi két év hátrányban van.
Összehasonlítani mégsem lehet a kettőt, hiszen Nándi őrült :) Szóval ő még mindig nyitott szájjal és szemmel úszik, leginkább egy kis vizikutyára, vagy nem tudom mire hasonlít, ahogy teker a víz alatt, ide oda nézeget és cikázik. Teljesen önállóan tanult meg, senki nem tanította. Amit hallott, hogy mondtunk a Rékának, azt dolgozta be magába: minden átmenet nélkül levetettette a karúszóit, és úszott. Egyébként Réka is egyedül tanult meg, hiszen neki meg hiába mondunk bármit, azt saját olvasatban hajlandó csak. Ha egyátalán hasznosít valamit. Mindenesetre biztató, hogy a maga módján majd biztos megtanul mindent, amit az iskolában tanítanak...

Hogy Misinek is találjak egy ügyességet, ő meg megtanult pisilni. Már régóta irigyelte Nánditól a pisilést, mindig ment, melléállt, fogta a pocakját, tépkedte a pelusát, vagy ha nem volt rajta, csak erőlködött, és nem sikerült. De most végre igen! Sajnos nincs kép, de szépen locsolták egymás mellett a bokrokat. Nagyon boldog volt tőle :)

Gergő végül azt a következtetést vonta le, hogy mindenki nyaralt, mert mindenki mást csinált, amit szokott. Ő gyerekezett nagyon sokat, én pihentem, a gyerekek tv-t néztek meg pancsoltak, a nagyszülők meg unokáztak és gyerekzsivajt hallgattak, meg tűrték a káoszt, ami minket mindig körülvesz. Végső soron igaza van. Csak a terv volt más, de  jó volt  így is.