Helyzetjelentés

Hát, nagyjából kitölti az életemet, hogy fáj a hátam, és fekszem. A gyerekekkel is keveset találkozom emiatt. Nándi nagyon boldog, hogy itt van Ida, teljesen fel van dobva, sokat játszanak, és puszilgat és szerelmet vall állandóan. Misi meg már kaját is elfogad Idától :) Ez nagy dolog :) De játszik is vele, és másik szinten is békésen elvan vele, akár egy órát is. Szóval igazi jó segítség az Ida. Nándi Idukának hívja, annyira aranyosan mondja! :)

Szóval ez a helyzet a házam táján. Fáj, és fekve a legjobb, de sokat javult a kidőlésem óta. Nem látok ilyen folyamtszerűt a javulásban, inkább hullámzó, de valamennyire tudok mozogni, és ez jó. A fizikoterápia is úgy tűnik használ. Viszont a diklofenák tartalmú tapasztól meg gyógyszertől Misi elég sokat alszik. Azt hiszem, legalábbis attól. Ez aggaszt, így most a cataflamról leállok, remélem így is javulok. Ha nem, akkor kénytelen leszek Misit a szopástól megfosztani. Rossz lenne, de már nagy fiú, majdnem egy éves, és hát neki sem jó, ha kripli az anyja. Nem akarok műtétet.

Voltak ma duguláselhárítani, és kudarcot vallottak. Úgy eldugult a mosogatónk, hogy nem bírt vele a durva csőgörény sem. Bontás lesz. Hurrá. Nagyon feldob, mit mondjak.

És még nagyon várom a tavaszt is. Most már a hó alól kilátszik a fű, és csak egy hét van a télből. Már nagyon várom, hogy kibújjanak a krókuszok elöl, és el kell keríteni a fa tövét is, hogy a hülye kutya ne tapossa le a kibújó tulipánokat. Azt hiszem, idén sem csinálom meg azt a virágágyást a hátsó kerítés mellett, amit akartam, most a hátam miatt. Nem fogok tudni ásni :( Elkeserítő. Pedig már nagyon vártam, és a virágmagok is megvannak.

Na, ezért nem írok mostanában elsősorban, mert csupa rossz jut eszembe, holott holott. Szóval fene a jó dolgomba! Mindjárt itt a tavasz akkoris!