gyerekek

Tegnap Rékáról is akartam írni, hogy mennyire megváltozott, és milyen nagylány lett, és úgy általában egy ömlengős poszt érik bennem, aztán jön egy ilyen reggel, mint a mai, és sztornó. Szóval várni kell még erre az írásra azt hiszem...

Misi viszont cuki mostanában nagyon. Igazi bohóc. Eleinte inkább Réka természetű volt, már az ő misis módján, most már viszont határozottan Nándis. Mindenben utánozza, és ugyanazokat a bohóckodásokat használja, amiket ennyi idősen Nándi. Már csak a hülye szaladások hiányoznak a repertoárból :) Nem produkáltatható, viszont iszonyúan örül neki, ha nevetünk rajta vagy megdicsérjük, szóval ha ráirányul a figyelem. Egy bizonyos szintig persze.

Ma is volt bölcsi, és hát sírt szegény, de a Kriszti néni ölében már jól elvolt, és aludt is egy kicsit. Ebéd előtt mentem érte még ma is, és amikor meglátott, sírva fakadt :( Viszont csak egyszer pisilt be, és a pelust sem adták rá. Szóval haladunk, haladunk. Holnap új nap.

Szobatisztasággal nagyon lassan haladunk, de azért van fejlődés. Éppen csak annyi, hogy ne hagyjam a fenébe, és ne adjam vissza rá a pelust. Most már mindig szól, ha bepisil, többnyire éppen csak becsurrant, különböző mennyiséget, és még marad a bilinek is. A kedvencem egyébként, mikor időben megyünk, de rosszul húzom le a gatyát, vagy nem figyelek a fütyire, és lepisili magát, és lehet mégis öltöztetni.
Szóval mindig szól, és néha meg már előre is jelzi, bár többnyire ugye kérdezem, hogy kell-e. Ha azt mondja, nem kell, nem viszem. Néha, mikor látom, hogy csak nem ér rá, rábeszélem azért... Napi 1-2 baleset van, de volt már olyan is, hogy egész nap nem volt gond. A kaki mizéria is véget ért szerencsésen, nem a pelusmentességgel volt ezek szerint a baj, hanem az állaggal... Még többnyire a reggeli pelusba megy, igyekszem megvárni, mert lusta vagyok. Természetesen egyébként könyvvel kell a klotyóra ülni... És csak a vc a jó...

Beszéddel még mindig nem halad, de majdcsak rájön, hogy mindenki élete könnyebb lenne...

Nándit kicsit jobban elő kéne szedni, olyan kis elhanyagoltnándi érzésem van, valahogy Réka nagyon rátelepszik, Misi meg rám, ő meg nem beszél, ha nem muszáj. Nagyon erősödik bennem, hogy nagyon kéne valami külön közös dolog vele. Sírós is mostanában, mindenért nyafog, előbb sír, utána kér, ez sem annyira jellemző rá. Vagyis volt eddig, de hát változnak a gyerekek. Sokat mondja, hogy utál, mikor nem tetszik neki valami, ezt elég nehéz jól lereagálni, még ha tudom is, hogy pillanatnyi dologról van szó, és sokkal többször vall szerelmet.

Réka meg abszolút két véglet mostanában, hol maximálisan kiborít, átgázol mindenkin, direkt rosszat csinál, hol meg az önfeláldozás mintaképe. Kamaszodik, vagymi...  Tudom, sokkal rosszabb lesz ez akkor. De gyakran annyira tanácstalan vagyok vele kapcsolatban, hogy mikor csinálom helyesen, amit csinálok. Nyilván ő is érzékeli a bizonytalanságomat. Meg egy csomószor érzékelem, hogy távolságtartó vagyok vele, mert nem tudom, mikor borul ki attól, aminek eleinte örül... Pillanat alatt változik a hangulata. Brrr.