Rend és tisztaság

A hosszas hallgatásnak két oka volt - bár senki nem hiányolt nyilvánosan, de ezt megbocsájtom :) -, és a két ok gyakorlatilag ugyanaz. Mégpedig az, hogy anyósom itt volt. És én miatta igyekszem legalább kétnaponta írni, mert különben hiányolja. :) És most itt volt, és tudta, mi van velünk.
A másik ok pedig, hogy pakoltunk és takarítottunk. A család ment intézménybe, mi pedig nekiláttunk, és csináltuk. Szerdán még a húgom is jött, pont jókor, mert szegény mama kidőlt, belebetegedett a rumlinkba. És most nagyjából rend van, és tisztaság. A tisztaság a falakra nem vonatkozik. A rendhez meg még kell az, hogy jöjjön az asztalos, aki elvileg a jövő héten, vagy utána várható. Ugyanis nem minden bútort sikerült a helyére tenni, és van, amihez ügyesnek kellene lenni szakember segítsége kell, mert tehetségtelenek vagyunk. De legalábbis bénák. Elvileg, ha ő végez, akkor úgy fog kinézni a lakásunk, mint más, normális embereké. Vagy legalábbis majdnem normálisoké, mert pl. a háló bilikék színét nem tudom semmivel magyarázni. (vagyis tudom, de ez nagyon hosszú)
Vannak még hagyományos megoldásaim, mert pl. a polcokon levő káoszt egyszerűen besöpörtem egy, vagyis három dobozba, aminek még nem értem a végére, de már a 3 dobozból egyet csináltam mama, úgyhogy haladok! (és nem úgy, hogy összeborítottam)
És hősiesen tartjuk a rendet, pedig ma egész nap itthon volt mind a három gyerek, és főztem is, és mégis volt időm velük is játszani, netezni is, karácsonyiajándékot átgondolni, pakolni is, teregetni is, ruháthajtogatni is, és még ideges is csak néha lettem, mikor 3 gyerek visított fejhangon, mert nem várt százezer milló tennivaló.

Úgyhogy nagyon nagyon hálás vagyok. És folyamatosan biztatom magamat, hogy képesek leszünk rá, hogy megtartsuk. Néha elbizonytalanodok, de nagyon szeretném.

És remélem, hogy hétvégén lesz időm arra is így, hogy végre előkészítsem a játékot, amit most már két hete beígértem... Mert ez most nem egy önzetlen játék lesz :)