Bejegyzések
Eléggé utálom magam az előbbi cím miatt.
Brútuszt tegnap valaki kiengedte, amíg nem voltunk itthon, és összeverekedett egy nagyobb kutyával. Nagyon gyorsan orvoshoz került, meg is műtötték, és a doki is azt mondta, hogy rendbe fog jönni, de nem ébredt már fel az altatásból.
Mintha a közös életünk egy darabját temettük volna el vele. Minden napunknak és tervünknek kihagyhatatlan része volt nyolc és fél éve, mióta közös lakásunk van Gergővel.
Remélem van kutyamennyország is, és boldogan tobzódik most a konzervben, a csokiban, csirkében és a kutyanőkben, és van egy karosszék alakú felhője, amiben alhat hanyatt fekve egy meleg felhőtakaró alatt.
Mi meg sajnáljuk magunkat és a Brútuszmentes világot.
Brútusz
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Jajj Kikocs nagyon sajnálom Brútuszt.Gyerekek,hogy fogadták?De hát ki engedhette ki?
Őszinte részvétem Nektek :( Az én Zsuzsi kutyám miatt átérzem, hogy mit éltek most át...és Brútusz méginkább be volt épülve a kis családotokba, ő volt az első, akiért közösen vállaltatok felelősséget Gergővel. Házikedvencnél közhely, hogy "családtag volt", de Ő tényleg az volt! Még nekem is hiányzik, ahogy gondolok rá... hogy hozzánőnek az emberhez ezek a kis állatkák...:(((
Nem derült még ki, ki engedte ki. De mindig kiszökött, igaziból valószínű volt, hogy egyszer valami kutya elkapja.
Gyerekek... Hát, Réka sírt. Igaziból is, meg csinálta is. És kért fényképet, hogy tegyük ki az ágyához.
Nagyon hiányzik :( Már túl vagyok a bőgős részen, de egyszerűen mindenről eszembe jut. És persze a szőre is ott van mindenhol :) Pedig mostanában sokat utáltam, mert nem szerettem, hogy bent van. Most meg azt kívánom, bár aludna az ágyamban...
Az utolsó postból láttam,h valami van Brútusszal,bizakodtam visszakeresés közben,h nem a legrosszabb. Nagyon sajnálom! És a kutyáknak is van mennyország és van karosszék is!
Megjegyzés küldése