Képek, soook :)

Meglehetősen depressziós állapotban leledzek a betegségek miatt, így ahelyett, hogy írnék, a kétnaponkénti írásom helyett most képeket rakok. Volt tél, meg hó meg születésnap, és egyre inkább úgy látom, hogy nem fogom megírni az ehhez tartozó posztokat. Legalább a képek legyenek meg. Jó sok lett.

Kezdem a téllel. A képekre kattintva lehet nagyobban megnézni őket.

Ez bizony a már korábban közzétett hóember lába :) Nem kicsi...


Ez pedig a Réka által teljesen egyedül épített hóember, mielőtt megsértődött volna - mármint Réka - és porig rombolta volna Nándival nagy egyetértésben. Nándi mindig kapható egy kis rombolásra... Najó, az összeállításban segédkeztem, de a gombócokat egyedül csinálta teljesen. És hát nagyobb mint ő!!!

Elég szar helyen lakunk... Így nézett ki az erkélyről. Most sem sokkal csúnyább, de már sokat olvadt.


A madár és macskaetetőnk. Azért Cimbi nem támad, mert nem akar havas lenni, csak a kitaposott ösvényeken jár :) De mindig nézi a teraszról, hogy lehetne csemegézni mégis. (Cimbinek azt hittük, már csak fél szeme van, de kiderült, hogy csak begyulladt. Szerencsére. Már kezdtem sajnálni.) Mindenféle madár jár egyébként, több fakopáncs (ők a már kiszemezett tányérokat bogarászták), egy harkályt is láttam egyszer, meg rengeteg tengelic, széncinke, van egy feketerigónk is, de azt mindig látni szoktam a kertben. És még vagy 4-5 féle madár, amit nem ismerek, és nem tudtam még beazonosítani. Ami csoda, a verebek nem jönnek, pedig tavaly csak verebek meg cinkék jártak. A legnagyobb hóban 15-20 madárka is csemegézett egyszerre. Most éppen kifogytunk, így elpártoltak...

SZÜLINAP


Szülinapi ajándékbontás. Vagyis itt már a teljesen egyforma zacskó gumicukrok osztogatása.

 Ugye látszik az izgalom? Várják a tortát :) Nem volt nagy ünnep, csak így voltunk ötösben, így nagy feneket sem kerítettünk neki. (Nándi még pizsiben...)


 A saját készítésű torta a saját készítésű marcipánból készült saját készítésű figurákkal. Ez azért elég nyílvánvalóan látszik :) A marcipán nagyon finom. Csak lágy lett, és amúgy sem vagyok tehetséges. Az autó defektes, a póni lehasalt. De a célnak maximálisan megfelelt. Elégedett szülinaposok voltak :) A torta igaziból mindegy is, milyen (karamellás tejszíntorta nutellával), csak a cukrot ették le róla ezúttal is. SOHA nem ették még meg a tortát, akármilyent sütöttem. A lényeg mindig a minél több cukor rajta... Az évek alatt tanultam...


Misi is nagyon szeretne tortát kapni. Nem sikerült neki... Csak az igyekezet az arcán :)

 Póni,  kivégzés után. Szeretném felhívni a figyelmet a két harapásra...  (és látszik, mennyi fogyott a tortából...)


No comment... ( a dobozmánia egyik bizonyítéka...)

Misi a kis cigány vajda:



És egy sikerült jellemző mosolya így a végére.
Na, nem lett kevés :)