Intézmények

Mikor elindultunk, még iszonyú lelkes volt, szaladt, öltözött, még a bölcsi ajtajáig is. Kezdtem remélni, hogy nem ismerem eléggé a gyerekemet. Aztán ahogy beléptünk, elbizonytalanodott. Megfogta a kezem, aztán az öltözőben meg már a cumit és gyürit is kérte. Egyébként gomba lett a jele :) 

Ott kellett ülni mellette, csak úgy játszott. Ha felültem a kisszékre mellette, akkor otthagyta a játékot, és jött hozzám. 1-1 percre mert elszakadni csak. Én meg nem tudom, mi a jó, ha játszom vele odabent, vagy ha igyekszem önállóságra hajtani. Réka túl nagy volt ehhez a fajta beszoktatáshoz, Nándit meg soha nem kellett :) Ha valaki el akarta venni a játékát, nem állt ki magáért, inkább otthagyta, pedig simán nekimegy bárkinek, ha sérelem éri. Ha hozzá szólt a gondozónéni, akkor meg bebújt a hátam mögé. Azért a hasának nem tudott ellenállni, a gyümölcsöt némi unszolás után elfogadta. 

Aztán a nap is kisütött, úgyhogy az udvaron is voltunk egy jó fél órát, ott azért felszabadultabb volt, lehetett motorozni, csúszdázni. Segített elpakolni kint is, bent is, szóval jó fej volt nagyon :) Pedig ő a legkisebb. Vagy pont azért :) Termetre mondjuk simán hozza a két éveseket...

Azért elég jól érezte magát. Legalábbis bőszen bólogatott - kb 2 napos tudomány -, mikor kérdeztem, hogy jó volt-e :) Meg arra is, hogy jöjjünk-e holnap. Szóval valahol azért büszke volt magára. Én is mindig példálózok Rékával meg Nándival neki, hogy szívesebben maradjon ott. Dicsekedtünk is nekik, és a nagyok is kellően örültek, meg annak is, hogy bolondgomba lett a jele :) Szóval remélem jól fogunk kijönni az egészből. Nagyon kellene, hogy jó legyen neki a bölcsiben...

És ha már intézmények, akkor még egy kis ovit is. Tényleg jól bírtam, már hetek óta nem írtam róla :)

Nagy előrelépések vannak például rajzolásügyben. Réka olyant rajzolt, hogy megkérdeztem az óvónénit, hogy tényleg az övé-e, mert a jelet is ő rajzolta rá, és a többiekére meg az óvónéni, és nem volt egészen egyértelmű, mert mosolygós halacska volt. :) Nem mondom, hogy szupertehetséges 5ésfél éves rajzot rajzolt, de a 3-4 éves szintről, ahol még ovikezdéskor volt, mondjuk 4-5 éves szintre eljutott. Rajzolt egy süncsaládot, mindnek négy lába van, tüskéi, arca, és ki is színezte. Amivel még nem találkoztam eddig. Sosem színez. És nagyon szépen színezte. Filccel, és alig ment ki a vonalból, teljesen határozott vonásokkal. Nagyon ügyes, na. Nagyon meg is köszöntem az óvónéninek :) Mert oké, hogy én is dicsérem, de nekem nem hisz. Tudom, hogy nem kamaszodik, mert az sokkal, sokkal rosszabb lesz majd, de azért neki kimaradt az anya meg apa mindent tud...

És ne csak Rékát dicsérjem, mert bizony Nándinak is megszületett az első szándékosan felismerhető rajza, ami pont olyan, mint Réka rajzai mondjuk augusztusban :) Teknőst szeretett volna rajzolni, de arra kevéssé hasonlít, így azt mondta, hogy bogár, mert arra viszont igen, így bogár van ráírva. Van vagy 30 lába, feje, farka :) Nándi többnyire eddig csak firkált, és ha hasonlított valamire, rámondta, hogy mi az. Annyira jó kis rajz, főleg az előbbiekhez képest mind a kettejüké, hogy titokban gyanakszom, hogy segített nekik valaki, amit úgy meg is kérdeztem, hogy "teljesen egyedül rajzoltad" - és mondták, hogy igen. Nagyon várom a következőket. 

Szóval ez most a helyzet. Meg fáj a hátam megint. Úgyhogy lehet, hogy még blogolok még ma...