Megasztár vs. X-faktor

Nincs tv készülékünk. Nincs kábeltévé előfizetésünk. Van viszont egy öreg asztali számítógép beállítva tv-kártyával, vagy mivel, hogy ha nagyon akarunk nézni valamit, akkor azt lehessen. Ez a valami ez igaziból nekem szól, mert nagyon szeretem ezeket a tehetségkutatókat, illetve amikor még bírtam fennmaradni, néztem a kórházas sorozatokat. Sorozatokat most már nem tv-ből nézek, ha egyátalán. A tehetségkutatók viszont még mindig futnak. Most ugye egyszerre kettő. De gyakorlott gyerekesként műsorelszalasztóként nem ijedünk meg, ott az internet, másnap megnézzük a kihagyottat is :)
Egyébként vicces, mert annyira nem hallgatok zenét, hogy a világslágerekről gőzöm nincs, és Lady Gagát is pl. most hallottam először :) De legalább nem vagyok elfogult, és nincsenek elképzeléseim arról, milyennek kéne lenni :)

Az X-Faktor volt az izgalmasabb, hiszen még nem láttam ilyent, de nem szerettem, hogy alig énekelnek. Rettenetesen utáltam a válogatóban a megszervezettséget, a mű elképedéseket, a megírt szövegeket, a tehetségtelen színésznő Keresztes Ildikót, hogy ügyes énekest is úgy rúgtak ki, mintha egy darab szar lenne. Felfordult a gyomrom attól, ahogy a már kiválogatottakat kezelték, mint egy darab húst, mint alapanyagot, amiből majd ebédet főznek, ahogy vagdosták le róla a mócsingokat, cafatokat, és dobták a szemétbe. Embertelennek tartom, ahogy reményt adnak, és elvesznek, (ahogy a 100-ból 50-et csináltak) és direkt csináltak olyan feszültséget ezekben a tehetséges illetve kevésbé tehetséges emberekben, hogy az életük múlik azon, hogy most bekerülnek-e az 50-be, vagy nem. Hogy úgy érezzék, hogy nincs tovább. Nyilván elveszik a lehetőség, amit ez a műsor adhat, de aki igazán akar, és igazán tud, az úgyis a jég hátán is, és úgyis énekelni fog, akinek tényleg ez az élete. A kiesettek vesztesek lettek, azzal mentek haza, hogy nem jók, nem pedig azzal, hogy erre a hajóra nem fértek fel, de attól még szépen énekelnek, csak nem illenek bele a műsor profiljába.
A  múlt hétvégi műsor egyenesen borzasztó volt, amikor a 24-ből 12-t csináltak,  amikor megmondták az eredményt. Egyszerűen nem voltam képes megnézni azt a részt. Megvolt a döntés, (bár nem biztos, mert többször úgy éreztem, ezek nem egyéni döntések, ez is csak színház, már itt megvolt, ki fog bejutni) mégis hagyták, hogy egy éjszakát szenvedjenek a csoda tehetséges emberek. Csak hogy még feszültebbek legyenek, még nagyobb esélye legyen a nagy kitöréseknek, a férfikönnyeknek. Ami nagy szó a bulvártévének. Mi értelme van annak, hogy azt mondják valakinek, hogy nem, ha egyszer mégis igen? Miért nincs értelme annak, hogy boldog valaki, miért kell megjáratni vele a poklot? Miért nem téma valakinek a szimpla boldogsága? Hogy lehet olyan embertelen egy műsor, hogy ha már beleszuggerálták, hogy ez az élete egyetlen lehetősége arra, hogy énekeljen, hogy ha ez nem sikerül, akár hagyja is abba, utána úgy küldjék el, hogy nem vagy jó? Hogy ott keménykedjenek velük, mikor azt sem tudják már, hogy mi történik velük. Embertelen. Teljesen "mónikasó" érzésem volt ettől az egésztől, és undorodtam. 24 döntés közléséből egy órás műsort csinálni... Gergő többet látott belőle, ő azt mondta, hogy a Feró meg a valamilyen Miklós tudott úgy elköszönni tőlük, hogy nem tudok veletek együtt dolgozni, de attól még jók vagytok.
Ettől függetlenül megnéztem a tegnapi műsort, hátha végre énekelnek is, és nem csak a könnyek meg a többi lesz a lényeg. A zsűri kivetkőzött addigi önmagából, és kedvesek voltak. Aztán rájöttem, hogy azért, mert ha bunkók, nem szavaznak a népek, elhiszik, hogy nem jók, ha a hozzáértők azt mondják. Az énekesek többnyire jók, de semmi különös, van néhány, akit nem értek, miért került be, de például a kanálfülű srác nagy meglepetés volt, nem néztem volna ki belőle a válogatók alapján. Az egyik jelenleg nekem, aki alkalmas  a színpadra, de a válogatók alapján lehet, hogy véletlen volt. Egyenlőre ott tartok, hogy ezt is kiejteném, azt is, és nincs olyan, akinek drukkolok. De van, aki érdekel, hogy mit fog nyújtani, hova fejlődik. A kedvenceimet, akik már a válogatón is hatottak rám, sajnos kiejtették :( Nem értettem, miért lelkesedik annyira a zsűri, nem volt átütő éneklés, előadás, lehet, hogy a hangosítás volt rossz, gyakran nem is hallottam, mit énekelnek.
A műsor maga teljesen emészthető volt, bár szeretem a spontánabb műsorokat, nem éreztem úgy, hogy élő adás, nem éreztem az izgalmat, nem volt show érzésem. Nem tudtam örülni a versenyzőknek, mert még bennem volt az a sok szomorúság meg sírás, amit a kiesőktől jött. Úgy éreztem tőle, hogy az ő hátukon másztak el eddig, pedig nincs így. Hogy mit keres itt ez az idegesítő kis Fanni, mikor a Szirota Dzsenifernek nincs helye. Vagy az anyuka, aki megszült. Még a nevét sem voltam képes megjegyezni, annyira felejthető volt eddig. Pedig biztos jók, csak az eddigi műsor miatt nem tudom szeretni, amit csinálnak, még a csillagot is lehozhatják az égről. Remélem változik. Meg én úgysem fogok szavazni, nem számítok. A műsorvezetők viszont jók, jó, hogy nem kérdeznek hülyeségeket, és nem kell töltelékszövegeket mondaniuk, amire alkalmatlanok többnyire. Jó, hogy pörög a műsor, hogy keveset beszélnek, sokat énekelnek. Szóval kíváncsi vagyok a folytatásra.
Azt gondolom egyébként, hogy a zsűri - vagy akik válogatták a résztvevőket - ugyanazokat a hibákat követték el, amiket az első megasztárban annak idején. Leendő sztárokat kerestek, nem tehetségeket, akikből sztárokat faraghatnak így vagy úgy.

A Megasztárt én szerettem. Amikor még egyidőben volt, ezt néztük előbb, a másikat felvételről. Azért is, mert ez a hosszabb, és itt már ment a harc. Az elsőt nagyon szerettem, talán még szavaztam is :) A másodikat is, bár az nem volt olyan jó. A harmadikból már többet kihagytam, negyedik szánalmas volt, 2-3 kieső után nem néztem tovább. Egy nevet sem tudok belőle mondani. Ez a mostani nekem kicsit olyan, mint az első volt.
A legeslegborzasztóbb az egész műsorban, csak hogy a negatívval kezdjem, a Liptai Klaudia. Egyszerűen nem tudom, hogy tv hogy süllyedhet oda, hogy ezt a nőt műsorvezetőként alkalmazza a közönségességével. Nem magával az asszonnyal van bajom, szerethető Klaudia, és teljesen megvan ennek a stílusnak a helye és létjogosultsága, és biztos vagyok benne, hogy tud is viselkedni, ha kell. De bulvárműsort vezetni a lihegőben meg a színpadon élő adásban, megkérdezni, hogy hogy viseled, hogy meghalt apukád... Nyilván adják is a szájába ezeket a kérdéseket, de vajon a Tilla miért normálisabb, miért tud épelméjűbbeket kérdezni? Néha még rá is szól... Pedig a Tillát sem bírom nagyon... Meg ilyeneket mondani, hogy az élete múlik rajta, hogy kap-e elég szavazatot. Miért, lelövik? Szóval nagyon nem jó a műsorkitöltés, lehetne kicsit intelligensebb a hangvétel.
Azt meg egyátalán em értem, hogy miért kell a végén a továbbjutók felsorolásánál mindenki előtt legalább fél percet várni. Baromi unalmas. Ez sokkal jobb a faktornál. Elég a végén lelassítani, mikor már tényleg csak páran vannak.
Idén egyébként mintha többet énekelnének, mint a korábbi 1-2-3-4-ben, és kevesebb lenne a duma, de lehet, hogy csak én öregszem.  :)
És hát a zsűri is emberségesebb. A válogatókról, döntésekről nem sírva jöttek ki az emberek, sokkal kevesebb volt a könny, több az öröm. Akik kiesnek együtt sírnak azokkal, akik benn maradnak, még ha azért is, mert kimegy a feszültség, hogy nem ő énekli a búcsúdalt. A versenyzők nem vetélytársak, hanem tényleg egy csapatnak tűnik, még ha röhögünk is rajta a búcsúdalnál, hogy mind hálát ad magában, hogy dejó, hogy te estél ki, és nem én. (Biztos a másikban is, csak azt nem látom, ezeket fontos eltitkolni a forgatókönyv szerint. Nem tudom ezért mégjobban szeretni őket.) Tudnak úgy elküldeni, hogy ez most ide kevés, gyere vissza két év múlva, a kiesőknek utat egyengetnek, hogy boldoguljanak akkor is, ha most ez nem jött össze. Ha nem jó, megmondják, de valahogy tudják normálisan tálalni, hogy ne bőgje el magát a nyílt színen a delikvens.
Itt nincs olyanom, hogy ez miért van még itt, mert béna. Bár lehet, hogy mégis? :) Unom, hogy a legtöbben mindig ugyanabban a stílusban énekelnek, mert nem szeretek mindent, kár, hogy ezt most nem szabják meg annyira, mint az első szériában. Vannak viszont kedvenceim, és örülök neki, hogy nem tudom eldönteni már most az elején, hogy ki fog nyerni, és miért nem esnek ki már a többiek.
Borzasztóan haragszom azonban, hogy egy 11 éves kislány ott lehet, legjobban a szüleire, de a zsűrire is, mert nekik kellett volna okosabbnak lenni, és azt mondani, amit olyan sok mindenkinek mondtak már, hogy gyere vissza két év múlva. Most pénteken, hogy kieső-esélyes volt, látszott igazán, hogy hiába mondják, hogy milyen egészségesen éli meg, NEM, NEM NINCS HELYE OTT GYEREKNEK!!! Mert meg nem nyerheti, ez csak az smsekről szól. Még akkor is, ha sokat nyerünk vele, ha hallhatjuk, hogy milyen fantasztikusan énekel. Nem jöhet ki teljesen épen és egészséges lélekkel belőle, akárki akármit mond. Nem normálisak a szülei.

Szóval az RTL Klub mindenképpen profibb műsort csinált, a bulvárt máshogy hajtja (alattomos módon), mint a TV2 bunkóbb műsora. Ez a fajta bunkóság azonban nekem még Klaudia ellenére is intelligensebb, mert legalább valamilyen szinten létezik benne az ember.

A végén mindkét műsorban kettő közül választ a zsűri. Az X-faktoré elküld valakit. A Megasztáré megment. Ez a lényeg.