Teljesen hülye vagyok

Hajlok arra, hogy Misi holnap se kapjon pelenkát. Tegnap kétszer pisilt be - és csak akkor, amikor apjára volt bízva, aki még nem edzett, és nem kérdezgeti folyton a biliról. Ma pedig összesen egyszer. Pedig pelus nélkül alszik délben is. És este tiltakozott, hogy a pelenkát ráadjam.

Nemtudomnemtudomnemtudom... Egyrészt nem vagyok pelenkaelvevéspárti. Az az elméletem, hogy ahol feneket kerítenek a szobatisztaságnak, komoly szoktatás van, ott gond lesz. Később a pszihés bajok is bepisiléssel jönnek ki. Ez nem tudományosan megalapozott tény, meg nem feltétlen, csak így látom a környezetemben. Meg kéne kérni a brit tudósokat, hogy kutassák ki, mikor éppen ráérnek.
Másrészt Misi még nem tud beszélni, nem tudja lehúzni a gatyáját, nagyon gyakran kell neki mennie, szóval sokszor pisil. Nem tudom, hogy ez a mechanizmus mennyire működik nála. Aztán jön majd a dackorszak újabb mélypontja is, és az jó lenne, amikor direkt bepisilne. Hú, de élvezném... Réka és Nándi is ennyi idősen voltak egy hónapot szobatiszták, és aztán elkezdték a bepisilgetést, és én úgy visszaadtam rájuk akkor a pelust, mint annak rendje.

Viszont baromira unom a pelenkázást. És drága is. És szennyezi is a környezetet. És anyukám is boldog lenne. Annyira boldog lenne, hogy meg sem merem neki mondani, hogy milyen ügyesek vagyunk Misivel, nehogy elszomorodjon, ha mégis visszaesés lesz. Nagyon szereti a bili-témát.
Meg hát Misi is élvezi a nagyfiúskodást. Néha a wc-be pisil állva - hú, ez nagyon nehéz, néha ülve szűkítővel, de leginkább a bilibe. És nagyon szereti nézni, ahogy folyik ki, ami nagyon vicces, mert olyan nagy a pocakja, hogy nagyon előre kell hajolnia, és még akkor sem vagyok benne biztos, hogy látja :)
Ami ellenvetése van, hogy a pisiléshez meg kell szakítani az életvitelét. Nem az van, ha pisilni kell, pisilek, hanem akkor félbehagyni mindent, és futás.
Rékánál nagyon körüljártam a témát. És emlékszem rá, hogy mondták az okosok, hogy nem szabad ráültetni a bilire a kölköt, mert az bizony a személyes dolgaiba való beavatkozás, és pont azt vesszük el tőle, ami a fontos, hogy ő döntse el, hogy tudja még tartani, vagy nem. Mert így tanulja meg. Szóval ma már kérdeztem, és csak akkor mentünk, ha helyeselt. De túl sokszor, mert nem vagyok benne biztos, hogy érti :S na, mindegy, és ma már délután nem mindig akart válaszolni. Ha folytatjuk, akkor az az elképzelésem, hogy ugyanúgy, ahogy a tányért meg a poharat hozza, ha éhes, vagy szomjas, akkor hozza a bilit is. Mert most ugyan mutogat a fütyijére meg a wc felé, de hát ez két testvér mellett édeskevés, főleg, ha nem nézek oda.

Na, mindegy. Ezt kéne kitalálnom, hogy mi legyen.